Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 250-273. szám)

1928-11-23 / 267. szám

i 1928> nove

mb

e

r 23. Lichtenberg Sándor cipöáruhá2a a Bethlenutoai barakkból átköltözött régi helyére, a róm. kath. bérpalotába, Zrinyi Ilona-utca 1. szám. Őszi és téli újdonságaim óriási választékban beérkeztek. Divatos anyagból készült kígyó- és nyulbőr cipók gyönyöni modellekben. Trottőr cipó újdonságok ! Az átköltözködés alkalmával üzletemet kibővítettem elsőrendű mérték osztállyal, hol francia és olase divatlapok modelljei után elsőrendű minőségben készülnek a legszebb estélyi, utcai és luxus cipők. 8875 — 30 A nemzeti munkavédelem Irta: F. Szabó Ctéza országgyűlési képviselő A nemzeti munkásvédelem a belügyminiszter legfőbb felügyelete és irányítása alatt áll és amiként az t92i. évben kibocsátott szervezeti rendeletből kitűnik, a közüzemek működésének, valamint a létfen tartás szempontjából nélkülözhetetlen közérdekű munkálatok zp vartalan ellátásának biztosítása, illetőleg azok veszélyeztetése esetén, a szükséges teendők elvégzésére, nemkülönben a munkások ellen irányuló támadások elhárítása céljából állíttatott fel. A magyar nemzeti munkavédelem általános, minden politikától és pártbefolyástól mentes társadalmi szervezet, amelynek semmi más célja nincsen, mint az, hogy az összlakósság létérdekét veszélyeztető zavarok idején a végpusztulástól megóvja. Az elfogulatlan kritikus tehát kénytelen megállapítani, hogy a nemzeti munkavédelem hivatása kiválóan hazafias és kiválóan keresztény és emberbaráti. Ez az intézmény nem magyar talajból sarjadt ki. Az egész világon szükségessé vált ennek a szervezetnek életre hívása, mert kisarjadt abból az európaszerte érezhető közszükségletből amely a világnézeti harc kiegyezhetetlenségéből és engesztelhetpt-' lenségéből állott elő. A tőke és a munka nagyon gyakran — joggal vagy jogtalanul, annak vitatása nem ide tartozik — szembeáUitatnak egymással és köztük olyan szenvedélytől lobogó párviadal keletkezik, amely nemcsak egyeseknek, hanem nagy üzemeknek és közületeknek, sőt magának az állami életnek vérehullását sem kíméli. Majdnem valamennyi európai állam érezte szükségét annak, hogy a munkabeszüntetés veszélyeinek ellensúlyozására intézmé-> nyeket létesítsen. És ha a közüzemek és közmunkálatok megszakítás nélkül való üzembentartásának biztosítása államérdek, akkor államérdek a nemzeti munkavédelem intézményének fentartása és megerősítése is, mert ez semmi más, mint preventív gondoskodás annak alátámasztására és működése folytonosságának biztosítására. Valamennyi európai állam hasonló intézménye, igy tehát a magyar is, a német »Technische Nothilfe« mintájára szerveztetett. Azokkal szemben, akik a nemzeti munkavédelem intézményében a tőke túlkapásai és hatalmaskodásai ellen való jogos védelem megbénítását látják, elegendő lesz hivatkozni a német »szociáldemokra« párt lapjának, a »Vorwárts«-nek kritikai megnyilatkozására. A Vorwárts i 919. évi január 14-iki számában — és ezt nem lehet eléggé hangsúlyozni — a következőket írja: »Az életszükségleti üzemek beszüntetése nem bérharc kérdése. Ez nem is a kapitálistákat érinti legérzékenyebben. hanem a nép nagy tömegeit. Azoknak exisztenciáját, élelmezését, egészségét érinti, de mindenek előtt sújtja az aggokat, gyermekeket és betegeket.«. 1919 október 1 7-én pedig ezt írja: Aki közszükségleti munkát végez, az nem sztrájktörő. Szükségmunkálatok végzése addig, mig azok az öszszességet meg nem érdemelt nélkülözésektől és szenvedésektől óvják meg, nemes cselekedet. Sevenng szociáldemokrata miniszter 1 919 januárjában igy nyilatkozott: »Maaz össznépesség érdekében áll, hogy a »Technische Nothilfe« minél szélesebb alapra fektetve tökéletesittessék és a lakossággal szemben fe: 1 álló nehéz, de fontos feladatának tökéletesen megfelelhessen.« Ki is terjesztetett a német munkavédelmi szervezet még 1919 január 30-án rendeletileg az egész német birodalomra. Hiszen az 1926 évi nagy angol sztrájk és a múlt év őszén lefolyt nagy középnémetorszá gi szén- és erőmüvi sztrájk is igagolja a munkavédelmi szervezetek szükségességét. Hiába vállalták annakidején a szakszervezetek a szükségmunkák eligazgatását, ha jóhiszeműségüket nem is vonjuk kétségbe, meg kell mondani, hogy a kommunista befolyás mégis felülkerekedett és a szükségmunka kirendeltségek megtagadták a munkát, amelyet azután az angliai, illetőleg német munkavédők láttak el. Ezek nélkül Angliának még nagyobb gazdasági kára lett volna s Szászország világítás és áramszolgáltatás nélkül maradt volna. A