Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 250-273. szám)

1928-11-24 / 268. szám

JWyíryidék. Edffl Szerdán—csütörtökön Királyok-királyé Városi Színház Moig< b<in A gyorsvonat eltévesztette az állomást Érdekes eset történt minap a Prága—Eger közt közlekedő esti gyorsvonattal, amely Marienbad közelében tévedésből egy kis je­lentéktelen megállóhelyen állott meg. Plan állomás helyett. A kalauzok Plan állomás nevét kiál­tották, mire számos utas leszál­lott. Sötét köd borította az amúgy is kivilágitatlan állomást. Közben a gyorsvonat elindult.— Ekkor eszméitek rá az utasok, hogy rossz állomáson szállottak le. Végre előkerült a kis állomás elöljárója is, akinek sikerült ti­los jellel megállítani és vissza­tolatni a vonatot a póruljárt utasokért. ! Egy prágai szenátor Magyarország katonai ellenőrzésének megszigo­rítását kéri A prágai szenátusban Stodoia szenátor Magyarországot fegyverke­zéssel vádolta meg és azt követelte hogy Csehország kérje a népszövet­ségtől Magyarország katonai ellen­őrzésének megszigorítását. Halálos vasúti szerencsétlenség » Csehországban 1 Csehországban a nimburgi pá­lyaudvaron egy gyorsvonat ösz­szeütközött egy tehervonattal, a gyorsvonat utasai közül négyen meghaltak, tizenketten pedig sú­lyosan megsebesültek. >—i Hamis bizonyítvány gyártás miatt letartóztatták Rőser Alfréd budapesti magániskolaigazgatót A rendőrség őrizetbe vette Rő­ser Alfréd Ervint, egy felsőkeres­kedelmi magániskola tulajdonosát, mert alapos gyanú merült föl elle­ne, hogy nem létező felsőkereske­delmi iskolai bizonyítványról adott ki másolatnak nevezett okiratot. Nyíregyháza hivatalosan is átvette az utburkolati munkálatokat Ma délelőtt megjelentek Buda­pestről az Építőipar R. T. kül­döttei, akik hivatalosan is átad­ták a városnak az útburkolati munkálatokat. Az átvétel után a bizottság tagjai dr. Bencs Kál­mán kir. kormányfőtanácsos, pol­gármester, Szohor Pál főjegyző a tanács tagjaival a Korona ét­termében társas ebéden vettek részt. Ma tíalelőtf 11 öraKor az e§ és a város közönságanek ' melleit temették el dr. (A »Nyírvidék« tudósítójától.) A nyíregyházi ref. templomban fekete érckoporsó nyugszik. — A vármegye egyik legkiválóbb fia alussza benne örök álmát. Dús virágokból font gyönyörű koszo­rúk halma van a koporsó körül és a templomot zsúfolásig meg­tölti a vármegye és a város min­den társadalmi rétegét, hivata­lát, intézményét reprezentáló gyá­szoló közönség. A kis harang so­hasem szólt ilyen búsan, amint a novemberi szél szárnyán siratja a szeretet és jóság emberét, Szesztay Zoltánt. Temetést hir­det a református harang és szavá­nak zenéjét erősíti valamennyi, összeölelkeznek a templomok si­rató harangjai ma, amiként egyek a szívek a nagy halott elveszté­sének fájdalmában. Délelőtt ii óra van. Még min­dig érkeznek a gyászolók, a temp­lomban már nincs hely, a téren feketül a sokaság. A világi nota­bilitások élén itt látjuk dr. Kállay Miklós főispánt, itt vannak az' egyházak, a hadsereg képviselői, bejöttek a járási tisztviselők, itt van a városi tanács teljes szám­ban, itt van a Nyíregyházi Ügy­védi Kamara, a hivatalok, ható­ságok vezetői mind felsorakoznak, a veszteség mindenkit érő. És a koszorúk között egy nemzetiszínű szallagos, a Nemzeti Szövetség koszorúja hirdeti a nemzet gyá­szát harcos katonája koporsója fe­lett. A Nemzeti Szövetség központ­jának képviseletében Pongrácz ' Aladár volt főispán jött el, a ! vezéri társ fájó búcsúztatására. á halhatatlan sziv, halhatatlan lélek... A koporsó mellett ott van a mélyen lesújtott család, százak részvéte száll feléjök. Az orgona megszólal, felhangzik a zsoltár : Te benned bíztunk... A szószéken Porzsolt István esperes nemes alakja jelenik meg és felhangzó­nak magasztos igéi, a búcsúztatás fénkölt mondatai. Azt keresi, ami Szesztay koporsója felett, ami a sír felett él, ami pusztíthatat­lan. És gazdag értékekre mutathat rá, eszményekre, amelyekre itt, ennél a koporsónál joggal utalhat. Az igazság eszményére, amely­nek küzdője volt, amely épp úgy halhatatlan, mint a szeretet, amely szívét betölté és amellyel megszépítette mindazok életét, akikkel érintkezett, enyhítette a nyomort, gyógyította a magyar élet ütötte sebeket és a lélek, amelynek örök életéről éppen Szesztay Zoltán koporsójánál te­hetünk bizonyságot, mert ővolt apostoli lelkű hirdetője annak, hogy a lélek Istentől örökölt szik­ra. Rámutatott arra a drága ajándékra, amelyet családjának, egyházának, nemzetének Szesztay Zoltán élete jelentett. Majd az ima szárnyán vitte e megsebzett lelkeket az Ur zsámolyához. Porzsolt István beszéde és imája után egyházi ének búsongá­sa és hitvallása zeng a koporsó felett, majd Virányi Sándor vár­megyei főjegyző mond búcsúbe­szédet a vármegyei tisztikar és törvényhatóság nevében. A fő­jegyző a következőket mondotta. Szabolcsvármegfe búcsúja Szesztay Zoltántól Mélyen tisztelt gyászoló Közön­ség ! Szomorú feladattal állok e ko­porsó felett, amely e vármegye egyik leghűségesebb fiának kihűlt hamvait takarja. Szomorú és fájdalmas az én fel­adatom —- mélyen tisztelt gyászoló Közönség, — mert nemcsak a meg­értő, mindig hűséges munkatárstól, nemcsak a szerető, meleg szivű baráttól kell e pillanatban búcsút vennem, — hanem a magyar köz­élet, — e vármegye soha nem pi­henő, fáradhatatlan mur kásától épen a szorongató szükség e nehéz napjaiban, — amikor áldásos mun­káját oly nehezen fogjuk nélkü­lözni. E koporsó most már néma lakója, — Szesztay Zoltán — ezelőtt har­minc évvel, ifjú lelkesedéssel, am­bíciókkal s életvidám munkakedv­vel telten kezdette meg itt szülő­földjén férfiúi pályafutását. 1897 decemberében megszerzett ügyvédj oklevelével szülővárosában gyakorlatot kezd, s csakhamar, — már 1906 novemberében tiszti al­ügyésze, — 1915 május havában tiszti főügyésze lesz szülő várme­gyéjének s e mindvégig fáradhatat­lan munkás tisztviselő rajongója a férfias, becsületes kötelesség teljesí­tésnek. Rajongója az ősi, történelmi vármegyének, amelyben nemcsak a magyar alkot­mány leghatalmasabb védő bástyá­ját, hanem a jog, törvény és igaz­ság legbiztosabb mentsvárát is lát­1928. november 24. snme^E&smmmmmi sz vüínap részvéte nfőügyészt ja s ismeri és amelyet szolgál ma­gyar szivének minden szeretetével, elméjének minden tudásával. De az ősi vármegyéhez, az előt­te "" szent történelmi hagyományok­hoz való szerető és épen azért on­servativ ragaszkodás mellett tiszta, nemes, elfogulatlan jogérzéke, gyön­géd szíve és mélységes em­berszeretete megérti az új­kor szellemét r s nincs nálánál odaadóbb, lelkesebb harcosa a magyar haza minden hű fiát egyformán megillető jogoknak s a nemesen szociális törekvések­nek Lángoló lelkesedés, fáradha­tatlan munkavágy fűti hatal­mas lelkét, hajtja előre a törékeny testet, s nincs a magyar, a vármegyei köz­életnek hazafias, nemes, közhasznú és közérdekű megmozdulása, amely­nek ő azonnal, teljes odaadással, fenntartás nélkül, önzetlenül s min­den áldozatra készen szolgálatába ne szegődne. S amikor egy pillanatra sem tudva megnyugodni Nemzete meg­alázásában, megcsonkításában, a trianoni szer­ződés tűrhetetlen s égbe kiáltó igazságtalanságaiban, — mint a Magyar Nemzeti Szövetség munká­jának lelkes előharcosa dolgozik, küzd ós fárad s úgyszólván egye­düli megteremtője a Szövetség it­teni szerveinek s lüktető életének, ugyanakkor buzgó, lobogó lelke­sedéssel dolgozó fia egyházának, amelyet kora ifjúságától mint egyházmegyéje jegyzője, majd ügyésze s egyházközsé­gének presbitere , mindvégig odaádó hithüséggel s buzgalommal szolgál. És mind e hivatalos, hazafiis, vallásos és társadalmi tevékenység sem tudja kimeríteni fáradhatatlan munka-szeretetét. Még szinte fiilembe csengenek igaz lelkesedéstől fűtött, csak az imént elhangzott lelkes szavai, amikkel a kora ifjúságától hűségesen szolgált szövetkezeti eszme érdekében nemrégiben Nyíregyházán tartott propaganda gyűlést megnyitotta s amelyekkel csak ujabb tanújelét fWBffl f* üüegnt ii t KLÁ^ BEEfA ve^etéEG alatt i ÍLI 1 01" 1/ budapesti vegytisztitó—kelmefestőgyár f (1 gyűjtő telepe: Nyíregyháza, Zrínyi Ilona-u. 9. jj (udvarban) 1 . s.x •-.;•• |TISZTIT szárazon!FEST mintaszerint! FEHÉRNEMÜTISZTITÁS! !

Next

/
Oldalképek
Tartalom