Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 250-273. szám)

1928-11-17 / 262. szám

6 v jétímmiiL 1928. november 17.. Szigeti József hegedűművész hangversenye szombaton a Koronában. Vidám esetek NEM KELL KOMOLYAN VENNI Kohn megérkezik Pestre és a Ritzbe -viteti magát. Mikor kiszáll az autótaxiból, megkérdi a portást: — Hol van itt a toilette ? A portás végignéz rajta, azután igy szól: — Sétáljon itt végig a folyosón, ott jobbra talál egy ajtót, amelyre rá van irva: uraknak, de annak da­cára maga menjen csak be. A „Hangya" Két ur utazik a vonaton. Egyszerre csak az egyik megszó­lítja a másikat: — Nemde, Kovács úrhoz van szerencsém ? — Sajnos nem! — feleli a má­sik. — Nem tesz semmit. Azért el­beszélgethetünk ! Mérnök: A rádiónak semmi baja sincs nagyságos asszonyom, a ké­szülék hibátlan I Kripcsákné: Nézzen csak jobban utána, kedves mérnök ur, valahol mégis üzemzavarnak kell lennie, mert tegnap is tulgyors volt ne­künk a tánczene. Kohn este elmegy hazulról, de megígéri, hogy 12 órára otthon lesz. Persze, jóval éjfél után kerül Ihaza s a felesége dühösen fogadja: — Most van 12 óra ? — Hát nincs is több — mondja szemtelenül Kohn. — Nem szégyelled magad ? Ilyet mersz hazudni a szemembe, hogy nincs több, mint tizenkettő? — De Zálikám, nem is lehet több, mert tizenkettő után megint egy jön! Egy újonnan kinevezett váltóőr­től megkérdezi az állomásfőnök, hogy meg van-e elégedve az állá­sával, mire az uj váltóőr igy vála­szol: * — 0, nagyon meg vagyok elé­gedve az állásommal, csak azok a ronda vonatok ne volnának. RADIKÁLIS KÜRA — A doktor azt mondta, hogy hat hét alatt teljesen talpraáliit. — No és megtette ? — De meg ám! El kellett ad­nom a kocsimat, hogy a kezelési költségeket megfizethessem. ' GYŰJTŐ SZERELEM Bíró: Miért gyújtotta fel a gaz­dája házát? Szakácsnő: Mert nem kaptam kimenőt és látni szerettem volna a vőlegényemet. Biró: Micsoda összefüggés van e között és a gyújtogatás között ? Szakácsnő: A vőlegényem 1 tűz­oltó. \ GÖRBE LOGIKA Villamoskalauz a részeg utas­hoz: Kapaszkodjék meg jól, mert különben kiesik a kocsiból a leg­közelebbi kanyarulatnál. Utas: Mit bánom én a kanya­rulatot ! Én «egyenest» váltottam. VÉGRE Hitelező (vénkisasszony adósá­hoz): Kisasszony, kijelentem, hogy nem tágitok addig Ön mellől, míg az adósságát meg nem fizette. Vénkisasszony (boldogan): Ah, végre egy élettárs! AZ AGGLEGÉNY TÖPREN­GÉSE — Már feltalálták a füstnélküli lőport, a drótnélküli telefont, a motornélküli repülőgépet, a rádiót. Miért nem találták fel az asszony­nélküli hozományt? HAT PERSZE Mr. Schmidt Pensylvániából ess ládjával Európába utazik. Természetesen megnézik a Ve­zúvot. A kráter szájánál megszólal az ifjú Schmidt kisasszony: — Központi fűtés, nemde ? JELENET AZ ÉJSZAKÁBAN Két részeg összetalálkozik az éj sötétjében: — Tudja ön, hol lakom ? — Nem. — Én sem. — Akkor vezessen legalább en­gem haza. A SZOKNYÁD IVAT Hölgy: Adjon nekem egy pár harisnyakötőt. Segéd: Igenis. Olyan rózsaszínűt, amilyet most tetszik hordani ? A Szabolcsvármegyei Általános Tamiöegyesalei közgyűlése (A Nyirvidék tudósitójától.) S A vármegye tanítósága tegnap tartotta folyó évi rendes közgyű­lését. A vármegyeház nagyterme kicsinynek bizonyult. Ott láttuk Rákos István kir. tanácsost, __ az orsz. tanitószövetség elnökét, Éne­házalapitványi részjegyei kes János prépost-kanonokot, dr. Kovách Elek kir. közjegyzőt, dr. Bartók Jenő és Andrássy Kálmán ref. lelkészeket, Benkő András kir. tanfelügyelőt, Fábry Ignác kir. s. tanfelügyelőt, Lukács Béla tanító­képző int. igazgatót, dr. Tóth An­tal tanítóképző intézeti tanárt. A közgyűlést bevezető »Hiszek­egy« után vitéz Somogyi Dezső egyesületi alelnök napirend előtt gyönyörű beszéd kíséretében nyúj­totta át a három jubilánsnak, Sza­bó Pál egyesületi elnök, Tóth György alelnök, Vargha Ferenc otthon-elnök harminc, illetve hu­szonötéves működésük emlékére ké­szült albumot, melyekbe a várme­gye minden tanítója egy-egy gon­dolattal adózott a három vezérnek. Ezután dr. Bartók Jenő a nyíregy­házi ref. egyház emléktárgyát nyúj­totta át Szabó Pálnak, mint az egyház lelkiismeretes igazgatójá­nak. Rákos István szövetségi elnök pedig megkapó színekben tárja •lénk a tanítói sorsot. Örömmel jött, hogy a vármegye három ki­váló tanítójának jubileumi ünnepén résztvehessen, nekik az össztanitó­ság kézszorítását átadhassa. Elnöki jelentések után Bökényi Dániel indítványára kimondja a közgyűlés, hogy az egyesület jóléti ágazata kifejlesztendő, hogy halál­eset alkalmával a gyászoló tanitó­család temetkezési segélyben ré­szesülhessen. Benkő András kir. tanfelügyelő ?s Andrássá Kálmán ref. lelkész a Vöröskereszt ifjúsági mozgalmak lelkes munkásainak buzdító szavai után Ferenczy István gyak. isk. tanitó bemutatja, hogy hogyan le­het télen testnevelési órát tartani, ha tornaterem nincs. A jól sike­rült minta-tanítást szűnni nem aka­ró tapssal honorálta a hallgatóság. A népmüvelés akadályainak le­küzdéséről Gábos Kálmán tart elő­adást. Lánglelkü apostolként, iga­zi székely-szívóssággal, fajának fanatikus szeretetével küzdelemre szólit fel minden igaz magyart, hogy a népművelést diadalra vi­hessük, melynek legnagyobb aka­dálya a korunkat jellemző közöny. Tar Imre debreceni tanitó be­mutatja saját találmányú számoló­gépét, mely a szinek és alakok se­gélyével számképeket alkot. Mátís Béla a tanítóság anyagi helyzetét ismerteti. Indítványt ter­jeszt elő s az orsz. vezetőséget arra buzdítja, hogy a megkezdett uton tovább haladva a tanítóság jogos igényei kielégittessenek. Tolnay Pál alapszabály-módosí­tását, a választmánynak a tisztikar jés a választmány kiegészítését célzó indítványát a közgyűlés egyhangú­10, 20, 50, 100 és 500 pengősök lag fogadta el. Bökényi Dániel a beérkezett pályamunkákról tesz je­lentést. A biráló-bizottság Zsoldos Ferenc pályamunkáját az első he­lyen ioo pengővel, Mátis Béla munkáját második helyen dicséret­tel tüntette ki. Szilvássy József az egyesület pénztáráról, Kubacska István az Eötvös-alapról tettek jelentést. A nivós közgyűlés pontjai az eleven egyesületi erőről, a szabol­csi tanítóságban rejlő nemzeti ér­tékekről tettek tanúbizonyságot. Utazás Egy fiatal leány expedíciója a Szaharán át Bécs, november hó. Wagner-Japregg, a hírneves tu­dós leánya, aki nemrégiben tért vissza afrikai útjáról, a bécsi mér­nök- és épitészegyletben érdekes előadást tartott a Szahara-sivatag ­ba tett kirándulásáról. A Szahara, mondotta a felolvasónő, bármily különösen hangzik is ez, lassanként modernizálódik s néhány esztendőn belül teljesen meg fog változni a képe. Autóvonalak és vasúti sínek fogják átszelni s a sivatag teljesen el fogja veszíteni félelmetességét, ha ugyanazt az utat, amelyet régeb­ben hetek alatt tettek meg, ugyan­ennyi óra alatt lehet majd meg­tenni. Már a háború előtt felmerült egy transszaharai vasút terve, sőt már hozzzá is láttak az építéshez, mikor kitört a világháború s az épités ab­bamaradt. Most az autó kezdi meg­hódítani a Szaharát. Egy év óta autóbuszok közlekednek Colombo­Berhártól Timbuktuig havonként kétszer. Ezt a kétezerkilométere?' utat a tevekaravánok harmadfél három hónap alatt tették meg, míg az autó hét nap alatt teszi meg az utat. Az utazás körülbelül 900 schillingbe kerül. Ámde az autóközlekedés is gyakran kellemet­len élményekkel jár, ha a forró hónapokban a nap hevétől kiszá­radt gummikerekek minden öt percben kipukkannak, ha a hüsitő­vize forrni kezd, valóban nem nagy gyönyörűség és nem minden veszély nélkül való az utazás. Na­gyobb baj elhárítása céljából ren­delet szerint egyszerre két automo­bilnak kell indulnia. Ez a rendelet a repülőgépekre is vonatkozik. Wagner-Jauregg Ju'ia. tevén tette j meg az utat a Szaharán keresztül. " A Szahara fáradalmait a teve is csak nehezen birja el. Tiz napig is. megvan ugyan viz nélkül, azonban naponként megkívánja a bőséges takarmányt. Beéri ugyan az útköz­ben talált mindenféle gazzal, azon­ban mintegy 40 kilogramm eledelre van szüksége. Ha jól táplálják, na­ponta 120 kilómétert is megtesz. Az európai emberre meglepő, hogy a Szaharában olykor nagy a hideg, különösen hajnalban, amikor a hő­mérő olykor minusz 5 fokra sülyed. A felolvasónő megemlékezett a moabitákról is, erről az érdekes népfajról, amely feltűnően fehér bőrszínével különbözik a többi tör­zsektől. A moabiták beutazzák az egész Szaharát, hogy üzleteiket le­bonyolítsák. — Kereskedelmi levéíboriték cégnyomással looo darabonkint 8. pengőér tkapható a Jóba-nyom­dában. — Gazdaságok részére levélbo­ríték 1000 darabonkint címnyo­mással 8 pengőért kapható a Jóba-nyomdában. havi részletekben is fizethetők

Next

/
Oldalképek
Tartalom