Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 274-296. szám)

1928-12-13 / 283. szám

JSfYÍRYIDÉK. SBB8BUJJ»U.I]I» IIMIMMIIi •WIHMlI Vidám esetek •••••• KI VOLT? A gazdag Kohn üzleti ügyben valamelyik vidéki városba utazik és éjjelre egy szállodába megy aludni. Reggel, amint felkel, a szál loda tulajdonossal találkozik, aki nagy hajlongások között megszólít­ja: — Jó reggelt kivánok Kohn ur. Hogy van megelégedve a szobájá­val? — Köszönöm, — mondja Kohn — minden nagyon jó. A szoba rendes, tiszta, az ágy kifogástalan. De azért nem tudtam aludni. Va­laki egész éjjel járkált a szobában és jajgatott: »Szent Isten, mennyi poloska! Ide se jövök többet!« — Rettenetes! — szörnyűködik a tulajdonos. — Vájjon ki lehetett ? — Én voltam — feleli Kohn. FEL A KÚRIÁIG. A törvényszéken a vádlott fel­mentésével végződött a tárgyalás. A fölmentett vádlott, amolyan ka­rakán magyar, akit módfelett fel­bosszantott már az a tény is, hogy egyáltalán a töjvény elé kellett jönni. — Hát magát felmentette a bí­róság —^'mondja a tanácselnök. — Föllebbezek — harapja oda a szót a magyar. — Hát miért fellebbez ? — Csak azért, — szólt kimér­ten, — hogy tudja meg az egész Kúria, milyen becsületes ember vagyok én. HALLATLAN Színésznő: Az igazgató nem ujit­ja meg a szerződésemet. Azt mond­ja, hogy öreg vagyok már naiva szerepekre. Szinész: Hallatlan! Harminc év­ig jó volt neki, hogy fiatal lányo­kat alakitasz és most egyszerre öregnek talál! ELTALÁLTA. Idegenvezető: Ez a IX. század­ból való várkastély • csodálatos ép­ségben maradt meg. Turista: Hja, a háború előtti épít­kezés... JEGYZŐKÖNYVFELVÉTEL. — Tehát az ön pénztárosa meg­szökött ? — Stimmel. — És a kedves leánya meg­szökött ? — Stimmel. — És a kassza ? — Az nem stimmel. GÖRBE LOGIKA. Villamoskalauz a részeg utashoz: — Kapaszkodjék meg jól, mert különben kiesik a kocsiból a leg­közelebbi kanyarulatnál. Utas: Mit bánom én a kanyaru­latot! Én »egyenest« váltottam. — A »Nyíregyházi Útmutató és Telefonnévsor« kapható az Uj­ságboltban és az összes könyv­kereskedésekben. VÉGRE. Hitelező vénkisasszony adósá­hoz: Kisasszony, kijelentem, hogy nem tágítok addig Ön mellől, mig az adósságát meg nem fizette. Vénkisasszony (boldogan): Ah, végre egy élettárs! Jelentéktelen tájékoztató kísérlet fontos tanulsága. Egy dunántuli buzamütrágyázási kísérlet szegélyén melyen kikelés után a buzanövény­zet a szuperfoszfáttal trágyázott parcelláéval szemben a trágyázat­lan parcellák növényzetével együtt igen silány volt, a rendelkezésre álló területet több részre osztva, különböző időben szórták felül szu­perfcszfáttal. Rögtön a kelés után elszórt szuperfoszfát csaknem any­nyira erősítette a vetést, mint ami­lyen a szuperfoszfáttal vetés előtt trágyázott növényzet volt. Már no­vember végén és december köze­pén elszórt szuperfoszfátnak lénye­gesen gyengébb volt a hatása, a januárban adott félakkora hatást sem fejtett ki, mint a vetés előtt alkalmazott szuperfoszfát, amit feb­ruár végén szórtak el, az már sem­mit sem használt a búzának. Eb­ből a tapasztalati tényből azt a ta­nulságot szürhetjük le, hogy őszi vetéseinket, hogyha azok foszfor­savtrágyázásra szorulnak, lehetőleg vetés előtt, vagy a vetés alkalmával szuperfoszíátozzuk. Hogyha ezt el­mulasztottuk volna, ugy még körül­belül az ó-esztendő végéig számit­hatunk arra, hogy a fej trágyának adott szuperfoszfát jövedelmezően fog hatni. Minnél inkább kifelé haladunk a télből, annál kockáza­tosabb az ősziek szuperfoszfáttal való fej