Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 250-273. szám)

1928-11-23 / 267. szám

i 1928> nove mb e r 23. Lichtenberg Sándor cipöáruhá2a a Bethlenutoai barakkból átköltözött régi helyére, a róm. kath. bérpalotába, Zrinyi Ilona-utca 1. szám. Őszi és téli újdonságaim óriási választékban beérkeztek. Divatos anyagból készült kígyó- és nyulbőr cipók gyönyöni modellekben. Trottőr cipó újdonságok ! Az átköltözködés alkalmával üzletemet kibővítettem elsőrendű mérték osztállyal, hol francia és olase divatlapok modelljei után elsőrendű minőségben készülnek a legszebb estélyi, utcai és luxus cipők. 8875 — 30 A nemzeti munkavédelem Irta: F. Szabó Ctéza országgyűlési képviselő A nemzeti munkásvédelem a bel­ügyminiszter legfőbb felügyelete és irányítása alatt áll és amiként az t92i. évben kibocsátott szerve­zeti rendeletből kitűnik, a közüze­mek működésének, valamint a lét­fen tartás szempontjából nélkülözhe­tetlen közérdekű munkálatok zp vartalan ellátásának biztosítása, il­letőleg azok veszélyeztetése esetén, a szükséges teendők elvégzésére, nemkülönben a munkások ellen irányuló támadások elhárítása cél­jából állíttatott fel. A magyar nem­zeti munkavédelem általános, min­den politikától és pártbefolyástól mentes társadalmi szervezet, amely­nek semmi más célja nincsen, mint az, hogy az összlakósság létérde­két veszélyeztető zavarok idején a végpusztulástól megóvja. Az elfogulatlan kritikus tehát kénytelen megállapítani, hogy a nemzeti munkavédelem hivatása ki­válóan hazafias és kiválóan keresz­tény és emberbaráti. Ez az intéz­mény nem magyar talajból sarjadt ki. Az egész világon szükségessé vált ennek a szervezetnek életre hí­vása, mert kisarjadt abból az euró­paszerte érezhető közszükségletből amely a világnézeti harc kiegyez­hetetlenségéből és engesztelhetpt-' lenségéből állott elő. A tőke és a munka nagyon gyak­ran — joggal vagy jogtalanul, an­nak vitatása nem ide tartozik — szembeáUitatnak egymással és köz­tük olyan szenvedélytől lobogó pár­viadal keletkezik, amely nemcsak egyeseknek, hanem nagy üzemek­nek és közületeknek, sőt magának az állami életnek vérehullását sem kíméli. Majdnem valamennyi euró­pai állam érezte szükségét annak, hogy a munkabeszüntetés veszé­lyeinek ellensúlyozására intézmé-> nyeket létesítsen. És ha a közüze­mek és közmunkálatok megszakí­tás nélkül való üzembentartásának biztosítása államérdek, akkor ál­lamérdek a nemzeti munkavédelem intézményének fentartása és meg­erősítése is, mert ez semmi más, mint preventív gondoskodás annak alátámasztására és működése foly­tonosságának biztosítására. Valamennyi európai állam ha­sonló intézménye, igy tehát a ma­gyar is, a német »Technische Not­hilfe« mintájára szerveztetett. Azok­kal szemben, akik a nemzeti mun­kavédelem intézményében a tőke túlkapásai és hatalmaskodásai el­len való jogos védelem megbénítá­sát látják, elegendő lesz hivatkozni a német »szociáldemokra« párt lap­jának, a »Vorwárts«-nek kritikai megnyilatkozására. A Vorwárts i 919. évi január 14-iki számában — és ezt nem lehet eléggé hang­súlyozni — a következőket írja: »Az életszükségleti üzemek beszün­tetése nem bérharc kérdése. Ez nem is a kapitálistákat érinti leg­érzékenyebben. hanem a nép nagy tömegeit. Azoknak exisztenciáját, élelmezését, egészségét érinti, de mindenek előtt sújtja az aggokat, gyermekeket és betegeket.«. 1919 október 1 7-én pedig ezt írja: Aki közszükségleti munkát végez, az nem sztrájktörő. Szükségmunkála­tok végzése addig, mig azok az ösz­szességet meg nem érdemelt nélkü­lözésektől és szenvedésektől óvják meg, nemes cselekedet. Sevenng szociáldemokrata miniszter 1 919 ja­nuárjában igy nyilatkozott: »Maaz össznépesség érdekében áll, hogy a »Technische Nothilfe« minél szé­lesebb alapra fektetve tökéletesit­tessék és a lakossággal szemben fe: 1 álló nehéz, de fontos feladatá­nak tökéletesen megfelelhessen.« Ki is terjesztetett a német mun­kavédelmi szervezet még 1919 ja­nuár 30-án rendeletileg az egész német birodalomra. Hiszen az 1926 évi nagy angol sztrájk és a múlt év őszén lefolyt nagy középnémetorszá gi szén- és erőmüvi sztrájk is iga­golja a munkavédelmi szervezetek szükségességét. Hiába vállalták an­nakidején a szakszervezetek a szük­ségmunkák eligazgatását, ha jóhi­szeműségüket nem is vonjuk két­ségbe, meg kell mondani, hogy a kommunista befolyás mégis felül­kerekedett és a szükségmunka ki­rendeltségek megtagadták a mun­kát, amelyet azután az angliai, il­letőleg német munkavédők láttak el. Ezek nélkül Angliának még na­gyobb gazdasági kára lett volna s Szászország világítás és áramszol­gáltatás nélkül maradt volna. A magyar nemzeti munkavéde­lem