magyar nemzeti munkavédelem intézménye hivatásának magaslatán áll, s gyakorlatilag is bevált, amit hazafias örömmel kell elismernünk s meg kell állapitanunk, hogy létjogosultságát, fentartásának szükségességét fényesen beigazolta 1923-ban több izben, 1924ben és 1925-ben pedig egy-egy izben, a kitört közüzemi sztrájk almi szerv kiválósága iránt a magam részéről azzal adtam a parlamentben is feltétlen elismerésemnek kifejezést, hogy a belügyminiszter urnák fokozott gondoskodásába ajánlottam ezt a hazafias intézményt, s arra kértem, hogy a pénzügyi helyzet bilincseinek lazultával még jobban gondoskodjék a nemzeti munkavédelem megerősítéséről és fokozatos fejlesztéséről. Egy nyíregyházi leány szublimáltai kísérelte meg az öngyilkosságot & rendőrség az öngyilkosok védelmére kérte fel a missziótársulatot (A «Nyirvidék» tudósitójától). A rendőrség értesítést kapott, hogy egy «férjtelen» leány Nyíregyházán öngyilkossági szándékból szublimátot ivott. Az előhívott orvos a mérgezést nem találta súlyosnak és most a rendőrség az öngyilkosjelölt lelkének megmenté'sére tette meg a szükséges lépéseket. Érintkezésbe lépett a nyíregyházi Szociális Missziótársulattal, a melynek hölgytagjait felkérte az öngyilkosok lelki gondozására. A Szociális Missziótársulat, — amely Énekes János prelátus, kanonok, egyházi tanácsadó és Kállay Miklósné főispánné elnökletével eddig is jelentős eredménnyel működött közre, a lelki regenerálódás érdekében, szíves örömest vállalta az uj és magasztos hivatást is. lannárra átköltözik a vármegyei kórház egy része az nj kórházi épületbe A sebészet is, a belgyógyászat is uj helyiségeket nyer « (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A vármegyei Erzsébet korház uj épületének teljes felszerelésére kiutalták a megfelelő összeget és igy az uj szárnyépület nem sokára helyt adhat a betegeknek. Értesülésünk szerint január hóra várható a sebészeti osztály átköltözése és a szülészeti osztálynak megfelelő helyiségekben megkezdődő munkássága. A sebészed osztály átköltözésével a belgyógyászati részen is több férőhely lesz, ami nagy mértékben javítja a megye közegészségügyi helyzetét. Tömegesen érkeznek a panaszoka Nyirvidék szerkesztőségéhez a Vasúti Temető sírjainak felszántása miatt (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Megírta a Nyirvidék, hogy egyik közgyűlésen szóvá tették a nyíregyházi vasúti temető törvényellenes felhasználását és akciót indítottak, hogy a jogtalan temtetőpusztitás miatt tegyék meg a büntető feljelentést. A Nyirvidék cikke mély hatást váltott ki a temető felszántása miatt elkeseredett lakósság körében és egyre-másra kap juk a bejelentéseket, amelyek híradásunkat ujabb adatokkal erősitik meg. Különösen kirivó az egyik nyíregyházi családnak esete. Egy asszony elpanaszolja, hogy öt testvére nyugszik a Vasúti Temetőben. Kérve-kér*e a temetőőrt, vigyázzon a sírokra, ne engedje felszántani azokat, nem hallgattak rá, a sírokat mind felszántották. Megkísérelte azt is, hogy kőrakásokat helyezett el a sírokon, igy sem kímélték meg. November elsején, ami kor megjelent azon a helyen, ahol öt testvérének sírjai vannak, tengerit talált a sírok helye felett és a kegyelet virágait a tengeri tövekre szórta. Sírva ment haza a kegyeletsértés láttára. Hasonló panaszok egész sora érkezik hozzánk és itt az ideje, amikor a temető gondozására hivatott tényezők megindokolják a megsértett köztudat előtt, mi adott alapot arra, hogy tizenöt év letelte előtt bérbeadják és szántóföldnek használják fel a temetőt. Ha erre joguk volt, ezt is nyilvánosságra kellene hozni, mert igy talán meg tudnók nyugtatni azokat a családokat, akiket mélyen bánt, hogy hozzátartozóik sirját a föld színével egyenlővé tették. Tiszaeszlár népes gyűlésen tiltakozott a trianoni szerződés ellen (A »Nyirvidék<( tudositójától.«) Tiszaeszlár község hazafias polgársága lélekemelő formában foglalt állást a trianoni szerződés revíziója mellett s a határozati javaslatát, amelyet könnyes szemmel, egyértelmű lelkesedéssel fogadott el a polgárság, illetékes helyre juttatták el. A tiltakozó ünnepség délelőtt a református templomban tartott istentisztelettel kezdődött s délután a község főterén folytatódott, amelyre a leventealakulatok katonás rendben vonultak fel, nemcsak a községből, hanem a közeli tanyákról is. A határozati javaslatot Beregszászi Nagy Károly főjegyző terjesztette elő és indokolta meg, Terebessy Ist\án tanitó szavalt s a gyermekkar énekelt. Az impozáns népgyűlés végeztével a leventék katonás rendben elvonultak * közönség előtt.