trágyázásának eredménye. Ilyenkor tehát már alig ajánlható. Sokkal helyesebben cselekszik a gazda, ha a talajban levő foszfor­sav kihasználását kora tavaszi nit­rogén fejtrágyázással segíti elő, amely célból k. holdanként tavaszi fogasolás előtt 40—60 kg. legfel­jebb 80 kg. mésznitrogént, nem túlságosan meszes talajon esetleg ehelyett 40—50—60 kg. salétrom­műtrágyát szór el. Természetesen a nitrogénfejtrágyázás a szuperfosz­fáttrágyázás elmulasztását jóváten­ni nem képes, hiszen a szuperfosz­fát feszíorsava más táplálóanyag­gal nem helyettesíthető, mégis a talaj nitrogénhiányának pótlása folytán a növényzet erőteljes fej­lődésnek indul, s az elért termés többlettel többszörösen tériti meg a nitrogén trágyázásra fordított költ­séget. Rétjeink gyenge termésének egyik fontos oka. A természetes szálastakarmányt termő területek­nek, a réteknek termésfokozására már évtizedek óta törekszünk. A hirdetett legfontosabb teendők vég­rehajtásának nagy hasznát bizo­nyító példák ellenére, a legtöbb rét­tel alig törődik a gazdája. Igy a rétek műtrágyázása is nagyon sok gazda számára egyáltalán ki nem aknázott jövedelmi forrás lenne. HÁT PERSZE. Mr. Schmidt Pensylvániából csa­ládjával Európába utazik. Természetesen megnézik a Ve­zúvot. A kráter szájánál megszólal az ifjú Schmidt kisasszony: — Központi fűtés, nemde? Szinte érthetetlen a rétek műtrá­gyázása iránt tanúsított közöny. Ugy látszik, hogy a szorgos őszi munkába a gazda belefárad és amikor arra kerülne a sor, hogy rétjével is törődjék s azt ellássa foszforsavval, nitrogénnel, esetleg kálival és mészben szegény tala­jon mésszel is, már tettereje telje­sen ellankadt. Avagy talán bi­zonytalanul jövedelmező vállalko­zásnak véli a rét műtrágyázását, a rétre fordított gondot? Ha igen, ugy legháládatosabb termőterületei vei szemben, amelyek még a leg­mostohább kezelés mellett sem hagyják cserben a gazdát, követ el igen nagy igazságtalanságot. A tö­mérdek rendelkezésünkre álló pél­da közül csak egyre hívjuk fel fi­gyelmét. Csonka hazánk északnyu­gati részében egyik kitűnő gazda­ságunk az utóbbi esztendők renge­teg gondjai közepette elhanyagolt rétjét két éve ismét gondozásba vette. Igaz, hogy öntözte is, amit kevés gazda képes megtenni, de amint a tapasztalat mutatja, nem az öntözésnek és nem a felülvetés­nek volt oroszlánrésze abban, hogy kat. holdanként 8.70 q-ról 48 q-ra emelkedett a kat. holctankénti szé­natermés, hanem főként a pontos kísérletezés alapján megszabott, idejében adott műtrágyáknak. Azon ban a réteken, amelyekre télen nem jár viz, a kísérletezés alapján megállapított műtrágya, igy álta­lában kat. holdanként 150—180— 200 kg. szuperloszfát és a vele együtt adható 60—80—100 kg. 40 0/o -os káiisó, továbbá a szuper­foszfát elszórása után néhány hét­tel már szintén elhinthető 60—80 —100 kg. mésznitrogén a lehető legbiztosabban, nagy mértékben fo­kozza a termést. Egy német szaklap vitájának ta­nulsága. Az utóbbi időben egyik német gazda a következő tapaszta­latot irta le: »Legelőjén mütrágyá­zási kiséleteket állított be. Bár a kísérletek helyére nem engedett le­gelő állatot, a csordából két bor­jú mégis véletlenül rátévedt a kí­sérlet helyére, végigjárva a külöa­bözőképen trágyázott parcellákat, a táplálóanyaggal: a foszforsavval, mindhárom legfontosabb növényi műtrágyák alakjában pótolható kálival és nitrogénnel trágyázott parcellán állapodott meg. Attól kezdve valahányszor arra hajtották a csordát, a két borjú merész ug­rással egyenesen ezen a parcellán termett, a kísérlet többi parcelláit mellőzve. Alig lehetett őket onnan elszoktatni.