Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 250-273. szám)

1928-11-18 / 263. szám

1928. november 18. .MíRYlBáR 3 Aki férj, ne tartson eljegyzést Az élet termeli ki a legjobb víg­játékot, drámát, tragikomédiát s az olyan látványosságokat is, amelye­kért a szines fantáziájú irót lebun­kóznák, de mert az élet produkálta, hát mosolygunk rajta egyet s ha kezdetben talán kétkedéssel is fo­gadjuk, mégis kénytelenek vagyunk a valóság előtt meghajolni. Sajnálatos azonban az, hogy az élet által termelt jelenetek rendsze­rint nem valami épületesek s ha talán sokan is tapsolnak, mégis csak el kell ismernünk, hogy a kar­zat tapsa az igazán .az is, hogy ezek a jelenetek nem is érdemelnek mást csak a karzat tapsát. De nagyon sajnálatos ezekben a jelenetekben az, hogy sokszor a diszletet olyan helyek szolgáltatják amelyek a polgárság köztulajdonát képezik s igy joggal feltehető az a kérdés, akiken múlott, miért nem akadályozták meg kis családi szeny­nyes, dolgaiknak kiteregetését s mi­ért kell egy város legelőkelőbb épü­letének helyiségét felhasználni bot­rányok szinteréül. A napokban több ilyen az élet által kitermelt jelenet izgatta a ke­délyeket, de a pálmát talán az az eset viszi el, amelyiknek egyik hőse egy két gyermekes apa, akinek »el­jegyzési lakomáját« a feleség za­varta meg. Azt tartjuk, hogy ilyen esetekben »nomina sunt odiosaa, hát csak név nélkül közöljük az esetet. Egy deli legény erős ostromot intézett egy nálánál valamivel idő­sebb hölgy ellen s mert a hölgy­nek is tetszett az ifjú, igent mon J dott s a most letűnő hét egyik nap­jára ki is tűzték az eljegyzés nap­ját. Volt azon az eljegyzésen min­den, mint ahogyan azt mondani szokták. Reggel felé talán még a kiskutya is fekete kávét ivott. Ven­dég is akadt ugy negyven körül. Egyszóval olyan mulatságra volt kilátás, amilyennek a hire esetleg az újságba is kerülhet. (Persze nem ilyen formában.) Mikor a világ legkellemesebb il­lata, a jóféle csirkepaprikás szaga már felajzotta az idegeket s a ven­dégsereg türelmetlen mohósággal ülte körül az asztalt, váratlanul olyan jelenet történt, amilyenre pél­dát alig lehet találni. Hirtelen csör­ren az ablak, berepül az asztal kö­zepére egy tárgy, ami nem az asz­talra való s penetráns bűzével egy­szerre kettévágja a jókedv és ét­vágy fonalát. A vőlegény ludas­nak érzi magát, mert ő fut ki leg­elsőnek az éjszakába, hogy a me­rénylőt lefülelje. Rendőrt hiv, aki rövidesen mégállapitja, hogy a •ettes a vőlegény felesége volt. Mondják, hogy ez a kis inci­dens egyáltalában nem hangolta le a menyasszonyt, sőt a mulatság, zene, tánc kivilágos kivirradtig tar­tott. És kérem egyelőre még azt a tanúságot sem vonták le az esetből hogy akinek felesége és két gyer­meke van, az ne tartson eljegyzést. A kuktát nem ették meg a cápák Olvassuk a következő rémes tör­ténetet, — mely tekintettel az enyhe őszre — beválik nyári hir­lapi "kacsának is : »Spitz Alfréd 15 éves német szakácsinas egy hajó­lról a tengerbe esett s ezt a hajón nem vették észre. Tizenöt óra múlva egy olasz gőzös vette fel a gyereket fedélzetére és tette őt partra Kalkuttában. A kis sza­kácsinas tizenöt óra hosszat úszott a cápáktól hemzsegő vizben s arca a napsütéstől egészen megfekete­dett. — Valóságos csoda, hogy ily sokáig birta az úszást s a