Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 250-273. szám)

1928-11-24 / 268. szám

1928. november 24. JSÍYÍRYIDÉK. Tizenöt év óta most járt njra Nyíregyházán Neugebauer Vilmos, az Országos Gyermekvédő Liga igazgatója, aki egy ötszáz gyermeket befogadó, nagy sóstói nyaraltatótelep létesítése érdekében tárgyalt Bencs Kálmán dr. polgármesterrel (A «Nyirvidék» tudósítójától). Neugebauer Vilmos, az Országos Gyermekvédő Liga igazgatója titkára kíséretében Budapestről Nyíregyházára érkezett a Liga nyíregyházi Iparostanonc Otthonának megtekintésére. A Tanoncotthont tudvalevőleg Ruhmann Andor igazgató és Varga György gondnok vezetik olyan általános elismerés kiváltó gondossággal, hogy, — amint a Liga igazgatója kijelen-tette — a központ nem tartotta szükségesnek tizenöt esztendőn át a közvetlen inspiciálását a mintaszerű nyíregyházi intézetnek. Neugebauer igazgató a TanoncOtthon megtekintése után megállapította, hogy az intézet jókarban van, mindenben nagy rend és pontos, lelkiismeretes vezetés eredményei csillannak meg a látogató előtt és a Liga csak büszkeséggel gondol erre az intézményre. Az Otthon keretei is kielégitőek, az intézet kitűnő karban van. Egyes beszerezni valót, ágyneműt, ruhaneműt stb. az igazgató beiktattatott programmjába. Az intézet megtekintése után Neuugebauer igazgató látogatást tett dr. Bencs Kálmán m. kir. kormányfőtanácsos, polgármesternél, a ki előtt csodálatának adott élénk szavakban kifejezést a város bámulatos fejlődésének láttára. Elmondotta az igazgató, hogy i 5 év előtt járt Nyíregyházán, és most, a mikor ujra'ennek a városnak területére lépett, nem ismerte fel a régi Nyíregyházát, mindenben a friss fejlődés tényeit látta. Neugebauer igazgató a város polgármesterével meglátogatta az ujrafejlődött Sóstót is, amelynek hirét annyi kiváló orvostól hallotta. A Sóstón kijelentette a Gyermekvédő Liga igazgatója, hogy minden gyógypedagógus és orvos azt hangsúlyozza, hogy a nyíregyházi Sóstó különösen a gyermek szervezetének fejlődése idején üdítő és erő sitő. Ezért az a terve, hogy a Sóstón nagyszabású gyermeknyaraltató telepet létesít. Ebben az irányban-meg is kezdte a tárgyalásokat a város polgármesterével. Mintegy 500 gyermeket befogadó nyaraltató telepről van szó, tehát olyan nagyszabású intézményről, amely jelentékenyen növelné a város forgalmát, fokozná, elevenítené gazdasági vérkeringését. A nyaralótelep ügyében megkezdett tárgyalások előreláthatólag eredménnyel járnak. nyíregyháziakat is becsaptak az „ingyen rádióival Egy élelmes német cég szélhámoskodása Enrópaszerte Az embernek már a könyökén ( jönnek ki azok az »ingyen« könyv- , kiosztások, melyekről hasábos hirdetések zengedeznek. Most a rádióval történik hasonló gründolás, amely — egész nyugodtan állítjuk — minden izében kimeríti a szélhámoskodás tényálladékát. Ottt kezdődik a dolog, amiről mindenki tud, hogy a napokban kétszer egymásután ugy a vidéki, mint a fővárosi sajtóban feltűnő hirdetés jelent meg, mely a következőket mondotta: • Rádiókészülékek reklámcélokra.« Német cég reklám és továbbajánlás céljából nagyobb mennyiségű rádiókészüléket oszt szét az érdeklődők között. Elosztásra kerülnek hangszórókra nagyobb távolságokból is garantáltan alkalmas, csakis három- és négycsöves készülékek. Semminemű kötelezettséggel nem jár. A csekély költséget (szállítás, csomagolás, kezelés stb.) az átvevő viseli. Érdeklődők küldjék be levelezőlapon pontos és olvashatóan írott címüket: Radiofabrik E. Grare & C. Rottloff Abtlg. X. Berlin No. 4., Gartenstr. 