<: Nincsen kizárva, hogy némi túlzás van a dologban, sőt valószínű az a vád, amellyel a ta­1928. december 13. pasztalatát leközlő gazdát illették, hogy igen elfogult intelligens bor­jaival szemben. Az azonban tény, hogy a legelő állat határozott kü­lönbséget tud tenni még az azonos növényállományu, különböző táp­lálóanyagokkal ellátott legelők közt is. Hiszen gondoljunk csak azokra a buja foltokra, amelyek az ürülék­csomók helyén keletkeznek. A ni­trogénbőség miatt — különösen mig nagy szárazság nem köszönt be — bámulatosan üde, dus rajtuk a növényzet, de az állat kikerüli, körül legeli azokat. Ugyanígy az egyoldalúan csak nitrogénnel a kelleténél bővebben mütrágyázott legelőt sem szeretik az állatok. — Hogyha azonban az egyoldalú ni­trogénbőséget foszforsavtrágyázás­sal, kálit kivánó földön káiiirágyá­zással, amennyiben a legelő földje meszezésre szorul, ugy mésztrágya alkalmazásával ellensúlyozzuk, — emellett a nitrogén jobb érvényesü­lését még biztosítjuk is, azt fogjuk tapasztalni, hogy állataink a mező­vei éppen ugy, sőt még jobban meg vannak elégedve, mint a trágyázatlan földön. Ennek az okát vegyészeink segítségét igénybe véve már régen kimutatták a szakembe­rek, hogy az a gyep, amelynek mű­trágyázás révén összes táplálóanya­gait a kellő arányban megadtuk, nemcsak többet, de jobb takar­mányt is terem. Termésátlagok Magyarországon. Magyarország gabonatermés átla­gai nagyon eltérők, s legmagasab­bak a Dunántul, legalacsonyabbak pedig az Északi dombvidéken, mig az Alföld a kettő között áll. Utób­binak buzatermésátlaga rendszerint 1 mm.-val, az északi dombvidéké pedig két métermázsával marad a ^Dunántúl mögött, aminek nem a jobb talaj az oka, miként azt leg­többen hiszik, hanem a jobb talaj­munka és a jobb trágyázás. Mig ugyanis a Dunántul holdanként és átlagosan x 1.5 kg a mütrágyafo­gyasztás, addig az Alföldön csak 6.2 kg; az Északi dombvidéken pedig csak 3.9 kg. A kis- és nagy­birtok termésátlaga között is kb. 2 mm. szokott a különbség lenni, amit megint nem a talaj, vagy az éghajlat közötti különbség okoz, hanem ismét a jobb talajmüvelés és a jobb trágyázás. Mig ugyanis a kisgazdák országos átlagban k.­holdanként csak 2.9 kg műtrágyát használnak, addig a nagybirtokosok 15.1 kg.-ot. Megvan azonban arra a remény, hogy e kedvezőtlen arányszámok a közeljövőben a. kisgazdákra előnyösen változni fognak, mert az Alföldön, külö­nösen pedig a Duna-Tisza közén a kisgazdák a haladás ösvényére lép­tek s ugy a talajmüvelés, mint a trágyázás terén rövid idő alatt máris nagy eredményeket értek el. Jóházból való ffu a Koronába felvétetik, 10491—3 Modern köícsBnkBnyvtár az Ujságboitban MÍ7in7«i"Hmi7ri i n i" n lürííi n in h nínnTi ni i ImiTIminr'" SasalofitGukoB* díszes «somagolásban, tiszta cukorból készítve legolcsóbban SÍPOS cukrásznál kapható Bethlen u. 2. kath. bérpalotában. Telefon: 313. AZ AGGLEGÉNY RENGÉSE. TÖP — Már föltalálták a füstnélküli lőport, a drótnélküli telefont, a motor nélküli repülőgépet, a rá­diót. Miért nem találták fel az asszonynélküli hozományt ? JELENET AZ ÉJSZAKÁBAN. Két részeg összetalálkozik az éj sötétjében: — Tudja ön, hol lakom? — Nem. — Én sem. — Akkor vezessen legalább en­gem hazí*. Mezőgazdaság Gazáasági tudnivalók Irta :^Kovácsy Béla ny. m. kir. gazdaságiiakadémiai igazgató (Budapest,*IV. Aranykéz ntca.,6. sz. a.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom