Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 274-296. szám)

1928-12-02 / 275. szám

2 jVyíryidéíl 1928. december 2. Szesztay Zoltán dr. emléke Vizsgálat a községi bíróságnál és a kihágási ügyosztályban A törvényhatósági határozatot tu­domásul veszi a közgyűlés, azután a polgármester által a községi bíró­ságnál és a kihágási ügyosztályban megindított vizsgálat eredményét hallgatják meg. A vizsgálat kisebb hibák konstatálása mellett általá­ban rendben találta mindkét híva- | tal ügyvezetését és az észlelt hiá­nyok és hibák megszüntetése céljá­ból javaslatot terjesztett a Tanács elé. Bencs Kálmán dr. polgár­mester a jelentést azzal a megjegy­zéssel egésziti ki, hogy sem a pénz­kezelés, sem pedig az ügykezelés ellen nem merültek fel kifogások. Özv. Karócz Lajosné, özv. Gu­lyás . Pálné, özv. Balázs Istvánné nyugdíjjogosultság iránt előter­jesztett kérelmét, a közgyűlés a ta­nács és a szakosztály javaslatának megfelelően nem teljesiti, minthogy a kérelemnek nincs törvényes alap­A közgyűlés megnyitása után dr. | Bencs Kálmán kir. kormányfőtaná- I csos, polgármester a napokban el­hunyt nagy férfiúnak, dr. Szesztay Zoltán vármegyei főügyésznek em­lékét idézi fel a város gyászának és soha el nem halványodó kegye­letének szavaival. Megilletődéssel jelentem a kép­viselőtestületnek, — mondotta a polgármester —, hogy dr. Szesztay Zoltán m. kir. kormányfőtanácsos, Szabolcsvármegye tiszti főügyésze, a Magyar Nemzeti Szövetség sza­bolcsmegyei és nyíregyházi fiókjá­nak elnöke, folyó évi november hó 21 -én váratlanul elhunyt. A megboldogult kiváló szel­lemi képességekkel megáldott és minden törekvésében eszmé nyeket kereső és ideálok meg­valósításáért küzdő férfi volt, aki Nyíregyháza város minden ügye és fejlődése iránt a legnagyobb jóindulattal és megértéssel visel­tetett. E város tárnsadalmának vezető egyénisége volt jószivével és nemes lelkével és mindenütt ott volt, ahol a művelődésről, a nemzeti eszmé­nyekről és a szegények istápolá­sáról, a vallásos élet ápolásáról és egymás megbecsüléséről volt szó. Mintaképe volt a nyíregyházi emelkedett lelkű polgárnak. Javaslom, hogy emlékét jegyző­könyvünkben örökitsük meg és a képviselőtestület együttérzéséről és őszinte részvétéről értesítse a gyá­szoló családot. A képviselőtestület megilletődve és a részvét igaz érzésével fogadja •el a javaslatot, majd a közgyűlés tárgjjgorozatának egyes pontjai kö­vetkeznek sorra. A Kisvasutakkal kötött területhasználati szerződés jóváhagyásáról szóló belügyminisz­teri rendelet tudomásul vétele utin a Legeza Jánosné végkielé­gítéséről szóló törvényhatósági vég­határozatot hallgatja meg a köz­gyűlés. A törvényhatóság megvál­toztatta a képviselőtestület határo­zatát és igy köteles a város Lege­.zánénak az i 923. X$XV. t. c. alap­ján 1924. julius i-től október hó 31-ig terjedő időre 342 P 82 fillér végkielégítést fizetni. ja a nyugdíj alap felállítása előtt elhunyt alkalmazottak esetében. Az árvapénztári kölcsön olcsó köl­csön ma is í A közgyűlés ezután a közös ár­vapénztári kölcsönök kamatlábát állapítja meg a városi árvaszék el­terjesztése alapján az 1929. év első felére. Ezt a kamatlábat ugyanis félévenként kell megállapítani. Az árvaszék