cápák nem falták fel. A német gő­zös szintén Kalkuttában kötött ki s természetesen a legnagyobb örömmel fogadták az eltűnt kuk­tát. « Hogy miért nem ették meg a cápák a kuktát ? Bizonyosan kezé­ben maradt a habverő s azzal ütö­gette fejbe az éhes cápákat. A Sors írása Tevéled, Sors, én nem vitatkozom: írásod itt van sápadt arcomon. Kusza sorok... rejtelmes írás... Rövid örömök — hosszú sírás. Szétfoszlott álmok, kiégett vágyak, Virrasztó kínja bús éjszakáknak. Megásott sírja sok tört reménynek És vígnak indult sok könnyes ének. Nqzed írása szörnyű csúnya S el nem törli az évek ujja. Itt hordozom, amíg csak élek, Míg rá nem üti sötét festékkei A halál keze a pecsétet. Fiák András. Egyelőre semmi remény sincs arra, hogy Nyíregyházát magasabb lakbérosztályba sorozzák (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Nyíregyháza város tanácsa, ház­tulajdonosai, mindenekelőtt pedig tiszt viselőtársadalma hovatovább mind nagyobb nyugtalansággal vár ja, hogy Nyíregyházát magasabb lakbérosztályba sorozzák. Ebben a városban ugyanis lakbérek te­kintetében példátlan a helyzet. — Nyíregyháza az utóbbi évtizedben olyan rohamosan gyarapodott, né­pesedett, hogy a fokozódó lakás­hiány szokatlanul magasra hajtot­ta fel a lakbéreket. Budapesten sem olyan drága a lakás ma, mint Nyíregyházán. Debrecenben, Mis­kolcon is olcsóbban lakik a tiszt­viselő, mint a Nyírség fejlődő szék városában. Ezekben a városokban pedig két lakbérosztállyal maga­sabbak a tisztviselői lakbérek, mint Nyíregyházán. Békében egy VII. fizetési osztályú tisztviselő négy szobás lakást bérelhetett magának, ma évenkint 1232 pengő a lakbére és ezért alig kap két szobás la­kást is. Évek óta sürgeti a vásori tanács a magasabb lakbérosztályba való sorolást, mindezideig hasztalan. ­Most újra kedvezőtlen híreket ka­punk a lakásbérek felemeléséről. Illetékes helyen kijelentették, hogy egyelőre szó sem lehet a magasabb lakbérosztályba való emelésről, mert egyszerre öt-hat más város is kérné ugyanazt, mint Nyíregy­háza. Arra pedig, hogy több vá­rosban emelje a lakáspénzeket az állam, egyelőre nincs fedezet. A MANSZ nyíregyházi csoportja karácsonyi vásárt rendez Ne higyjen senki ennek a no- J vembernek. Szelid, még napsuga­rakat is csillogtat. Ne higyjünk szelidségében. Máról-holnapra tör elő a tél minden zordonsága, ve­szélye, nyomort keltő kegyetlensé­ge. A magyar asszonyi tábor ké­szül is rá. Szeretetének, jóságá­nak meleg napjával tűz a hidegre, készül a filre. Az állami tanító­képző egyik termében hetek óta szorgos munkában fáradoznak a Mansz asszonyai Lukács Béláné ügyvezető elnök vezetésével. Készülnek az idei karácsonyra, a szegény gyermekek felsegitésére. Értesülésünk szerint a MANSz ka­rácsonyi vásárt rendez. Ezen a vá­sáron olcsón szerezhetők be a karácsonyra szükséges kedves hol­mik : díszek, ajándétárgyak. A vá­sár kellemes uzsonnával, virslisát.ir rat és egyéb jókkal egybekötve december hó elején lesz. Részlete­sebb programmjára még visszaté­rünk. Négy ecsedi legényt kisértek be Nyirgyházára, mert megkéselték a „íalu királyát" Ez volt a tizenkettedik verekedése a rettegett Bnjáki Dánielnek (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Négy nagyecsedi legényt kisér­tek be tegnap a nyíregyházi kir. ügyészség fogházába. Az a bűnük, hogy a nagyecsedi piactéren meg­késelték Bujáki Dánielt, akit »a falu királya« büszke néven ne­veznek Nagyecseden. Bujáki Dá­niel és testvére kezdték a vereke­dést. Ez volt a tizenkettedik csa­Országos gazdászkongresz­szus lesz Debrecenben november 20. és 21-én (A »Nyirvidék tudósítójától.) A debreceni m. kir. Gazdasági Akadémia ifjúsága Debrecemben, az akadémia ifjúságának kaszinó termeiben Albrecht királyi herceg és Mayer János földmivelésügyi miniszter fővédnöksége alatt, no­vember 20 és 21. nápjain V. orszá­gos gazdászkongresszusát rendezi. Itázásuk a faluban, ahol rettegték a nevüket. A tizenhetedik vereke­désre rajta vesztettek. Bujáki Dá­nielt és társát késszurásokkal sú­lyosan megsebesítették. A kése­'lőket a csendőrség letartóztatta és bekísérte Nyíregyházára, ahol a kir. törvényszék vizsgálóbirája ki­hallgatásuk után szabadlábra he­lyezte őket. A kongresszus védnök iés elnöki tisztét gazdasági életünk legkivá­lóbb harcosai vállalták el s ezek sorában ott látjuk vármegyénk fő­ispánjának, Kállay Miklós dr.-nak, a Tiszántúli Mezőgazdasági Kama­ra elnökének nevét is. A kétnapos kongresszus tárgyso­rozata a következő: 1928. évi november 20-án dél­után 2 óra 17 perckor vendégek fogadása a pályaudvaron, honnan vendégeinkkel együtt külön villa­VIM késeit! Tányér, tál, fazék, evőeszhöa tisztításához: VIM. nyoson Pallagra megyünk, hol tár­sas ebéd lesz vendégeink számára. Ebéd után vendégeinkkel együtt megtekintjük akadémiánk épületeit parkját és a gazdasági majorját. Fél 6 órakor az Ifjúsági kaszinó összes termeiben kongresszusunk plenáris ülése kezdődik alábbi prog rammai: 1. Hiszekegy. Énekli a debre­ceni Gazdasági Akadémia Ifjúsági Énekkara. 2. Ünnepélyes megnyitó. Tartja Füzék Károly, a kongresszus el­nöke. 3. Diszbeszéd. Tartja dr. Schandl Károly ny. földmivelésügyi állam­titkár, OKH alelnök-vezérigazga­tója. 4. Kongresszus üdvözlése az egye­sületek részéről. 5. Záróbeszéd. Tartja dr. Ruffy Varga Kálmán, a debreceni m. kir. gazd. akadémia igazgatója. 6. Szózat. Énekli a debreceni m. kir. Gazdasági Akadémia Ifjúsági Énekkara. Az ülés után társasvacsora az If­júsági kaszinó termeiben. Ezt követőleg tartja az ifjúság szokásos ismerkedő estélyét. Miisor: 1. Ünnepélyes megnyitó. Tartja Füzék Károly a debreceni akad. ifj. elnöke. 2. Béiiot: IX. hegedűverseny. Játszák: Puskás Albert és Rácz Jenő hallgatók. 3. Gróf Vass Albert I. akad. hall­gató saját szerzeményű verseit sza­valja. 4. Alom a sátorban. Irta: Gyóny Géza, megzenésítette: Árokháty B., előadja: Klár Rezső, zongorán ki­séri: Rácz Jenő. 5. Kenedy Kálmán akad. halig, zongorán játsza saját szerzeményű dalait. Konferál: Errendits Endre. A műsor után tánc, az Ifj. Ka­szinó összes termeiben. 1928. évi november hó 21-én délelőtt i o órakor a kongresszus tárgysorozata: 1. A gazdatiszti törvény revíziója. Vitakérdés. Bevezeti Fabricius End­re gazd. főtanácsos, a Magyar Gaz­datisztek Orsz. Egyesületének ügyv. alelnöke. Hivatalosan hozzá­szól a tárgyhoz Rácz Jenő II. é. akad. hallgató, ifj. főtitkár, a debreceni akad. ifjúság nevében és Kemendy József III. év. akad. hallgató a magyaró\ári gazd. akad. ifjfuság nevében. 2. Déli 12 órakor társas ebéd Pallagon. 3. Délután 3 órakor. Milyen el­helyezkedési lehetőségei vannak

Next

/
Oldalképek
Tartalom