Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 250-273. szám)

1928-11-03 / 250. szám

1928. november 3. JtiYÍRYIDÉK. — A Doni kozák kórus szombati hangversenye után a közönség a Koronában vacsorázik. Papp Lajos arra a nagy érdeklődésre való fi­gyelemmel, mely a hangverseny iránt megnyilvánul, az éttermen ki­vül a kávéház helyiségeiben is felszolgáltat meleg ételeket, hogy a vacsorázók kényelmét minél jobban biztosithassa. Korányi párisi magyar követ kitüntetése. Páris: Báró Korányi Frigyes tegnap este a keleti expressel visz­szautazott Magyarországra. A pá­lyaudvaron búcsúztatására megje­Jent a jóvátételi bizottság főtitkára, továbbá s diplomáciai és társadalmi körök számos kiválósága, valamint Magyari Antal ügyvivő vezetése alatt a párisi magyar követség egész személyzete. A köztársasági elnök a távozó magyar követet a francia becsületrend nagykereszt­jével tüntette ki. Egy nagyecsedi biciklista elütött egy gyereket Nagyecseden, az ottani nagy malom előtt egy Szabó Lőrinc ne­vű fiatal ember biciklijével el­ütötte Weinstein Sámuel keres­kedő fiát, a tiz éves Weinstein Jakabot. A gyermeket beszállítot­ták a nyíregyházi kórházba. Az •eljárás megindult. Szombaton : November 3. és 4-én, vasárnap este nagy hurka-kolbász est Nemessnél, a Fehérrózsá­ban. Bethlen u 52. 8483 Hurka I Tisztelettel értesítem a n é. közön­séget, hégf folyó év noyember hó 3. és 4-én, szombat és vasárnap este disznótoros vaesorát rendezek. A nagyérdemű közözömég szíves párt­fogásit kérve Tisztelettel: Bakó Béla, 8488 Kis-tér 10. Dobjon félte minden más szert, ne i<enje lószerszámját mással csak a közkedvelt BODOJLIN bőrápolóval, egyszeri használat, a hatas nem marad el. Kapható : Varga, Reich és Brfill Simon üzletekben. 8274—? Iroda áthe)yezés L Dr. Propper Sándor Ogyvéd iro­dáját tíoc kay a. 15. alól a Luther házba B. épület II em., 4. ajtó aá helyezte át. 980! 5 Uj-Nyiregyházán a Három rózsában szombaton este hurka-kolbász estély lesz, melyre Hegedűs Ferenc min­den tisztelt vendégét meghívja. Jó borról, jó zenéről gondoskodva van. 8426 á nemesi rang és munka „áz unalom a rosszra hajló embert rosszá, a jóra hajlót boldogtalanná teszi" Irta : tolcsvai Bónis Ferenc dr. kir. törvényszéki biró A nemesség kötelez! Ezt a jel­szót a régi világban a nemesi osz­tály tagjai különbözőképen értel­mezték. Túlnyomó többségben voltak lazok, a kik azt tartották, hogy a ne­messég hazafiságra, vallásosságra, becsületes, munkás életmódra, nő­tiszteletre, lovagiasságra, udvarias előzékenységre s öntudatos szerény- í ségre kötelez. Sajnos, voltak olyanok is, akik ugy vélekedtek, hogy a nemesség dologtalan, léha életmódra, pazar­lásra, élv hajhászatra, pökhendi, fennhéjázó magatartásra kötelez. Jól lehet az utóbbiak száma el­enyészően csekély, mégis sokan vannak, akik általánosítani szeret­nek, akik az egész nemességet az utóbb jellemzett szinben szeretik feltüntetni. Pedig a magyar nemesség zöme — ha volt is hibája — ezer éven át vére hullásával s vagyona fel­áldozásával bizonyította be hon­szerelmét és történelmi nagyrahi­vatottságát. Ezer éves hadakozás kül- és bel ellenséggel nagy munka volt, mely kemény próbának tette ki a nemes­séget. Becsülettel megállta a he­lyét. Ebben az időben kétségtelenül a katonáskodás és a megyei szolgá­lat volt a nemes emberhez leg­illőbb foglalkozás. őseink «Nobile offitrum»-ból szolgálták a megyét. Nem kell azonban azt hinni, hogy a nemesség fogalma — a többi munka fogalmával ellentétben ál­lott volna. A nemesi dolgoknak egy régi Író­ja érdekes eseteket sorol fel ide­vonatkozóan. Zsigmond király egy jogászt a tudomány terén szerzett érdemei elismeréséül nemesi rangra emelt, lovaggá ütött. Ez a tudós a bázeli zsinaton nem a jogtudósok, hanem a csillogó fegyverzetet és ruhát viselő lova­gok között foglalt helyet. Zsigmond király ezt látva, megszólitotta őt, mondván: r «Dőrén cselekszel, midőn a kato­naságot a tudomány fölé helyezed. Hiszen lovagot csinálhatok egy nap alatt ezret, de tudóst ezer év alatt sem egyet». Zágrábi Dabi Mihály borbély nemesi rangra emelése alkalmával i 430 január 8-án címeréül saját kérésére három emberi fogat ka­pott. (Turul 1877. évf.) Ásvai Jókay Mihály révkomá­romi lakos, midőn 1668-ban címe­res nemes levelet nyert, az ötvös mesterséget sem hagyta abba. (Eötvös K.: Jókay nemzetség). Bucuska László kereskedő volt akkor, amikor 1 760-ban nemesi rangot kapott. Aigler János 1840-ben azért kapta a nemességet, mert mint ke­reskedő, a külföldi kivitelt nagy­ban előmozdította. (Nagy Iván). Most, amikor szegény hazánk ezer sebből vérezve, megcsonkítva, megalázva, porba sújtva hever, — a mikor ennek következtében igen spkan vagyonukat, állásukat vesztették, — amikor sok karrien magasan ívelő pályája a mélységbe zuhant, — ismát előtérbe kerül a munka kérdése. Előtérbe kerül nemcsak azért, mert mindenkinek hazafias köteles­sége az ország újjáépítésénél mun­kájával részt venni, hanem azért is, mert a megélhetés, a lét kérdése is' parancsoló szükségképpen je­lentkezik. Itt ismét felvetődik egy másik kérdés, hogy milyen munkát vé­gezzünk ? Ide vonatkozóan katonatisztika­runknak az a része, mely létszám­csökkentés következtében állását ve­szítette, nagyszerű példát szolgál­tatott akkor, a mikor a csillogó uni­formist levetve, a kereskedelmi, ipari, gazdasági, hivatali pályákon helyezkedett el s bebizonyította, — hogy nemcsak a harcmezőn, hanem a polgári életben is fényesen meg­állja a helyét. Vérkeresztségben megedződött erős akaratuk, fegyelmezettségük, munkabírásuk, lelkesedésük minden akadályon győzedelmeskedik. És nincs egy jobb érzésű em­ber sem, aki ujabb munkakörükben lenézné őket, — ellenkezőleg, meg­illetődve figyelik héroszi munkáju­kat. Akik pedig elfordulnak tőlük, azért, mert dolgoznak, azok a saját maguk erkölcsi felfogásáról állí­tanak ki siralmas szegénységi bizo­nyítványt. Azok valóban sajnálatra méltó emberek, mert nem ismerik a becsületes, szorgalmas munka szülte felemelő érzést, s annak akaratot, jellemet, férfiasságát, nevelő hatá­sát. Bizonyára sohasem hallották azok gróf Széchenyi Istvánnak azt a bölcs megállapítását, hogy «az unalom a rosszra hajló embert rosszá, a jóra hajlót boldogtalanná teszi, s valóban szánakozásra mél­tó, kinek az életben semmi dolga nincs». Mint a múltban, ugy most is jól összeegyeztethető a nemesi rang mindenféle munkával. Csak egy feltételt kell szem előtt tartani, hogy a munka tisztes­séges legyen! Az ilyen munkára mondják, hogy «a munka nemesit!» Természetesen a vagyoni; társa­dalmi viszonyok szabják meg min­denkinek munkakörét. Az ezer holdas nagybirtokos, a mikor végzi gazdaságának szellemi irányítását, vagy pedig politikai pályán, jótékonyság terén működik, élénk figyelemmel kiséri a közálla­potokat s annak helyes mederben való folyását, jóindulatu felvilágo­sításaival, tevékenységével elő­mozdítja, — vagy pedig az egy­szerű néppel