Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 250-273. szám)

1928-11-28 / 271. szám

JPsrtrfRYIDÉK!. 1928. november 226. Lichtenberg Sándor cipöáruháza a Bethltn utMŰ barakkból m^ átköltözött ^m régi helyére, a róm. kath. bérpalotába, Zrinyi Ilona-utca 1. szám Őszi és téli újdonságaim óriási választékban beérkeztek. Divatos anyagból készült kigyó- és nyulbőr «ipők gyönyösá modellekbw. Trottőr «ipő újdonságok ! Az átköltözfeödés alkalmaval üz!etemet*kibővitettem elsőrendű mérték osztállyal, hol fran»ia és olasz divatlapok «od«lljei utan pisőrenriü miiősiípb»n ké-zfi'nek a 'eenzebb estélyi, utcai és luxus cipők. 8875 — 30 A Magyar Művészeti és irodalmi Szövetség kritikai jzakosztályának előadója, — az egyik szaklap hire szerint, — kritika tárgyává tette a Magyar rádió rnúsorát. Hir szerint, az Irodalmi és Művészeti Kongresszuson többen szólaltak (fel és valamennyien »elitélően nyilatkoztak a magyar rádió műsoráról. Különösen kifogásolták a felszólalók az állandó cigányzenét, melyet nem kellene minden áldott nap többször is szerepeltetni a műsoron.« Ezt a véleményt nyilvánította a Nemzeti Színház igazgatója, a Színpadi Szerzők Egyesületének elnöke, a Nemzeti Szinház dramaturgja és még többen mások. is. Ezzel szöges ellentétben pedig egy másik szaklapból azt olvashattuk, hogy más nemzetek fia;, a legteljesebb elismerés hangján szólanak a magyar rádió műsorról és volt olyan — talán svéd rádióhallgató — aki különösen, a legnagyobb élvezetnek az egész rádiózásban éppen azokat az órákat tartja, amikor a magyar cigányzenét hallhatja vacsorája Közben. Meg is irta, hogy ü cigányzene hallgatásakor leírta érzelmeinek jel lemzésére azokat a szavakat, amelyek csal halvány kifejezői és csalc érintői lehetnek annak a pompás élvezetnek, amely a zene hallatára benne kél. Ezek a szavak : »Gyönyörü..., remek..., pompás..., kiváló..., nagy élvezet..., elragadó..., stb., melyekkel nem tudott Kellő hálával adózni a magyar rádiónak.. Ha ezeket kellőleg meggondoljuk, szinte ökölbe kell, hogy szoruljon a kezünk.. Odáig jutottunk már, hogy különösen kifogásolandó .nagyar cigányzene valamely műsoron? Kát már a magyar cigányzene, amelyet a legkiválóbb magyar cigányprímások adnak ie a magyar rádión, éppen a magyaroKnak nem •felel meg? Már azt Is kin nekik hallaniok ? A külföldinek, a magyar cigányzenével összeolvadni nem tudó idegennek fejedelmi élvezetet nyújt, és a magyarnak unalmasan sok ? Ha végig lapozgatjuk a budapesti rádió leadóállomás műsorait, azt találhatjuk, hogy naponta egyszer szól a cigányzene, egy órán ál és akkor is, leginkább éjfél felé, amikor a rádiót hallgatók legnagyobb része alszik.. Nem lehet szerényebben eldugdosni egy műsor keretében a cigányzenct, mint ahogy azt a magyar rádióvállalat teszi. <mde tessék átnézni más leadóállomások műsorát is. Mindenütt megtalálható a »népszerü zene« a műsoron. Ez is naponként, vagy ahogyan a mi mükritikusamk ' mondják, — minden áldott napon. A mi szegény csonkaországunk j egyetlen egy leadóállomáson kap rádió műsort.. Ezt nem is lehet ] másként elgondolni, mint csak ug; hogy bőséges legyen, mindent ad jon amit csak leadni bir. Ezzel szemben csak a megszállott Északmagyarországon is két állomása van a cseheknek, a pozsonyi és a kassai, amelyek icözül az első még közvetiti a prágai és a brünni műsorokat is, nem beszélve arról, hogy más államokban nem négy, hanern jóval több adóállomás is van és juttatja hallgatóinak az illető államok különféle nemzeti és nemzetietlen zenéit.. Hát talán az a baj, hogy a magyar cigányok csak magyar muzsikát adnak? Ez sem igaz, mert éppen olyan művészettel játsszák a walzert is, a tangót is, meg a fox-tritty--trottoyt, mint akáimiféle nyakatekert nyefegő-nyafogó jassz muzsikát is, mert ma ez a kelendő. És ezek a cigányok, amikor a megafon előtt játszanak, tudják, hogy az egész világnak szól és sir hegedüjök, tehát kiadják lelkük legjavát, hirt nevet szer zendő szegény csonka hazájuk nemzeti zenéjének, barátokat szerzendő elárvult nemzetünknek, ha csak a zengő magyar dallamok tovaszárnyaló hangjaival is. Kellőleg ki nem fejezhető hálátlanság a magyar rádió műsorában éppen a legszerényebben meghúzódó cigányzenét kritizálni, azt sokallani és ennek még nyomdafesték utján is és éppen az emiitett kiválóságok részéről üangot adni. De nem is az a lényeg a magyar rádió műsorában, amit a kiválóságok mondanak. Nem kell, hogy a magyar rádióvállalat ezt a kritikát valami nagy súlyúnak tekintse. Tessék megkérdezni a magyar rádióelőfizetőket. Ők másként vélekednek bizonyára. De fontos az, is, hogy ezek a rádiósok nem mind rekrutálódnak a zeneművészek és zenekritikusok sorából. A detektoros készülékesek nagy száma és mindazok, akiknek vidéken nagyobb távolságot is venni tudó készülékeik vannak, nem • keresik a magas élvezeteket nyuj- t tó hangversenyeket, amelyeket kellőleg meg sem értenek, ellenben igen jól esik nekik a maguk szerény készüléke mellett, a. napi robot után hallani az édes-Dus magyar cigányzenét, különösen az olyan primások vonója alól, akiknek a kezében sir, búsong, csattog, zokog, »szinte mondja« a magyar muzsikát a hegedű, a brácsa, a cimbalom! A magyar rádióválíalat addig ne ítélje halálra műsorán a magyar • cigányzenét, amíg meg nem hallgatta egyedül hivatott kritikusát, a rádióelőfizetőkiiek immár tekintélyes nagy számát. De legyen ovatos még ekkor is, mert nem tudja, hányan és .lányán vannak jó magyarok, akik a börtöntől sem rettenve, szinte lopva hallgatják a megszállott területeken a jó magyar cigánymuzsikát, akiknek talán minden hang, amelyet a hurokból kicsal a magyar cigányprímás a maga zenekarával, balzsam a szivükre, mert tudják, hogy ott, ahoi ez a cigányzene szól, még nincsen bilincsek közé verve a magyal kéz, a magyar sziv, a magyar lélek; ezeknek még biztató reménysugár, hogy lesz még jobb kor is, amikor nekik is igy szabadon, korlátok nélkül, szívhez, lélekhez szólóan hangozhatik a magyar zene! Lassan tehát a test Jel! Tisztelet, becsület a magyar mükritikusoknak. De kritikájuk nem szólhat a rádióműsorra döntő suiylyal. Ebbe a rádióelőfizetőknek is' van beleszólása, sőt a bilincsek közt élő más magyaroknak is! És hihetetlen, hogy ezek éppen szöges ellentétben a kritikusokkal, ne azt mondanák, hogy. Több cigányzenét, tüzeset, magyart, lelkesítőt, olyant, amelyneK hallatára az oláh is suíba hányja a maga kólóját és roppja a magyar csárdást! Ezt üzenjük a magyar rádiómükritikusoknak és a rádiövállalatnak. kultuszminisztériumban a nyíregyházi püspöki szeminárium építéséről tárgyalnak (A »Nyirvidék« tudósítójától.; Megírta a Nyirvidék, hogy a kultuszminisztérium és Nyiregyhaza város között megkezdődnek a tárgyalások a gör. kath. püspöki szeminárium építése ügyében. A tárgyalások kedvező mederbe terelődtek és most a kultuszminisztériumban azoknak a feltételeknek végső megállapításáról van szó, amelyek mellett hajlandó lesz a kultuszkormány a nagyszabású épií kezések megkezdésére.. Nyíregyháza evangeliknsai és Deörecen reformátusai a nagy protestáns kongresszus tárgyában váltanak levelet (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Az ág. h. evangelikus és református egyház lelkész egyesületek nagyszabású együttes xongreszszus előkészítésével foglalkoznak. Az ág. h. evangelikus .elkészegyesület elnöke Paulik János, nyiregyházi ág. h. evangelikus igazgató lelkész levelez a kongresszus ügyében Debrecennel, 3altazar Dezső püspökkel. Munkatársunk a nagy országos gélikus lelkészegyesülei elnökétől: Paulik János igazgató lelkésztől: Nyíregyháza és Debrecen valóban leveleznek a nagy kongreszszus ügyében.. A lelkészegyesület élén én fordultam levélben a kongresszus ügyében Baltazár Dezső püspök úrhoz. Az i 529-ben történt alapvető események négyévszázados évfordulóján a két protestáns egyház együttes nagy konferencián találkozik és itt a nagy évfordulón olyan enuaciációk hangzanak el, amelyek a két protestáns egyház közeledésének kérdésére vonatkoznak. Világszerte tartanak ilyen konferenciákat a jövő esztendőben és a magyar protestáns egyházak közös nagygyűlése ebbe a világmozgalomba fog belekapcsolódni. Legfinomabb teasütemenyek (Kugleru dvari cukrász receptje szerinti Cukorkák, bonbonok, briosch, gesztenye piré, dísztorták, zsurtorták a legszebb kivitelben kaphatók SÍPOS GÉZA CUKRÁSZNÁL ElsBrendfl teavajat állandó szállításra keresek Zrínyi I ona-ntca 3. szám. November 17-tól a róm. kath. bérpalotábu Telefon: 313. á magyar cigányzene és a rádió Irta: Pisszer János