Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 250-273. szám)

1928-11-20 / 264. szám

1928. november 20. .NVíryid&e. S milyen vastag kéreg boríthatta azok lelkiismeretét, akik ezt a vakmerő hazugságot pirulás nélkül ki merték mondani, sőt le merték irni ? Nem gondolták, hogy az igazság, a történelem Ítélőszéke évezredek múlva is rájuk süti a rágalmazás bélyegét, s ugy itéli el őket, mint közönséges gonosztevőket akik hazugságon épitett Ítéletükkel milliók szenvedésének voltak értelmi szerzői? Hiszen lehetetlenség, hogy egyszerre elfelejtették volna a fegyverrel győzni nem tudó, forradalmak utján polcrajutott diplomata urak 1871 január 18-át, amikor a németek I. Vilmos porosz királyt VersaiLLesben XVI. Lajos palota-, jában kiálltották ki német császárrá és a május 10-én Frankfurtban megkötött békét, mely Elsass-Lotharíngiát a németeknek juttatta Hiszen ennek a visszaszerzésére készültek a franciák 1871 -1914-ig, hogy lehet, hogy ezt 1920-ban oly hirtelen elfelejtették? Vagy nem jutott eszükbe az • orosz cárok törekvése, akik Nagy Péter cár óta a Boszporusz és Dardanellák s későbben az egész balkán megszerzésére törekedtek, akik állandóan izgatták a balkáni szlávokat, hogy okot találjanak a beavatkozásra, amelynek előjátéka volt a világháborút megelőző szerbbolgár-török háború, a debreceni bombamerénylet, a sarajevói gyilkosság s ha erre a háború ki nem tör, talán a merényletek hosszú sora, mig meg nem mozdul valamelyik állam és ki nem robban a világháború ? Kik főzték a háborút ? Hát hol szereplünk mi ebben magyarok ? Hol itt a magyarság imperialista politikája, amelyért büntetésből egy ezeréves, nagy kulturális múltra és európai szolgálatra mutató nemzetet szét kellett tépni és szétszaggatott testét durva, barbár népeknek kellett odadobni martalékul ? Kik főzték a háború tervét ? Jól tudták biz ők, hogy keleten és nyugaton lángolt a hóditásvágy és a francia revans-gondolat! Tudták, hogy ott főzték Oroszországban és Franciaországban a háború tervét! Szerbia fogadott gyilkos volt s Szarajevó alkalom csupán a háború megindítására, Magyarországot a körülmények kényszeritették bele a háborúba, s mert becsülettel álltuk meg a sarat és féltek tőlünk gyáva szomszédaink, ' azért kellett Franciaországnak kergetett tolvajként tolvajt kiálltani és saját bűnét reánk ruházva, bennünket ilyen aljas módon tönkretenni. Ez az igazság! Magyarország Isten és ember előtt nyíltan és bátran vallhatja, hogy a világháború előidézésében semmi része sem volt. Hiszen az egész világ tudja, hogy Tisza István, az akkori miniszterelnök a végsőkig elment, hogy megakadályozza a háború kitörését. Tudták ezt jól a diplomaták és ezért vetemedtek arra a másik gazságra, hogy bünt-bünnel takarva, csaknem 13 és fél millió embert csatoltak el Magyarországtól más államok mellé azzal az indokolással, hogy: »Ha a Szövetséges és Társult Hatalmak fölöslegesnek tartották, hogy a népesség ilyen irányú megkérdezéséhez folyamodjanak, ez azért történt, mert meggyőződtek róla, hogy ha ez a megkérdezel az őszinte véleménynyilvánítás teljes biztosításával történnék, nem vezetne számbavehetően más eredményre, mint amilyenre Középeuróp'a néprajzi viszonyainak és nemzeti aspirációinak tüzetes vizsgálata vezette a Hatalmakat.« Egy pár oláh zsivány l hazugsága. Hát a Franciaországban tanácskozó urak egy pár csehpimasz és oláh zsivány hazugsága alapján megkérdezés nélkül is tudták, hogy Bácska-Bánát népe szerb, Erdély magyarjai és a székelység oláh, a felvidék lakossága cseh akart lenni! Tudták ezt oly biztossággal, hogy nem is kellett azt tőlük megkérdezni. És ezt le merték irni és a világ Ítélőszéke elé merték bocsájtani! Igen! Nem merték az elharácsolt területeket népszavazás alá bocsájtani, mert előre tudták, hogy a határozat ellenkezője fog bekövetkezni. MOLőt És ilyen hazug alapon elrabolták Magyarország területének kétharmadát és a volt lakosság 63 és fél százalékát, mint mondták, abban a tudatban és meggyőződésben, hogy: »a magyar politika minden erejével azon volt, hogy a nemzeti kisebbségek szavát elfojtsa.« Vérlázitó, szemenszedett hazugságok tömege mindez ! Hiszen, ha a magyarság nem élt volna baráti jóviszonyban e haza minden fiával, nem osztotta volna meg kenyerét, jogait velük s való lett volna mindaz, amit ránk fogtak, nem lett volna kiről tárgyalni 1 920-ban mert irmagul sem leltek volna itt más nemzetiséget, mint magyart. És elcsatolták az ország részeit. Elcsatolták a kisebbségi jogok védelmével, kimondván a 63-ik cikben, hogy még a más állam területén opciót kért és elköltözött polgárok is megtarthatják ingatlanukat. Kimondották, hagy a kisebbségek mindenben olyan jogot élveznek és olyan védelemben részesülnek, mint az állam többi polgárai. Ellopták a nótát a csíki hegyekbői... Igy nyugodt lelkiismerettel boldoggá tették végre a szerintük elszakadni akaró területeket. Erdélyt és délvidék egy részét odacsatolták Romániához, hiszen Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvásárhely és végig az egész székelyföld szerintük elnyomott oláh vidék már ezer év óta! Oláh nótát dalolt a székely anya magyar bölcső felett ? 1 Oláh volt tán a levegő, a virág, még a kőszikla is, mely magyar csapatok rsatakiáltását harsogta vissza minden időben; magyar vértől piroslott, ha kunt, besenyőt, tatárt, törököt kellett visszaverni, hogy nyugat kulturája szabadon fejlődhessék, s átadták a kultur oláh népnek, hogy ellophasson mindent, ami érték, kultura; jóllakhasson ezer év fáradtságos munkájának gyümölcsével. S mikor már ellopta a magyar nótát a csiki hegyekből, kikergette Erdély ősi magyar családjainak legnagyobb részét, sárba taposott ronda bocskorával mindent, belefojtotta a leigázott magyarságba a szót, elvette iskoláit, tönkre tette közintézményeit, koldusbotra juttata lakóit, határtalan gyűlölettel megfosztotta a magyarságot még a személyes biztonságtól is, előállott ravasz vigyorgó pofával és kijelentette\ hogy Románia képtelen a válUdt kötelességeknek eleget tenni. Ez a keleti kultura. És eljátszotta betanult színjátékát a nemzetek szövetsége előtt és Páris az optánsperben megveregette a vállát: Jól vagyon hü szolgám I És ez igy megy tovább. Ilyen a cseh, szerb uralom alá jutott magyarság helyzete is. Nyolc év óta pusztítják a magyart Már nyolc év óta pusztítják mindenütt a magyart! Az elrabolt területeken mindenütt elvették az iskoláikat, tönkretették intézményeit, elrabolták ingatlana nagy részét, sem személyi, sem vagyoni biztonságot nem nyújtanak, lehetetlenpé teszik kulturális fejlődését, kiirtani törekszenek ősi nyelvét, elnyomják politikai és gazdasági életét el akarják szakítani az anyaországban élő rokonaitól és testvéreitől. és e minden isteni és emberi tör. vénnyel, vállalt kötelezettségükkel ellenkező gazságot müvelik büntetlenül, sőt jutalmazottan 1 Nem várhatunk tovább! Mi pedig nézzük, arcunk pirul ® a szégyentől, hogy azt magyar cm-