1 oo.« Szóval csekély összeg. Majd mindjárt meglátjuk, hogy mennyi az a csekély összeg. Nyíregyházáról is igen sokan irWIMPASSÍNG " ' fut- es sor ellen. • flBRSsS^siSSi mm A nyíregyházi hadirokkantak szomora helyzete a félelmetes tél előtt A huszonöt százalékos rokkantak mindössze havi egy pengő járulékot kapnak (A «Nyirvidék» tudósítójától). Valamikor, a forradalmat követő nagy nemzeti felbuzdulás idején a társadalom erős támogatással fogta meg a háború rokkantjainak kezét Nyíregyházán is. Megalakult a Hadröá, amely élén dr. Bernáth Zoltán ügyvéd, elnökkel és Ferenczi István főtitkárral megszervezte a hadirokkantak, árvák és özvegyek segítségét és a legnehezebb időkön át tudta segíteni a háború Szerencsétlenek. Pénzt, természetbeli segítséget kaptak a rokkantak, akik ezt a gondosságot hálásan érezték. A Hadröá továbbra is fennmaradt, ma is tettrekészen áll a hadiözvegyek, árvák, a hadirokkantak segítése terén. Anyagi eszközei azonban korlátozottak. Segíteni nem tud olyan mérrtékben ahogyan adott esetekben szeretné. Az az erkölcsi támogatás, amelyet a rokkantaknak a szervezettség tudata ad a Hadröában, igy is számottevő élet támogatás, mégis, a Hadröá anyagi 4 téren is szeretne hatásosabb akció* ba lépni. Nyiregyháza város évrőlévre bizonyos segélyösszegben részesiti a Hadröát és 1200—1500 pengő évi segélyt a vármegyétől is :1<ap az egyesület. Ezeket a segélyösszegeket emelni és állandósítani lehetne hadiárváink, özvegyeink érdekében, de a társadalom, a nyereségből jótékony célokra áldozn szokott intézetek és vállalatok ugyancsak ugyancsak számításba kell, hogy vegyék a Hadröát. A rokkantak helyzete a muló évek során nem hogy javulna, hanem rosszabbodik. A háborúban szerzett baj nem múlik, legefljebb lapapng és évek során át, ha nem is mutatható ki ez pontosan, csökkenti a teljesitőképességet, kisebbíti a kenyérdarabot, amit a rokkant kereshet családjának. Most folynak a rokkant felülvizsgálatok Nyíregyházán is. Nyilvánvaló, hogy a mérték, amivel ezeken a vizsgálatokon elbírálják a keresetképtelenséget, szigorított és megtakarításra törekvő. Igy akiről megállapitják, hogy 25 százalékos^ rokkant, aki tehát keresetképessé-/ gének negyedrésznyi mértékét elvesztette, a mai rigorózus vizsgálat szerint is, havi egy pengő rokkatsági járulékot kap. Igy ennek a járuléknak tulajdonképpen csak a neve van meg, mert hisz egy pengőből alig vehet valamit a hadirokkant. Ilyen körülmények között a nyíregyházi Hadröának jelentős szerepe van továbbra is. A Hadröá amelynek irodája a városi bazárépületben van, kettőzött figyelmet és támogatást várhat a társadalomtól. tak az E. Grábe és Rottloff cégnek Berlinbe, de nagy volt a csodálkozás, mikor választ kaptak érdeklődésükre. Kezeink között van egy ilyen válasz, mely egyszeriben fellebbenti a függönyt a csalafintaságról. Ebben a levélben, mely ezreknek ment szét Európa minden országába, van két prospektus az ingyen rádióról« és van benne egy ugyancsak nyomatot lap, melyen három csábító fényképen virit ama bizonyos rádió, melyet »csekély portómegtéritéssel« te is megkaphatsz kedves olvasónk. Ez a nyomatott értesítés néhány sorból áll és mégis