előterjesztésére, a tanács és a szakosztályok javaslatai alap­ján a közgyűlés az 1929 január 1 -tői junius 30-ig terjedő időre a kamatlábat 8 százalékban, a köl­csönnel járó költségeket 1 százalék­ban, a folyósítási jutalékokat 2 százalékban állapítja meg. Mint­hogy az árvaszéki kölcsön tiz évre szól, a kezelési költség 1 százaléká­ból 1 évre csak 0.2 százalék esik. így az árvaszéki kölcsön ma is jutányos, mindössze 8 egész egy­negyed százalékos. Az árvák és gondnokoltak is jól járnak, mert 1 százalékkal több gyümölcsözte,­tést ér el árvapénztárba helyezett pénzük más elhelyezésnél. Tizenegyezer pengőbe kerülnek a jövő évi földmérési munkálatok Szohor Pál főjegyző ezután az állami földmérési munkálatok do­5 logi terheinek elvállalására vonat­' lfazó tanácsi és szakosztályi ja­vaslatot terjesztette elő. A pénzügy­minisztérium rendeletet intézett Nyíregyháza közönségéhez az 1 929 évben a város területén végzendő földmérési munkálatok költségeihez való hozzájárulás tárgyában. A földmérési* munkálatok országos programm szerint folynak Nyír­egyházán is, ahol folytatni fogják jövőre az 1928-ban is végzett földmérési munkálatokat. Most majd a Bujtos, az Erkert, a Himes, az Uj- és Oszőlők. és a város közvetlen környékének felmé­rése kerül sorra. A földmérési munkálatokat tulaj­donképpen maga a város kérel­mezte s e munkálatok pontos végrehajtása eminens városi érdek. Az elmúlt évben 9500 P rend­kívüli hitelt szavazott meg a kép­viselőtestület a mérési költségekre. Ennek a költségeknek a felét sem használták fel, most azonban a mérnöki hivatal előterjesztése sze­rint 1 1000 pengő szükséges a föld­mérési munkálatokra. A képviselő­testület egyhangú határozattal hoz­zájárul ahhoz, hogy a törvény utján is kötelező, de a város kívánsága szerint is történő földmérés költ­ségeit a zárószámadások adatainak ismerete után folyósítsa a város. nyíregyházának nincs megfelelő szállodája, ezen sürgősen segíteni kell Most a közgyűlés a nagy várako­zással és intenzív érdeklődéssel fo­gadott kérdésre, a Korona kibőví­tésének kérdésére tér át. Szohor Pál főjegyző fejti ki ellenállhatat­lanul meggyőző érvekkel annak­szükségességét, hogy Nyíregyházáin a városnak kell megoldania az ége­tő szállodahiányt. Ez a kérdés — mondotta a ta­nács és a szakosztály álláspontját markáns vonásokkal felvázoló elő­adó — hosszú évekre visszanyúló viták emlékét idézi fel. Éveken át aktuális volt és sürgős cselekvést sürgetett az a gondolat, hogy ki­bővítsék, átalakítsák a Koron a épületét, hogy Nyíregyházát meg­növekedett forgalmához illő mo­dern szállodához juttassák, hiszen tudjuk, hogy az a város, amely­nek nincs megfelelő szállodája, -— nem város, nem méltó arra, hogy idegen forgalma legyen. Ezt jól tudják a vidéki városok is, ame­lyek egytől-egyig gondoskodtak megfelelő szállodáról. Nyíregyháza is többször tárgyalta a szálloda fel­építésének problémáját, míg most igazolta ezeket a tárgyalásokat az idő és a szálloda megépítése elől lehetetlen kitérni. A Kaszinó uj elhelyezése Több lehetőség kínálkozott a kér­dés megoldására. Ilyen volt a Ka­szinó ingatlanának megvétele és a Vadász-ház helyén uj szállodának felépítése. Második terv a meg­levő, a város