Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 223-249. szám)

1928-10-13 / 233. szám

1928. október 13. JNÍYÍKY1DEK. Megnagyobbítják a facsemete kertet (A «Nyirvidék» tudósítójától). A Szalmáskertben lévő állami facsemetekertet fenntartó állami erdőigazgatóság ujabb két hold területet kért a várostól a faiskola megnagyobbitására. Ez a két holdat kitevő földterület a vásárosnaményi vasút mellett van. A város képviselőtestülete, tekintettel arra, hogy a^mezőgazdasági fámogatást érdemel mint valaha, a kért földterületet készséggel átengedte. Vasárnap délután a nyíregyházi tűzoltóság támadást intéz a Lengyel-cukrászda épülete ellen, abban a feltevésben, hogy ott nagy tüz van Vasárnap délután 3 órakor nagy tüzoltógyakorlat lesz. A támadó gyakorlatot Konthy Gyula parancsnok vezeti és részt vesz benne mind a harminc főnyi legénység és az egész tisztikar. A gyakorlat nagyszabású lesz. "Fölvonulnak a nyíregyházi tűzoltóság rendelkezésére álló fecskendők valamennyien. Működni fog a motorfecskendő, a mozdonyfecskendő, és a Magérius létra is. A támadáshoz szükséges vizet a gyakorlatozó tűzoltóság a vízvezetékből nyeri. A támadás azon a feltevésen bontakozik ki, hogy az Erdey-féle ház, amelyben Lengyel Nándor cukrászdája is van, lángokban áll. A rendkívül érdekes támadó gyakorlatnak bizonyára nagyon sok nézője lesz. Egy félkezü hirtelen halála (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Tegnap reggel a vágóhíd előtt halva találtak egy idősebb embert. A holttestet Demjén József dr. tiszti orvos vizsgálta mig és megállapította hogy a halált szívszélhűdés okozta. A rendőrség a holttest ruhájában talált iratok alapján konstatálta, hogy a hirtelenül elhunyt Marhenszky János máriapócsi lakos, hetven esztendős. A vágóhid előtt összeesett ember félkezü. A kir. ügyészség a temetési engedélyt megadta. — Téh divatlapok legnagyobb választékban kaphatók az Ujságboltban. Október hó 12., 13. és 14-én Pénteken, yeombaton 5, 7 és vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor Őfensége a hordár a véletlensk vígjátéka 8 vidám felv. Carl Rössler „Die bőiden Seehunde" cimü nagysikerű vígjátéka filmen Pőszereplók : Máry Kid ós Hans Juikermann. A felhőkarcoló mindennapi történet 8 felvonásban. Főszerepben: WILLIAM BOYD Sue Carol Hétfőn Kedden Kohn és Kelly Párisban George Sidney és Tarrel Mc Donald A válópérek angyala Madge Bellamy község elöljárósága „Hirdetményiben közli a íaln népével a vasárnapi szüreti táncmulatság rendjét (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A Nyíregyházi Iparos Ifjúság önképző Egyletének vasárnapi szü reti táncmulatságára terjedelmes szövegű meghívók mentek szét a városban. A meghívó a sablonos bevezető részen, a szereplők, a tisztikar és a rendezőgárda névsorán kívül egy humoros szövegű hirdetményt is tartalmaz, amelyben az elöljáróság közli a falu népévei a táncmulatság rendjét, úgyszintén a tilalmat, valamint az óhajtandó, kívánatos tennivalókat. A hirdetmény első része a pontos megjelenésre szólítja fel a közönséget, azután rendelkezéseket tartalmaz a szőlőtolvajok elitélésének módjára. A lopás kezdetét a kisbíró dobszóval hirdeti ki s azután : szemesnek áll a világ. Szabad a lopás addig, mig észre nem veszik, de akkor: jaj ! Mert tettenérés esetén Gonosz Estván csősz nyomban a biró elé cipeli a tolvajt, akit statáriálisan elitélnek s az Ítéletet nyomban végre is hajtják. A tilalmas dolgok között szerepel a bálba jegy nélkül való belépés, a lopott szőlőgerezddel való ellépés és a képes lapot áruló pásztorlányoknak visszautasítása. Tilalmas továbbá egy sarokban való kedvetlen gunnyasztás, vagy a borba reggelig való betemetkezés. Szabad ellenben, sőt kívánatos minél több képeslapot venni, táncolni rogyásig, hajnalhasadásig, sőt reggel felé szabad inni is, csak észre ne vegyék az emberen, mert aki részegen megy haza, azt a bakter fölirja. A nagy jelmezes felvonulás kedvező idő esetén vasárnap délután 3 órakor lesz, mig a táncmulatság _ este 8 órakor kezdődik a Koronaj szálló nagytermében. Képzőművészet - Zene 4 nyíregyházi középiskolák rendre meglátogatják a „Szövetség" képkiállitását a városháza nagytermében (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A »Szövetség« által Nyíregyházán, a városháza nagytermében rendezett kiállítás nemcsak abból a szempontból jöhet figyelembe, hogy egyes mübarátok felhasználhatják az alkalmat otthonukat díszítő festmények vásárlására, hanem azért is figyelemre méltó, mert alkalmul szolgál a művészi irányok megismerésére s művészi izlés fejlesztésére. Ebben a tekintetben pedig különösen a középiskolák tanulóifjúsága részére lehet nagyjelentőségű műiden egyes hasonló kiállítás, mert ezeknek megszemlélése egészíti ki és mélyíti el azt az elméleti ismeretszerzést, amelyet az iskola padjaiban nyernek. Ezt a hatást igyekszik is minden iskola megszerezni s az alkalom felhasználásával sorra keresik fel a »Szövetség« kiállítását, ahol részben tanáraik, másfelől pedig a kiállítást rendező művészek képviseletében jelen levő Bende Jánosnak, a Nemzeti Szalon titkárának előadása és magyarázata mellett szemlélik az egyes festők irányát, témafelfogását. De épily magyarázatot kap az érdeklődő nagyközönség is, ha felvilágosítást kér a jelenlevő művésztől. A kiállítás már csak pár napig van nyitva s vasárnap bezárul. A nagyközönség részére 50 fillér belépődíj mellett naponként délelőtt 9—1 óráig és délután 3-7 óráig van nyitva. Jól indnl a szezon: már csak néhány jegy kapható a Fedák-estre A dal a népek egyik, mondhatnók, fő jellemvonása, mely visszatükrözi egész lényét, természetét, sajátságát. A magyar népdal a magyar néplélek szüleménye, ötszázesztendős virágzása alatt összeforrt dobbanásait, a magyar vér meleg, heves lüktetését, halljuk a puszták dalát, a szél susogását, látjuk az őszi nap utolsó sugaránál a tovavágtató betyár alakját, majd, mikor kedvesével enyeleg, látjuk, amint a felkelő nap aranysugarai bearanyozzák a rónát s a távol völgykatlan elrejtett falucskájában megcsendül a hajnali harangszó... Megismerjük a katonaélet örömeit, keserűségét, szinte együtt barangolunk a bujdosókkal s megosztozunk a szegényes ebéden, vagy éhezve, fázva, keseregve tengetjük tovább életünket. S a szerelem csodás aranyszálacskáit mily édesen szövögeti a magyar dal! A boldogság, a remény minden fázisában meg van a megfelelő kifejezése, a keserűség, a csalódás, a fájdalom hangján szivtépően zokogja a kedves hűtlenségét. De nem csügged, ha bármily sötét burokba is rejti, a végén mindig kicsillan a remény édes éltető aranysugara... A mulatozás, jókedv, dinom-dánom viharjainak csábító hangja felpezsdíti a lassan keringő vért s a fájdalomban, a mélabuban milyen szívesen osztozik a magyar dal! Vig és szomorú hang mellett helyet foglal benne a szülői szeretet meleg érzése s különösen az édes anyáról tud csodálatos lágy, igazi gyermeki érzéssel zengeni. Bátran kérdezhetnők, melyik nemzet zenéje ébresztett már bennünk oly érzelmeket, mint a magyar dal, melyik vigasztalt meg a bánatban, melyik adott erőt a csüggedések között, melyik volt vig cimboránk a jókedvben? És mégis... mégis... milyen kedvesen értékelik a magyar muzsikát, legtöbben talán nem törődnek vele, sokat az élet apró-cseprő gondjai jobban érdekelnek, mint a magyar dal. Elfelejti, hogy ez adja meg az öntudatot, az erőt 6 ez tanít meg — a hazát szeretni. Kiváló művészünk, Szilágyi Imre dr., ki életcéljául tűzte la a magyar zene megszerettetését és elterjesztését s ki a magyar névnek éppen a magyar muzsikával szerzett sok dicsőséget a külföldön, körútra indul Fedák Sárival, a legnagyobb és legmagyarabb előadó művésznővel s a ragyogó előadás keretében ismerteti az ötszázéves magyar dalt. Szilágyi hegedűjén megszólaltatja a bűbájos magyar muzsikát, amelyet Fedák Sári nagyszerű, szuggesztív előadó művészete beleéget a magyar lelkekbe. Az estre még korlátolt számban kaphatók jegyek a Ferenczi-féle könyvkereskedésben. (Telefonszám 318.) Országos Kamara Szinház. Igazgató: Alapi Nándor. Heti műsor : Péntek, október 12. Molnár Ferenc: «Liliom». Külvárosi legenda 7 képben. Szombat, október 13. Délután 4 órakor: Szenes Béla: «A buta ember». Vígjáték 3 felvonásban. Este 8 órakor: Paul Geraldy: «Szeretni». Dráma 3 felvonásban. Vasárnap, október 14. Utolsó nap. Délután 4 órakor: Csathó Kálmán: «A házasságok az égben köttetnek*. Vígjáték 3 felvonásban. Este 8 órakor: Hevesi Sándor: «Elzevir». Történet egy antikvárius boltból 3 felvonásban. ROSMERSHOLM A Fájdalmasan Látónak igéi zúgtak a felvonások felett, amikor tegnap este Ibsen döbbenetes drámáját hallgattuk a nézőtér mély csöndjében. A Látó szavai villantottak a Rosmersholm mélyére: »Vagyok, mint minden ember: fenség, titok... Északfok, idegenség, Élidérces messze fény... lidérces messze fény...« Leszálltunk, dantei értelemben, a lélek mélyére és láttuk a kísérteties, lidérces fényben, miként sarjad, zsendül, miként fakad virágba, fekete halálvirágba az ismeretlen, a titkos, a rejtetten ható élet. Milyen jelentéktelen itt az, hogy van-e mozgalom, van-e szövevényes eleven élet a színpadon, amikor a lélekben a Mindenséget megrázó erővel játszódnak le hangtalan csaták, tragédiák. A Rosmersek nemes, szép élete jobbá lesz, finomabbá, de megöli a boldogságot. Ezt halljuk a drámában. Kimondják ezek a szavak a nagy titkot, a társadalom, a kultura, a hagyományok, előítéletek súlya alatt vergődő ősi lélek válságát, a lélekét, amely fényt, szabadságot, boldogságot szomjúhozik és mártiromság lesz a sorsa. 1