Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 223-249. szám)
1928-10-11 / 231. szám
1928. október 11. JS/YÍRYIDÉK. 13 2908029 pengő, szükséglete pedig 2908024 pengő. A szükséglet fedezésére szolgáló útadó 20 százalékos. A kereskedelmi minisztertől a vármegye 420000 pengő segélyt kér és •ajit 1- rü . 1 ' 1 ' U felir a kereskedelmi miniszterhez, hogy a közmunka váltságból a vármegye részére 90 százalék részesedést engedjen. A vármegye ma már 748 km. úthálózatot gondoz, amejynek fenn tartásához okvetlen szüksége van a 420000 pengő államsegélyre is, vagy ha ennek kiutalása akadályokba ütközik, akkor vegyen át az állam megfelelő hosszúságú úthálózatot kezelésbe. A közgyűlés a vármegyei háztartás költségvetését vita nélkül elfogadta, a közúti költségvetésnél azonban két felszólalás is volt. Kovách Elek dr. a közmunkaváltságból való részesedés arányát aggályosnak mondotta a községekre. Valamikor a községek egész összegben élvezték a közmunkajövedelmet, később az utak minősítése, majd még később az utak forgalma alapján tartották méltányosnak a közmunkajövedelem megosztását. A mai gyakorlatot nem tartja törvényesnek, amikor látja, hogy nem az inviduális szükségletek sze rint, hanem aránytalan s a községekkel szemben igazságtalan felosztással intézkednek a közmunkajövedelemből való részesedésről. A községek a részükre jutó 10 százalékból nem tarthatják fenn utaikat, műtárgyaikat s vagy ha igen, más terheket kénytelenek vállalni. Azt javasolja, hogy a törvényhatósági bizottság a közmunkából származó jövedelem kulcsát 80, illetve 20 százalékban állapítsa meg. Bogdán Fer enc felszólalásában rámutat, hogy az útadó olyan nagy terhet ró a lakosságra, ami már a teljesítőképesség határán tul van. A folyamatban lévő útépítkezéseket nem akarná megállítani, de leszögezi, odajutottunk, hogy a közönség megterhelésében tovább menni nem lehet. A depresszió, a panasz általános, — mondotta Bogdán Ferenc, I és ha ezek tudatában is azt mondom, hogy fedezni kell az útépítési költségeket, még abban az esetben is, ha az állam hozzájárulást nem igér, joggal kérhetem, hogy méltányos, jogos kérelmünk elől ne zárkózzék el a vármegye. Bogdán Ferenc itt előterjeszti Nyíregyházának azt a kérelmét, hogy a nyíregyháza—hajdúnánási útból a vármegyére eső utvonalat építse ki a vármegye. Hajduvármegye szeptember 28-i közgyűlésében már határozatilag kimondotta, hogy a ráeső utvonalat megépíti, sőt már jóváhagyta az útépítési szerződést is. Nyíregyháza 192.000 pengővel járul a 818.000 pengő útadóhoz, viszont a 748 km-es úthálózatból a város területére mindössze 3 százalék, 20 kilométer jut. Kéri a vármegyei törvényhatóságot, hogy a város kérelmét honorálva, készítesse el a nánási útszakasz tervet és épitesse meg az utat a legközelebb megépítésre kerülő utak között. Mikecz István alispán válaszol a felszólalásokra és rámutat, hogy a vármegye hatalmas úthálózatának fenntartása horribilis összegbe kerül és ezeknek biztosítása érdekében kötelessége előtt jesztést tenni. A gépjármű közlekedés fokozódásával gondoskodni kell a hengerelésről s a vármegye öt gépet szerzett be és nyolc hengerrel végezteti állandóan az utak jókarban tartását. Az 1928. évi I. t. c. 40. paragrafusa alapján a közmunkaváltság 50 o/ 0-a megilleti a törvényhatóságot. E kérdésben Kovách Elek dr. téved. A 251000 sz. miniszteri rendelet meghagyja a