Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 250-273. szám)

1928-11-20 / 264. szám

1928. november 20. .NVíryid&e. S milyen vastag kéreg boríthat­ta azok lelkiismeretét, akik ezt a vakmerő hazugságot pirulás nélkül ki merték mondani, sőt le merték irni ? Nem gondolták, hogy az igazság, a történelem Ítélőszéke év­ezredek múlva is rájuk süti a rá­galmazás bélyegét, s ugy itéli el őket, mint közönséges gonosztevőket akik hazugságon épitett Ítéletükkel milliók szenvedésének voltak ér­telmi szerzői? Hiszen lehetetlenség, hogy egy­szerre elfelejtették volna a fegy­verrel győzni nem tudó, forradal­mak utján polcrajutott diplomata urak 1871 január 18-át, amikor a németek I. Vilmos porosz királyt VersaiLLesben XVI. Lajos palota-, jában kiálltották ki német császár­rá és a május 10-én Frankfurtban megkötött békét, mely Elsass-Lot­haríngiát a németeknek juttatta Hiszen ennek a visszaszerzé­sére készültek a franciák 1871 -1914-ig, hogy lehet, hogy ezt 1920-ban oly hirtelen el­felejtették? Vagy nem jutott eszükbe az • orosz cárok törekvése, akik Nagy Péter cár óta a Boszporusz és Dar­danellák s későbben az egész bal­kán megszerzésére törekedtek, akik állandóan izgatták a balkáni szlá­vokat, hogy okot találjanak a be­avatkozásra, amelynek előjátéka volt a világháborút megelőző szerb­bolgár-török háború, a debreceni bombamerénylet, a sarajevói gyil­kosság s ha erre a háború ki nem tör, talán a merényletek hosszú sora, mig meg nem mozdul vala­melyik állam és ki nem robban a világháború ? Kik főzték a háborút ? Hát hol szereplünk mi ebben magyarok ? Hol itt a magyarság imperia­lista politikája, amelyért bün­tetésből egy ezeréves, nagy kulturális múltra és európai szolgálatra mutató nemzetet szét kellett tépni és szétszaggatott testét durva, bar­bár népeknek kellett odadobni martalékul ? Kik főzték a háború tervét ? Jól tudták biz ők, hogy keleten és nyugaton lángolt a hóditásvágy és a francia revans-gondolat! Tud­ták, hogy ott főzték Oroszország­ban és Franciaországban a háború tervét! Szerbia fogadott gyilkos volt s Szarajevó alkalom csupán a háború megindítására, Magyar­országot a körülmények kénysze­ritették bele a háborúba, s mert becsülettel álltuk meg a sarat és féltek tőlünk gyáva szomszédaink, ' azért kellett Franciaországnak ker­getett tolvajként tolvajt kiálltani és saját bűnét reánk ruházva, ben­nünket ilyen aljas módon tönkre­tenni. Ez az igazság! Magyarország Isten és ember előtt nyíltan és bátran vall­hatja, hogy a világháború előidézésében semmi része sem volt. Hiszen az egész világ tudja, hogy Tisza István, az akkori mi­niszterelnök a végsőkig elment, hogy megakadályozza a háború ki­törését. Tudták ezt jól a diploma­ták és ezért vetemedtek arra a másik gazságra, hogy bünt-bün­nel takarva, csaknem 13 és fél millió embert csatoltak el Magyar­országtól más államok mellé az­zal az indokolással, hogy: »Ha a Szövetséges és Társult Hatalmak fölöslegesnek tartották, hogy a népesség ilyen irányú megkérdezé­séhez folyamodjanak, ez azért tör­tént, mert meggyőződtek róla, hogy ha ez a megkérdezel az őszinte véleménynyilvánítás teljes biztosí­tásával történnék, nem vezetne számbavehetően más eredményre, mint amilyenre Középeuróp'a nép­rajzi viszonyainak és nemzeti as­pirációinak tüzetes vizsgálata ve­zette a Hatalmakat.