mindennél szebben beszél. Magyarul lefordítva igy hangzik: y-Ezen a képen bemutatott három négycsöves rádiókészülékek közül, melyeket reklámcélokra adunk ki, egyiket meg fogja kapni. Azonban kérjük Önt, legyen szíves és költségmegtérités címén 40 pengőt küldjön postafordultával pénzeslevélben, vagy nemzetközi csekkutalványon a cég címére: E. Grábe és C. Rottloff, Berlin, No. 4. Gartenstrasse 100A A >>40 pengő« piros tintával van beírva a körlevélben, tehát nem mindenkinek egyformán számítják fel a »költségmegtéritést.« Tudunk esetet, mikor 60, sőt 80 pengőt számítottak. Olyan könnyelmű emberről azonban, aki el is küldte volna ezt az összeget, csak egyről tudunk, mert olyan nyilvánvaló a csalás, hogy annál nyilvánvalóbb nem is lehet. Különben abból a cikkből is sokat érthet mindenki, aki akar, melyet egyik pesti lap rádiórovatából vettünk át a > Drága az ingyenrádióo. címmel. íme a cikk: »Körmönfont ravaszsággal csapott be négyszáz felvidéki embert egy német szélhámos, aki hasábos hirdetéseket adott fel a felvidéki lapoknak arról, hogy mindenkinek ingyen küld rádiókészüléket, az átvevő fél csak a csomagolás és elküldés költségeit viseli. Sokan felültek ennek a hangzatos reklámnak és írtak Berlinbe a négylámpásos rádióért. A cég a levelekre azt válaszolta, hogy kilencvenöt cseh koronát kért portó és csomagolás fejében, ami tizenöt pengőnek felel meg. Ezt az összeget sokan beküldték. De a cég ezzel nem elégedett meg. Ujabb levelet irt és most már hatszáz cseh koronát kért a felektől. Sokan fenyegető leveleket irtak, sokan pedig veszni hagyták a már beküldött összeget. Azok azonban, akik hétszer-nyolcszor is követelőztek, öthónapi herce-hurca után végre is megkapták a várva-várt csomagot. Egyszerű készülék volt benne, amely mindössze huszonöt cseh koronába kerül a Felvidéken, mig a berlini szélhámos kilencvenöt cseh koronát csalt ki érte. Akik perelni akarnak, azoknak berlini ügyvédet kellene fogadniok és előlegezniök az ügyvédi költséget s ezért alighanem futni hagyják a csaló céget.« • Kötelességünk volt mindezt elmondani, hogy a közönséget megkíméljük az esetleges léprecsalástól mert Rittloff urék akciójából nagyon kimeredezek a lóláb. A tizenhárom éves feleség, akitől anyósa csábítja el a férjét Atlantic Cityből jelentik: A házassági változatoknak némely lehetőségét, ugy látszik, még nem ismerjük. A modern élet nem elég, hogy tragédiát, komédiát és tragikomédiát formál néha a házasságból, hanem még oedipusi melodrámát is. Claude E. Vanamann, milvilei lakos házasságának megsemmisítését kérte azon az alapon, hogy házassága ízléstelen, erkölcstelen és diszgusztáló volt. Vanamann elmondotta, hogy 1 907-ben ismerkedett meg Mrs. Edward Ford-dal. aki ekkor vált el w5 évi házasság után. Mrs. Ford 13 éves volt, amikor megismerkedett első férjével, aki rögtön feleségül is vette. A tizenhárom éves asszony édesanyja engedelmével ment férjhez. Két gyermeke volt Fordtól, aki időközben beleszeretett felesége édesanyjába. Igy Ford ur elvált feleségétől, hogy elvegye az anyósát. Fordné csak az élmény után ment férjhez Vanamannhoz. Vanamannt a törvényszék elutasította keresetével. — Vendéglősök részére egészségügyi rendelet kapható a Jóbanyomdában, Széchenyi-tér 9. (*) ONDOLAL, hajat fest, vizondolál, estélyi frizurát készit, manikűröz Kovács hölgyfodrász, Bessenyei-tér 2. 13*