községeknek, hogy a költségvetés összeállításánál tüntesse fel a közmunkaváltságból végzendő munkálatokat. Nyíregyháza költségvetéséből ezt nem volt módjában megállapítani. A vármegyének igénybe kellett vennie a közmunkaváltság jövedelem maximumát és a községeknek a minimumot juttatja. Harminc éves tapasztalata, hogy v a községek nagyon keveset, úgyszólván semmit sem fordítanak utakra. A miniszteri rendelet biztosítja, hogy ez a törvényhatóság minden község egy-egy útját köteles fenntartani. A kereskedelmi miniszter joga egyébként a közmunkaváltság részesedésében a döntést meghozni s az elmúlt évben, amikor a törvényhatóság 70 0/0-os részesedést terjesztett fel, maga a kereskedelmi miniszter emelte fel 80 o/ 0ra. Bogdán Ferenc sürgetésére utal az alispán arra, hogy ha valaki, ő szivén viseli az úthálózat fejlesztését és programmba van véve a nánási ut építése is, de a kereskedelmi kormánytól erre vonatkozólag érdemleges határozatot nem kapott. A legnagyobb tisztelettel van Hajdú megye munkássága iránt, KAL0DOHT REGÖ!4 Dr. Vietórisz József lángoló lelkesedéssel, gyújtó hatással méltatta a felirat jelentőségét. Nem volna méltó a törvényhatóságra, ha szó nélkül suhanna el a javaslat mellett. A revízió kérdése ma a nemzet lét-nemlét proDlémája. Nem is azt kell hangoztatnunk, hogy szükség van revízióra, hanem azt keiljj, hogy immár a revízió időszerű. Ha tüz a revízió vágya, olyan tűz, amelyet soha elhamvadni nem hagyhatunk, ha seb Trianon fájdalma, olyan seb, mely behegedni készül, fel kell tépnünk ezt a sebet, éreznünk kell fájását, megalázottságunk szégyenét. Mikor elszakított véreink figyelnek minden mozdulásunkra, amikor a nemes Lord és fia szólítanak fel, hogy itthon mi is támogassuk akciójukat, akkor el kell ismernie mindenkinek, hogy elérkezett a revízió ideje. A törvényhatósági bizottság a lelkesítő szavak hatása alatt egy szívvel, lélekkel kimondotta, hogy csatlakozik Veszprém vármegyéhez és feliratban kéri a kormányt, hogy indítsa meg az akciót a békeszerződés revíziója érdekében. Ez a lelkes határozat volt a közgyűlés kiemelkedő mozzanata. Séta a képkiáilitáson dus, illatos babjával pompát felfrissülést. alapot tisztítást nyújt a szájüregntk és a fogaknak. de az útépítés terén nem megy Hajdú megye után. Hajdumegye késedelme miatt holt ut ma is a bökönyi-téglási ut, amelynek 2 kilóméteres szakasza esik Hajdumegyére, mégis vonakodott megépíteni, mig kötelezőleg be nem állították költségvetésébe. A közgyűlés ezután elfogadta mind a háztartási, mind pedig a közúti költségvetést. Ezután a közgyűlés rátért az egyes tárgyalási pontok feldolgozására. A törvényhatóságok átiratai közül elvi jelentőségű döntést váltott ki Veszprém megye átirata a békeszerződés revíziója érdekében megindítandó akcióról. Az állandó választmány az átirathoz való csatlakozást és hasonló szellemű felirat felterjesztését javasolta. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Vasárnap délelőtt nyilt meg a »Szövetség« néven csoportosult fővárosi művészek képkiállitása a városháza riagyermében. Több mint száz, szebbnél-szebb festményt állítottak ki azok a művészek akiknek a nevét tegnapi számunkban már felsoroltuk. Több mint száz gyönyörű kép, a modern magyar piktúra termése. Két pompás rajz kapja meg az embert belépéskor. Györffy István két rajSa. Az egyik önarckép, a másik női tanulmányfej, egy csodálatosan átszellemült női arc. »Fohász« a kép címe s alkotója két dijat is nyert már vele. Győrffy ezenkívül még két csendélettel szerepel a tárlaton. Kacziány Aladár ódon stílusa nagy képtárak antik világának hangulatába varázsolja a szemlélőt. A »Nyár« cimü kép kék tunikás nőjének olympusi nyugalma ragyogó összhangban van a körötte pompázó természet ujjongó muzsikájával. »Evo« cimü képe is ezt a féktelen élettobzódást szimbolizálja. A halotti mozdulatlanságban fekvő erdei nimfa ragyogó szépsége igy is elbűvölő az Eder Gyula »Dryád halála« cimü képen, mig »A müteremben« hangulata fensége nyugalmat és csöndet áraszt. Barkász Lajos pünkösdi rózsái olyan lángolóan égnek, mintha ki akarnának lobbanni a keretből. »Szántás« c. akvarellje is igen érdekes megoldás. Benczúr Ida három csendélete gazdag szinhatásokban. Valóságos királyi palástba öltözteti virágait, KAL0DQNT visszaadja a fogafc természeUs szépségé t és meghízfealőan eltávolít mindtrt ételroaradékot ^^^^ amelyek ebben a méltóságteljes környezetben igen jól hatnak. Kiss Kálmán hat tájképpel és két figurális festménnyel szerepel a tárlaton. Tájképeiből szelíd, nyugodt harmónia, őszinte, bensőséges poézis áramlik a szemlélőre. A sárI guló lombozatot, a lassú enyészetnek j induló őszi táj fájdalmas hangulatát kevesen tudják olyan mesten i kézzel színekbe formálni, mint ő. Figurális képei pedig brilliáns rajztudását igazolják. Gy. Takách Béla keleti utca' részletei érdekes szinhatást mutatnak, mig Raksányi Dezső két oltárképe a mély vallásos érzület kifejezője. Kampis János »Godiva« c. képe egy régi angol legenda jelenetét örökíti meg korhű f«stői stílusban. Két akvarellje épen ellenkezőleg újszerű hatást gyakorol a nézőre. Moldován Béla rézkarcai elsőranguak. Bendéné K. Friderika több képpel szerepel a tárlaton. Ez a meghatározás azonban nemcsak számszerűleg értelmezendő, hanem a művészi sokoldalúság szempontjából is. »Templominterieur«-jének színgazdagsága híven tükrözi viszsza a mintául vett bárok templomhajó áhítatos pompáját. Ez a kép egyik legszebb alkotása a tárlatnak. A magyar királyi palota két interieurjéből is a szinek pompája ragyog. Tájképtanulmányaiban friss szinek, uj meglátások vannak Figurális festményeinek változatos témája gazdag invenciókról tanúskodik. »01vasó nő«-jének térbeli megoldása ötletes és természetes, a »Zongoránál« c. festmény hangulata megkapó. Csendéletei szinpompájukkal és ízletes elrendezésükkel hatnak. Csűrös Béla két erdőrészlete eleven színeivel, izzó fényhatásával eredeti. »Pihenő modell«-jébői az élet forró melege árad. A helybeli művészek közül Kozák Istvánné hangulatos, bájos akvarelleket állított ki., mig Járossy Gyula képeiből egy nagyszerűen sikerült férfiarckép és «gy kitűnő leányportré válnak ki. Z. Szalay Pál néhány sikerült tájképpel 'szerepel. Október 6. a „Szeressük Asztaltársasig"-ban. A »Szeressük Asztaltársasága hagyományaihoz hiven, az idén is ünnepélyes keretek között áldozott az aradi 13 vértanú emlékének. — Szombaton este tartott rendes havi kötelező összejövetelén a Korona külön termében rég nem látott nagy számban gyülekeztek össze a tagok és vendégek. Dr. Krómy Károly elnök lelkekbe mélyedő, megrázó szavakkal ecsetelte a nap jelentőségét, összehasonlítva a multat a jelennel, a gyűlést megnyitja. KAL€ÍDONT este a fogak gflés*segénaf c cló mc WM éja, a loqkö •ttávoíHója.