tulajdonát képező Korona kibővítése, átépítése. Ha a két megoldás között választanunk kell, azt gondoljuk, hogy a leg­praktikusabb megoldás, ha a meg­levő épületet a célnak megfelelően átépíttetjük. Ez az épület szálloda céljába alkalmas helyen van és ugy átalakítható, hogy minden idegent kényelmesen befogadó mo­dern szállodává építhető ki. A városi tanács és a szak­osztályok is e mellett a meg­oldás mellett törtek lándzsát. Hétfőn—kedden—szerdán CONRflD V MARY PHILBiN NEVETŐ EMBER a Városi Szinház Mozgóban. Ha igy a Korona mai épületének kibővítése mellett elvileg állást foglaltunk, arra kell törekednünk, hogy a kibővítés ne jelentsen fede­zet nélküli tőkebefektetést, hanem rentábilis ászámitáson alapuljon, hogy —úgyszólván — zömében adja vissza, térítse meg a befek­tetett tőkét és lehetővé tegyen a szálloda mellett más, kötelességsze­rű megoldást isr. Igy az ii] szálloda mellett elhe­lyezhető lesz a Kaszinó épü­lete is. Ez a megoldás a város és a Ka/­szinó között fennálló kötelezettsé­geket rendezné. A városnak ugyan­is alig ötnegyed év alatt fel kel­lene, népszerűbbé, látogatottabbá, ami tetemes kiadást jelentene, míg ugy, ha a Kaszinó a Korona kibő­vítésével ideköltözne, a város a Zrínyi Ilona-utca legforgalmasabb vonalán nagyjövedelmű üzlethelyi ségekei 'nyithatna és adhatna át a város kereskedelmi életének. Ezeknek az üzleteknek jövedelme nagy mértékben csökkentené a Ko­rona kibővítésével járó terheket. Hatalmas, uj modern mozgó-szín­ház a Korona épületében Második célkitűzés a Korona ki­bővítésével kapcsolatban a Városi Üzemi R.-T. uj modern mozgószin­házár.ak ' elhelyezése. Hosszú évek óta hangzik a< panasz: nincs a moz­gósrinháznak elég közönsége, hogy valamiképpen jövedelmezőbbé kel­elne, népszerűbbé, látogatottabbá, modernebbé kellene tenni. A Ko­rona helye kitűnő, a legfrekventál­tabb hely mozgószinház részére. A filmvállalatokkal szerződést köthet a város 20—25 évre terjedő, előre lefizetendő kölcsön ügyében s az igy nyert tekintélyes összeg is nagy mértékben megkönnyithetné a Kö­rönt kibővítésének terheit. Uj vendéglő, nagy, modern étte­rem. tánc- és hangversenyterem Harmadik cél, amely a Korona kibővítésével megvalósítható: az uj, impozáns vendéglő és a minden igénynek megfeleli uj szálloda, elő­adóterem építése, amelynek bérle­téből befolyó összegek lényeges mér tékben hozzájárulnának a kölcsön amortizálásához, egyszóval a Korona kibővítésének költ­ségei az elérhető jövedelmek­ből fedezetet nyerhetnek. Ezeknek a céloknak megvalósí­tására a Korona mai telke termé­szetesen nem elegendő, szükséges a szomszéd telek megvétele. A tanács javaslata az, vásárolja meg a város a szomszédos ház tel­két és ha a tulajdonossal a vétel­árban nem tud megegyezni, nyissa meg itt az uj utcát és tegye meg a kisajátításra vonatkozó indítványt. Természetesen a tanács csak a kibővítés és átalakítás vázlatterveinek átte­kintése után tud végleges vá­laszt adni arrd a kérdésre, hogy a telekkomplexum megszer­észetes om or és béltisztitó hefás A* Igmándif ne tévessz 5ssze másfajta Scevariivizzel! Kaptató mindenütt kis ti nagy keserűvíz / páratlan. íagbex. SrtsiStliaufir kotvállaiat Kontárom.

Next

/
Oldalképek
Tartalom