intézménye hivatásának magas­latán áll, s gyakorlatilag is bevált, amit hazafias örömmel kell elis­mernünk s meg kell állapitanunk, hogy létjogosultságát, fentartásá­nak szükségességét fényesen beiga­zolta 1923-ban több izben, 1924­ben és 1925-ben pedig egy-egy iz­ben, a kitört közüzemi sztrájk al­mi szerv kiválósága iránt a magam részéről azzal adtam a parlament­ben is feltétlen elismerésemnek ki­fejezést, hogy a belügyminiszter ur­nák fokozott gondoskodásába aján­lottam ezt a hazafias intézményt, s arra kértem, hogy a pénzügyi helyzet bilincseinek lazultával még jobban gondoskodjék a nemzeti munkavédelem megerősítéséről és fokozatos fejlesztéséről. Egy nyíregyházi leány szublimáltai kísérelte meg az öngyilkosságot & rendőrség az öngyilkosok védelmére kérte fel a missziótársulatot (A «Nyirvidék» tudósitójától). A rendőrség értesítést kapott, hogy egy «férjtelen» leány Nyír­egyházán öngyilkossági szándékból szublimátot ivott. Az előhívott or­vos a mérgezést nem találta sú­lyosnak és most a rendőrség az öngyilkosjelölt lelkének megmenté­'sére tette meg a szükséges lépése­ket. Érintkezésbe lépett a nyíregy­házi Szociális Missziótársulattal, a melynek hölgytagjait felkérte az öngyilkosok lelki gondozására. A Szociális Missziótársulat, — amely Énekes János prelátus, kano­nok, egyházi tanácsadó és Kállay Miklósné főispánné elnökletével ed­dig is jelentős eredménnyel mű­ködött közre, a lelki regenerálódás érdekében, szíves örömest vállalta az uj és magasztos hivatást is. lannárra átköltözik a vármegyei kórház egy része az nj kórházi épületbe A sebészet is, a belgyógyászat is uj helyiségeket nyer « (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A vármegyei Erzsébet korház uj épületének teljes felszerelésére ki­utalták a megfelelő összeget és igy az uj szárnyépület nem sokára helyt adhat a betegeknek. Értesü­lésünk szerint január hóra várható a sebészeti osztály átköltözése és a szülészeti osztálynak megfelelő he­lyiségekben megkezdődő munkás­sága. A sebészed osztály átköltözé­sével a belgyógyászati részen is több férőhely lesz, ami nagy mér­tékben javítja a megye közegész­ségügyi helyzetét. Tömegesen érkeznek a panaszoka Nyirvidék szerkesztőségéhez a Vasúti Temető sírjainak felszántása miatt (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Megírta a Nyirvidék, hogy egyik közgyűlésen szóvá tették a nyír­egyházi vasúti temető törvényelle­nes felhasználását és akciót indí­tottak, hogy a jogtalan temtetőpusz­titás miatt tegyék meg a büntető feljelentést. A Nyirvidék cikke mély hatást váltott ki a temető felszántása miatt elkeseredett la­kósság körében és egyre-másra kap juk a bejelentéseket, amelyek hír­adásunkat ujabb adatokkal erősi­tik meg. Különösen kirivó az egyik nyíregyházi családnak esete. Egy asszony elpanaszolja, hogy öt test­vére nyugszik a Vasúti Temető­ben. Kérve-kér*e a temetőőrt, vi­gyázzon a sírokra, ne engedje fel­szántani azokat, nem hallgattak rá, a sírokat mind felszántották. Meg­kísérelte azt is, hogy kőrakásokat helyezett el a sírokon, igy sem kí­mélték meg. November elsején, ami kor megjelent azon a helyen, ahol öt testvérének sírjai vannak, ten­gerit talált a sírok helye felett és a kegyelet virágait a tengeri tö­vekre szórta. Sírva ment haza a kegyeletsértés láttára. Hasonló pa­naszok egész sora érkezik hozzánk és itt az ideje, amikor a temető gondozására hivatott tényezők meg­indokolják a megsértett köztudat előtt, mi adott alapot arra, hogy tizenöt év letelte előtt bérbeadják és szántóföldnek használják fel a temetőt. Ha erre joguk volt, ezt is nyilvánosságra kellene hozni, mert igy talán meg tudnók nyug­tatni azokat a családokat, akiket mélyen bánt, hogy hozzátartozóik sirját a föld színével egyenlővé tet­ték. Tiszaeszlár népes gyűlésen tiltakozott a trianoni szerződés ellen (A »Nyirvidék<( tudositójától.«) Tiszaeszlár község hazafias pol­gársága lélekemelő formában fog­lalt állást a trianoni szerződés re­víziója mellett s a határozati ja­vaslatát, amelyet könnyes szemmel, egyértelmű lelkesedéssel fogadott el a polgárság, illetékes helyre juttat­ták el. A tiltakozó ünnepség dél­előtt a református templomban tar­tott istentisztelettel kezdődött s dél­után a község főterén folytatódott, amelyre a leventealakulatok kato­nás rendben vonultak fel, nemcsak a községből, hanem a közeli ta­nyákról is. A határozati javaslatot Beregszászi Nagy Károly főjegyző terjesztette elő és indokolta meg, Terebessy Ist\án tanitó szavalt s a gyermekkar énekelt. Az impo­záns népgyűlés végeztével a leven­ték katonás rendben elvonultak * közönség előtt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom