Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 250-273. szám)

1928-11-25 / 269. szám

JsílflRYIDEK. 1928. november 27. északamerikai városokban és Észak európa hét állomásán észlelnek. A folyó év julius 2-án Baur több német rádió állomás körözvényében közölte az idei julius csapadék jellegére vonatkozó prognózisát, melyben azt, különösen a magyar alföíd számára, a beválás nagy valószínűségével tulszáraznak jelezte. Julius hónap köztudomás szerint ilyen is volt. Az azóta feldolgozott észlelések szerint Magyarországon a normális esőmennyiségnek csupán 24 0/0-a esett le. Az előjelzés tehát tökéletesen bevált. , Hasonló számításokkal ma már a tudósok egész serege foglalkozik. Az Időjárás most megjelent havi füzetében közli Fritz Grossmayer meteorológus Passau értekezését, amelynek tárgya Nyíregyháza közepes téli hőmérsékletének előrejelzése és igy ránk különös jelentőséggel bir. Grossmayer okozati összefüggést állapit meg Nyíregyháza téli középhőmérséklete és a Bombayban, meg Kairóban előzetesen észlelt légnyomás között. Képletével a Kairóban márc.-aug. hónapokban és a Bombayban nov. hónapban észlelt légnyomás adataiból előre ki lehet számítani, hogy a rákövetkező dec.-febr. hónapokban hány C f ok les;: Nyíregyháza középhőmérsákA középhőmérséklet azt a számot jelenti, amelyet ugy nyerünk, ha a dec.-febr. hónapok minden napján reggel, délben és este észlelt hőfokokat összeadjuk és az eredményt az észlelések számával elosztjuk. Grossmayer a képlet levezetéséhez az 1873—1922 évek észlelési sorozatát használta fel. Az Időjárás nyomán az alábbi táblázatban közöljük Nyíregyháza téli középhőmérsékletí adatait a tényleges észlelés és a Grossmayer képletével számított értékekkel. A — előjel fagypont alatti hőfokot jelent Év Észlelt Számitott Év hőfok 1873 —1*3 -1-8 1874 -1-0 -0'4 1875 -26 - 2-1 1876 30 -08 1877 — 10 —0-7 1878 09 09 1879 -6-5 - 1 2 1880 —1-0 - 09 1881 0-8 1-0 1882 0-8 1-2 1883 05 1 1 • 1884 11 o-o 1885 - 0-3 —1-6 1886 0-4 -0-3 1887 - 3-7 —0-8 1888 -09 -0-2 1889 — 19 -0-2 1890 -3-1 -20 1891 0-5 -0 2 1892 -4-8 -f0 1893 0-5 00 1894 — 1-0 — 1-9 1895 -2-3 —IS 1896 10 0-8 1897 -1.-4 o-i 1898 2-7 0-8 1899 2-3 -07 1900 -1-6 0-8 1901 36 10 1902 -0-9 -09 1903 1-9 09 1904 — '•2 -2-1 1905 0-6 —0-9 1906 - 24 -0-2 1907 06 13 1908 -2-6 0-5 1909 4-3 02 1910 1-4 0-6 191 > 11 13 1912 03 1-6 1913 —fl —0-1 1914 2-9 1-3 1915 2-9 1 6 1916 ^ 0-8 -0-5 i9ir 16 0-2 1918 2 7 i-7 1919 ÍM 3'4 y 1920 2-9 3-4 1921 -20 — 1-7 1922 10 1-5 A táblázatból látható, hogy az észlelt és számitott értékek eltérése 28 esetben, tehát az összes esetek 56 o/

0-ban legfeljebb I C fok, további 1 1 esetben, tehát az esetek 22 0/0 -ában legfeljebb 2 C fok és csak a többi 11 esetben ' nagyobb 2 C foknál. A M. Kir. Országos Meteorológiai és Földmágnességi Intézet működése az időjárás napról-napra szóló előrejelzése terén örvendetes fejlődést mutat. Az intézet már naponként két prognózist is ad ki s azokat rádió utján is ismerteti. Száj mitunk rá, hogy a makromcteoro, lógia terén elérhető eredmények is | kellő időben a nagyközönség ren" delkezésére fognak állani, hiszen j nemcsak a mezőgazdaságra, de ! minden kis háztartásra nézve is I rendkívüli jelentősége lenne annak j már csak a tüzelőanyag beszer} zése szempontjából is), ha nagy ,) valószínűséggel előre ismernők a ránk következő telek időjárását, legalább olyan mértékben, hogy annak általános jellege milyennek ígérkezik. Normális, zord, vagy enyhe lefolyású lesz-e ? I. Mezőgazdaság Fokornk a búzatermelést A gazdák mai rendkívül súlyos ' helyzetében indokoltnak tartom, hogy tapasztalatainkra minél szélesebb rétegben felhívjuk a figyelmet különösen akkor, ha attól komoly anyagi előnyök és eredmények várhatók. Hat éven keresztül pontos feljegyzéseket és megfigyeléseket végeztem ugyanazon területen a buza és rozs termelési eredményeiről és azt tapasztaltam, hogy kellőleg megmunkált és előkészített közepes és gyengébb minőségű homoktalajon és a buza általában nagyobb és biztosabb terméseredményt nyújt mint a rozs, mellyel szemben a hcmoktalajaink legtöbb helyen ki is vannak merülve. A búza élelmesebb, így jobban tudja a talaj tápanyagkészletét felhasználni és felvételre előkészíteni, az időjárás veszélyének kevésbbé van kitéve, kevesebb a rovar ellensége, illetve jobban tudunk ellene védekezni, a növény termelési viszonyainál fogva. A rczstermelés nehézségeit és | hátrányait a következőkben állít- | hatom össze : 1. Korábbi vetés-idejébél kifolyó I IHÉTFŐN KEDDEN lag a vetési bagolypille, űrótfér;g, és különféle légyálca több kárt tesz benne. 2. A májusi fagy legnagyobbrészt kalászban, esetleg virágzásban találja, holott a búza ekkor még lényegesen hátrább van fejlődésében. 3. A májusi szelek a virágzáskor igen sokszor kárt tesznek, mert ablakos marad a rozs. 4. A rozsda a kevés levélzetét, sőt szárát könnyen tönkreteszi és így könnyű és fejletlen marad a szem. 5. Jégkárnak hosszabb ideig ki van téve, mert előbb kalászol, mint a búza és könnyebben is öszszetöri. 6. Hónyomás igen sokszor sok kipálást idéz elő, hópenész is több kárt okoz. 7. A korai tavaszi meleget bokrosodás nélkül szárba indítják. o. Kapások után már többször késő a vetése. 9. A műtrágyákat nem tudja úgy értékesíteni, mint a búza. 1 o. Ára általában 1 5—20 százalékkal olcsóbb a búzánál. 1 1. A polyvája kisebb értákü, ÚJRA itéi a Dnyeszter I Szombat Vasárnap ANNA MAY WCWG SSL. S9 O Wff (A NAPKELETI LILIOM) Egy tisztalelkü kínai leány és egy züllött artista szerelmi regénye 10 felvonásban. Pazar kisérő műsor! Hátfőn Általános közkívánatra! Kedden OlaCarÜL CSEHOVA vi-ágattrakciója ÍTÉL A DNYESZTER Történet a felfordult Oroszországból és m kisérd műsor

1. Díjtalan telefon, vagy távirati szobarendelést a budapesti Yadászkürt-szálloda részére a Menetjegy iroda közvetít. 10028 — 12 Előadások keadete: vasárnap 3, 5, 7 és 9, hétköznap 5, 7 és 9 3, órakor. reeSfsE' a búzáénál. Igen indokoltnak tartom tehát, hogy a rozstermelő gazdák tegyék a kérdést megfontolás tárgyává és végezzenek próbákat, mert azt látom, hogy a búza általában megfelelő viszonyok mellett, 25—35°/okal többet terem súlyban, mig 1 50/0 árkülömbözetet figyelembe véve, 40—500/0 értékdiferenciát jeleat. Amennyiben Szabolcsvármegyében az ár 100—120' ezer katasztrális hold rozsvetésből csak 30 százalékot tudnánk búzavetéssel helyettesíteni, úgy ez körülbelül hárommillió pengő évi bevételi különbséget jelentene a gazdáknak, anélkül, hogy erre költséget kellene fordítani. Királytelek, 1928. nov. hó 24. Balogh Gyula m. kir. gazdasági tanácsos, uradalmi főintéző. Felhívás a fehérkölest termelőkhöz A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara felhivja a fehérkölest termelő gazdaságokat, hogy egy nagy magtermelő cég nagyobb mennyiségű fehérköles vetőmagot óhajt beszerezni. Erre való tekintettel a fehér kölest termelő gazdaságok, amenynyiben termesüket ily módon akarnák értékesíteni, a köles minőséének és mennyiségének megjelöésével e szándékukat a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamarának (Debrecen, Hunyadi-utca 5.), jelentsék be. Traktor tanfolyam A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara f. évi december hó 3-án kezdődő 20 napos mezőgazdasági traktorkezelői tanfolyamára, melyet Debrecenben, a m. kir. fa- és fémipari szakiskolában az intézettel együttesen rendez, még néhány hallgató felvehető. Jelentkezéseket folyó, hó végéig fogad el a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara hivatala (Debrecen, Hunyadi-utca 5.) a délelőtti hivatalos órák alatt. Jelentkezéskor a 15 P beiratási díj befizetendő. Ko?á menjünk szórakozni ? Aki szereti a kedélyes, családias környezetet, szeret meghúzódni egy csöndes sarokban, ahonnan jól láthat és hallhat mindent, akit izgat a nagy lárma és nagy Iokalitás, az föltétlenül felkeresi a Lengyel-cukrászdát, amelynek apró asztalai a legnagyobb vendégszerettei várják a nyíregyházi publikumot. Egy valami, ami nincs Nyíregyzán: a délutáni uzsonnahangverseny, speciálitása a Lengyel-cuk rászdának. Aki nem szeret esténkint kijárni, de mégis vágyik egy kis mozgalmas élet, egy kis muzsikás szórakozás után, az beül egy félórára ebbe az intim helyiségbe és elfogyasztja uzsonnáját, amelyhez Nemesszeghy Káiroly, a budapesti Royal Pálmakert szalonprímása szolgáltatja kitűnő zeP nekarával a muzsikát.