szeretettel foglalko­zik —, az már megfelelt azoknak a kívánalmaknak, melyre nemesi rangja, és vagyona kötelezi. Itt kell megemlékeznem arról a nagyszerű jelenetről, melynek nem­régiben tanuja voltam. A Kisvárda felé menő vonat egy első osztályú fülkéjében a vonat in­dulását vártam, a mikor beszállt oda egy nyíregyházi huszárfőhad­nagy társaságában egy magas, dél­ceg, lovagló ruhát viselő férfi. Egyik útitársamtól tudtam meg, hogy a lovaglóruhás férfi hazánk büszkeségének, reménységének, pat­riarka kort ért grófjának a fia. Nagy lelkesedéssel beszélt tár­sának megyéje gazdasági egyesüle­téről, s annak kebelében kifejtendő nagyszabású terveiről. Az egyesillet által rendezett kiállításokról, verse­nyekről s az azokon résztvevő kis­gazdákról, s azok lelki világáról. Megemlékezett a falujabeli le­ventékről, a kiknek kiképzését élénk figyelemmel kiséri. A leventekpézés szolgálatába ál­lította azt a két tiszti altisztet, a kiket ő a saját birtokából vitézi telekhez juttatott. Miközben ezekről beszélt, nemes arcát a lelkesedés pirja futotta el, szeméből az eszme győzelmébe ve­tett rendíthetetlen hit tudata ra­gyogott. Ezt az átszellemült arcot, mint élő cáfolatot szerettem volna a hi­tetlenek elé állítani. Ez a nemes gróf nagytszerű mun kát végez. Az emiitett két leventeképző vi­tézt nemcsak vitézi telekkel, hanem hazaszerető fenkölt lelke érzelmei­vel, gondolatvilágával is megaján­dékozta, akik azt beleplántáliák le­ventéik szivébe, s igy megalapozzák Nagy-Magyarország feltámadását. . Megyéje gazdasági egyesületét is bizonyára nagy tettekre serkenti a fiatal gróf lelkesedésének fel-fel­lobbanó ereje. Ne gondolja senki sem, hogy a tisztességes munka verejtéke a ne­mesi címer pajzson rozsdafoltot hagy. — Ellenkezőleg, tündökölve hirdeti az viselőjének nemesen érző szivét és fennkölt gondolkodását. Véssük jól be elménkbe Tompa Mihálynak azt a kis versikéjét is, hogy: , |V Munkásság az élet sója, A romlástól mely megóvja. S csak az aki nem hevert, Várhat áldást és sikert. Csak a valódinak van értéke! Uta8Ítson vissza „pótszereket", vagy „épp oly jó"-nak feldicsért gyárt­mányokat és csak Aspirln tablettákat eredeti „Bayer*-csomagolásban fo­gadjon el. A pengő Zürichben nyitáskor 90.61, zárlatkor 90.615 volt. Valuták : Angol font 27.75—9° Gseh korona 16.94— 17-°2, Dinár 9.99—10.02, Dollár 57o.7ct—572.70 Frank 22.40—60, Leu 3.43-—48, Li ra 29.85—30.10, Márka 136.325— 825, Osztrák korona 80.45—80• — Svájci frank 110.10—50. Terménypiac: Buza 77 itg. 25.65­80, 78 kg. 25.90—26.05, 79 kg. 26.15—25, 80 kg. 26.25—35. Rozs 23-35—45­Határidősök: Buza márciusi zárlat 27.44—46, májusi zárlat 28.12—14, Rozs márciusi zárlat 24.86—90, májusi zárlat 25.16— 18, Tengeri májusi zárlat 29.76— 78, juliusi zárlat 30.16—18. Italmérések részére szükséges 502—922. népjóléti miniszteri rendelet az egészségügyi és tisztasági rendszabályokról már kapható Jóba-nyomdában,j Nyíregyházán, Széchenyi ét 9. sz — Portable írógépszalag 20<y» felár nélkül kapható a Jóba­nyomdában, Széchenyi-ut 9. Alit haszntlt > (Ásvónyi" rendszerű tengeri­azártépőgép, ,.Hofherr és Schrantz" gyárt­mámyu loherefejtőgép, kombinált sorvető­gépek, előnyösen Tehetők avagy bérhasz­nálatra is kaphatók. f-zenkivül uj és ke­véssé hasznait traktorok és mindenfajta gazdaságigépek, raktár kiárusítás miatt latányosan beszerezhetők: L. Lukács Vilmos gépkereskedésében Nyíregyhá­zán, (Szechenyi-tér 3.) 8485-2

Next

/
Oldalképek
Tartalom