Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 250-273. szám)

1928-11-15 / 260. szám

1928. november 17. JSiVíKYIDéftC. 107 Tanügyi hirek ••saii Tanügyi münographiák ii. A szerkesztőség szíves engedel­mével ismét beszámolok kutatásom­ról s ez alkalommal egy oly érték­ről, mely az eddig ismertetett mo­nographiákat messze túlszárnyalja. üojnor-Kishont varmegye népokta­tásügyének történetét kaptam mene kült óvónőtől, ki jelenleg a po­mázi 1. számú óvodának mintasze­rű vezetője. E mü szerzője Szom­bathy L. áll. polg. isk. tanar, vármegyei ált. tanítóegyesület el­nöke. Miután megirta az egyesület negyedszázados történetét, hozzáfo­gott az évtizedig tartó bűnügyi ada­tok gyűjtéséhez, hogy a 29 ives, ritkított garmond betűkkel nyom­tatott munkájával példát adjon, mint elnök a munkálkodásra s ez­zel ki- és megérdemelje az elnök­séget. A mü első része a megye nép­oktatásügyének történeti fejlődései, tehát azt mutatja be, amit eddig egyik monographia sem. Ezután jön a népoktatásügy a reformációig s a Rauo Educationisig. A felvo­nultatott különféle felekezeti isko­lákban látjuk az elhanyagoltságot: a koldusszegény tanitót, ki hegedű­vel keresi a kenyerét; a tolvajt, kit az iskolában saját növendékei előtt megbotoznak. Mondhatni min­den képzeletet felülmúló fantaszti­kus alakokkal ismerkedik meg itt az ember, akárcsak Spányi főorvos kerámiai kiállításán a képzelet­szülte figurákkal. De mig itt a szemlélődő gyönyörködhet a ma­gas röptű ész mesés produktumán, addig a züllötttségen, a betűk sö­tétségén látva a mélységet, szárny­szegetten néz a lélek, mint a sírgö­dörbe a gyászoló.... A műit tanügy történetének szi­nes változata nieüett leszegezi a megörökítésre méltó eseményeket, nodoiva ezáltal is a »varietas de­iectat« elvének. A megye népoktatásügye az i86d-ik évi népoktatási törvenyeK etőtt c. fejezetében ismét eiénktárja a történeti fejlődést, az iskolai szer­vezetet, a rektoriak történetét, igen lielyesen tünteti fel a népoktatási törvénynek a megye nepotitatás­ügyére gyakorolt hatását, mely utan a jelenlegi állapotoKat tekin­teti át. itt látjuk a magyar beszéd terjedésének és terjesztésének érde­kében tett sikeres cselekvéseket, a tanszermv jteumot, az iskolai alapo­kat, segélyeket. Tanfelügyelők és a megyei népoktatás c. fejezet után megismertet a törvényhatósági bi­zottság 1099-iki évben tartoti gyű­lésének az iskola és tanitó véaelme tárgyában elfogadott szabályrende­letével. Érdekesen írja le a köz­művelődési egyesületek, társulatok, ezek hatását a népoktatásügyre. Ezek egyikét sem találjuk meg más népoktatásügyi történetben. A mu nem száraz statisztika és nem rap­szodikusan, hanem érdekfeszítően, novellisztikusan van megirva s eb­ben rejlik varázsereje. A IÍ-ik rész a megye népokta­tási jelleggel biró iskolák történeté­vel ismertet meg. Mint a festőmű­vészeknél a luminárísták, ugy ő is, a szerző, mindenüvé fényt bocsát s igy tárja elénk a Rembranti ké­pet. Mig egyebütt az iskola vak­ablakához vezetnek, Szombathy fel­kutat évtizedes munkája, kutatása alatt minden rést és a bebocsátott fénnyel veri fel a századok leüle­pedett porát. Miként Kisfaludy, ugy ő is a kandalló felszított tüze mellé telepszik s meghallgatja a letűnt idők élő tanúit, megjegyzi a szájhagyomány minden értékét. Mint Arany, ugy ő is olvas a sár­gult levelekről, semmit sem hágy figyelmen kívül; de azért mégis mindent érlelni enged, hogy a lé­nyeget a fölöslegestől el tudja vá­lasztani. Méltó helyet foglal a függelék­ben az általános-, a r. k.