« Egy pár oláh zsivány l hazugsága. Hát a Franciaországban tanács­kozó urak egy pár csehpimasz és oláh zsivány hazugsága alapján megkérdezés nélkül is tudták, hogy Bácska-Bánát népe szerb, Erdély magyarjai és a székelység oláh, a felvidék lakossága cseh akart len­ni! Tudták ezt oly biztossággal, hogy nem is kellett azt tőlük meg­kérdezni. És ezt le merték irni és a világ Ítélőszéke elé merték bo­csájtani! Igen! Nem merték az elhará­csolt területeket népszavazás alá bocsájtani, mert előre tud­ták, hogy a határozat ellenke­zője fog bekövetkezni. MOLőt És ilyen hazug alapon elrabol­ták Magyarország területének két­harmadát és a volt lakosság 63 és fél százalékát, mint mondták, ab­ban a tudatban és meggyőződés­ben, hogy: »a magyar politika min­den erejével azon volt, hogy a nemzeti kisebbségek szavát elfojt­sa.« Vérlázitó, szemenszedett hazug­ságok tömege mindez ! Hiszen, ha a magyarság nem élt volna baráti jóviszonyban e haza minden fiá­val, nem osztotta volna meg ke­nyerét, jogait velük s való lett vol­na mindaz, amit ránk fogtak, nem lett volna kiről tárgyalni 1 920-ban mert irmagul sem leltek volna itt más nemzetiséget, mint ma­gyart. És elcsatolták az ország részeit. Elcsatolták a kisebbségi jogok védelmével, kimondván a 63-ik cik­ben, hogy még a más állam terü­letén opciót kért és elköltözött pol­gárok is megtarthatják ingatlanu­kat. Kimondották, hagy a kisebb­ségek mindenben olyan jogot él­veznek és olyan védelemben része­sülnek, mint az állam többi pol­gárai. Ellopták a nótát a csíki hegyekbői... Igy nyugodt lelkiismerettel bol­doggá tették végre a szerintük el­szakadni akaró területeket. Er­délyt és délvidék egy részét oda­csatolták Romániához, hiszen Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvá­sárhely és végig az egész székely­föld szerintük elnyomott oláh vi­dék már ezer év óta! Oláh nótát dalolt a székely anya magyar böl­cső felett ? 1 Oláh volt tán a leve­gő, a virág, még a kőszikla is, mely magyar csapatok rsatakiáltá­sát harsogta vissza minden időben; magyar vértől piroslott, ha kunt, besenyőt, tatárt, törököt kellett visszaverni, hogy nyugat kulturája szabadon fejlődhessék, s átadták a kultur oláh népnek, hogy ellop­hasson mindent, ami érték, kul­tura; jóllakhasson ezer év fáradt­ságos munkájának gyümölcsével. S mikor már ellopta a magyar nó­tát a csiki hegyekből, kikergette Erdély ősi magyar családjainak legnagyobb részét, sárba taposott ronda bocskorával mindent, bele­fojtotta a leigázott magyarságba a szót, elvette iskoláit, tönkre tette közintézményeit, koldusbotra jutta­ta lakóit, határtalan gyűlölettel megfosztotta a magyarságot még a személyes biztonságtól is, előállott ravasz vigyorgó pofával és kijelen­tette\ hogy Románia képtelen a válUdt kötelességeknek ele­get tenni. Ez a keleti kultura. És eljátszotta betanult színjáté­kát a nemzetek szövetsége előtt és Páris az optánsperben megvere­gette a vállát: Jól vagyon hü szol­gám I És ez igy megy tovább. Ilyen a cseh, szerb uralom alá jutott magyarság helyzete is. Nyolc év óta pusztítják a magyart Már nyolc év óta pusztítják min­denütt a magyart! Az elrabolt te­rületeken mindenütt elvették az is­koláikat, tönkretették intézményeit, elrabolták ingatlana nagy részét, sem személyi, sem vagyoni bizton­ságot nem nyújtanak, lehetetlen­pé teszik kulturális fejlődését, ki­irtani törekszenek ősi nyelvét, el­nyomják politikai és gazdasági életét el akarják szakítani az anya­országban élő rokonaitól és testvéreitől. és e minden isteni és emberi tör­. vénnyel, vállalt kötelezettségükkel ellenkező gazságot müvelik büntet­lenül, sőt jutalmazottan 1 Nem várhatunk tovább! Mi pedig nézzük, arcunk pirul ® a szégyentől, hogy azt magyar cm-

Next

/
Oldalképek
Tartalom