-, a ref.-, az ág. h. ev. tanítóegyesületek tör­téneté, a maga gazdag tartalmával, mely azt bizonyítja, hogy a hiva­tását szerető tanitó munkában és munkával él s egyedüli jutalma a munka boldogító öröme. (s.) Ef lesz a ^Csirkefogó" főszereplője a nagy érdeklődéssel várt szombat esti bemutatón ? (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Nagy izgalommal tárgyalják mű­kedvelői körökben a Misszió Le­ányklubjának szombati premier­jét, amelyhez hasonló rég nem zajlott le Nyíregyházán. A hires Csirkefogót adja elő a mükedve­lőgárda. A címszerepet a legjobb műkedvelők egyike, Brenner Fe­renc játsza. Brennert a Leány­klub fedezte fel, mint műkedve­lőt és már eddig kiváló sikereket aratott egy-egy fellépésével. — Nagyszerű partnere Eördögh An­na, aki Albertiné szerepében ját­szik. A főpróbákon mind kitű­nőek, igy Tesik Gizike, aki egyik kedves szereplője a Csirkefogó­nak Alberti nehéz szerepében Sándorffy Béla, a művészgárda nagyszerű uj tagja mutatkozik be. A rendezés nehéz munkáját Holló Lenke elnök és Ajtai Soltész Kor­nél színművész végzik szívesen, lé­lekből, mert hisz az előadás jöve­delme a szegény iskolás gyerme­kek felruházását szolgálja. A magyar gondolat egysége Ferényi Zsigmond báró beszéde a iagyar Nemzeti Szove-ség közgyűlésén Gróf Bethlen István miniszter­elnök a tavasszal megtartott egyik nagy beszédében a magyar kérdés megoldását abban látta, hogy tár­sadaími, minden faji, felekezeti és osztály-különbség nélkül egysége­sen tudjon egy nagy eszmében összeforrni. Amiként az angol, ne­met, francia, vagy olasz nemzetek fiai, éljenek bárhol és bárminő kö­rülmények között a maguk nem­zeti igazukban egyek "és saját nemzeti céljaik felismerésében és szolgálatában nem szakadoznak szana-széjjel, hanem elsősorban angolok, németek, franciák, vagy olaszok ugy a magyarság minden rétege át kell, hogy itatódjék a magyarizmus gondolatától. Min­den véleménykülönbség, érdek el­lentét, különleges törekvés, fenn­tartás nélkül kapituláljon a min­denek fölött álló nemzeti eszme fölött. Széthúzás, pártoskodás szűnjék meg abban a pillanatban amint a nemzeti érdek előrevitelé­ben akarnunk és cselekednünk kell. Amiket a miniszterelnök a nem­zeti gondolati egység érdekében annak idején elmondott, visszhang ja támadt báró Perényi Zsigmond nak, a Magyar Nemzeti Szövetség közgyűlését megnyitó beszédében. Ecsetelte a Szövetség kilenc esz­tendős működését, megemléke­zett azokról a nagy célokról, me­lyekért az Egyesület megalakult. Megállapította, hogy mai viszo­Greta öarbo minden idők legnagyobb művész nője, mint egy kitaszított árvaleany Lars Hasison a nagy svéd mű/ész, mint szökött katoua CSILLAGOK UTJA cimü filmben, p ntektól az APOLLÓBAN Szerdán Csütörtökön ,UFA" világfilmje VILÁGHÁBORÚ A világháború képe, ugy ahogy mi láttuk, ahogy mi szenvedtünk, éreztünk, pu»a;ultvnif. A nagy küadelem hiteles története 12 felvonasb&n. Rendeste LEÓ LASKÓ. Zenéjet összeállította : SCHÁCHTER SÁNDOR Péntektől—vasarnapig GRETA GARBÓ az ünn eP e!t své d művésznő M-» Mmw el s° araerikai filmje CSILLAGOK (JTJfl Egy kitaszított leány és egy szökött katona szerelmi regenye 9 felv. jósji^nagy „METRÓ" kisérő műsor._ _ Előadások kszdete: 5, 7 ég 9 óraker. nyaink közepette fokozottabb mér tékben van szükség a Szövetség működésére, ennek erőt és lendü­letet csak a nemzeti gondolatban egységes és lelkes közvélemény adhat. Egységre van szükség, a nemzetköziség, a hazafiatlanság és a közéleti korrupció ellen, mert az embereket az önzés elvakította, a gazdasági nyomorúság egyre nő s a munkanélküliek, és menekültek sáppadt s eregei még mindig egyre gyarapodnak. Örömmel csatlakozunk a nemes báró fejtegetéseihez, mert a ma­gunk részéről is unos-untig han­goztatjuk a nemzeti egység fon­tosságát. Kétszeresen szüksége van erre a magyar nemzetnek, mely szétszaggatva rokontalanul él a nemzetek sorában, geographiai helyzeténél fogva olyan nagy tör­ténelmi feladatok megoldására ki­rendelve, amelyek sokszorosan több erőt és nemzeti po.tentiát igényelnének. Ami erőt, szeren­csétlen történelmi katasztrófáink folyamán elvesztettünk, a jelenben csak a gondolati, érzelmi egység­gel, vállvetett munkával és hat­ványra emelt akció képességgel kell pótolnunk. Egy táborban van tehát helye minden magyarnak, osztály, felekezeti és politikai vé­leménykülönbség nélkül a nem­zeti eszme szolgálatára, történel­mi feladataink elvégzésére. Az összefogást be kell ragyognia an­nak a régi magyar erkölcsnek, mely nemrég még teljesen átitatta a nemzet minden rétegét s mely mint ideál benn kell, hogy égjen minden magyar lelkében. Könyvismertetés »Borászati Zsebnaptár 1929.« Borászati szakirodalmunknak je­lentős eseménye minden esztendő­ben a »Borászati Zsebnaptár« meg­jelenése. Ez idén kétszeresen fon­tos, mert 30-ik évfolyamában jele­nik meg és ugy tartalmában, mint kiállításában a gyakorlati életnek megfelelő formát mutat. A szőlő­müvelés, borkezelés és pálinkafő­zés, valamint a szőlészeti mellék­tudnivalói röviden megtalálhatók a »Borászati Zsebnaptárában ezen kívül ügyesen összeállított előjegy­zési naptár áll rendelkezésre az olvasónak. Az idei őszi és téli mun kákra már megtalálja az olvasó a szükséges útmutatásokat, s igy gyakorlati szempontból szmte megfizethetetlen szolgálatokat tesz ugy a szőlőbirtokosnak, mint a borkereskedőnek, de a pálinkafő­zőknek is. A »Borászati zsebnap­tár az idén jóval olcsóbban kerül piacra, amennyiben az ára mind­össze 2.50 pengő, melyhez 20 fillér postaköltséget számit fel a »Borá­szati Lapok« kiadóhivatala (Buda­pest, IX., Üllői-ut 25., II. 11) ahol a Zsebnaptár megrendelhető. Ajánlatos minél előbb a rendelést feladni, mert a nagy kereslet miatt rövidesen a készlet kifogyhat. A Zsebnaptár Dr. Baross Endre, a B. L. tulajdonosa szerkesztette. A közönség nagy érdeklődése folytan a kerámiai kiállításomat folyó hó 18 lg meghosszabbítottam és a kiállításon szereplő összes targyainkat előállítási áron (a kiirt áraknál sokkal olcsóbban) a t. közönség rendelkezésére sorrend­jében elárusítom. Dr. Sebeők Endre keramikus. 8835

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom