Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 223-249. szám)
1928-10-02 / 223. szám
1928. október 2. yrM'jjxaenaoiiSíds m u' mi \ 'VT I i'i: .LfXVit'.• "WHW H m .^Mra^-aűJó^Aaí ^iíliWíKsTj: £f>£2fv. 7 Ősrégi templomokat és piramisokat találtak Mexikóban. Egy elpusztult ország kulinrájánajfc érdekes emiékei kerültek napvilágra Mexikóban — Az Északamerikai őslakosság Jdaai eredetű? San Jüan völgyében, Mexikóban •egy évtizeddel ezelőtt indián törzsek kóborlásaik közben egy kis szobrocskát találtak, a hosszú és elég széles völgyben pedig számos érdekes alakú dombot, amelyekről már az első pillanatban sejtem lehetett, hogy valami építkezés maradványai, mert bizonyos szabályosság volt az elrendezésükben. Amidőn az indiánok a talált kis szobrocskát megmutatták egy. utazónak, aki Mexikót barangolta keresztül, az a legnagyobb meglepetésükre Amerika őskulturájának maradványait vélte felfedezni a szobrocskában. Érdeklődésére az indiánok elmondották, hogy azt a völgyet, ahol a szobrocskát találták Teutihuacan nak nevezik, azaz olyan helynek, ahol az Istenek leszálltak a földre. Amidőn az utazó visszaérkezett ' Mexikó fővárosába, jelentést tett a hatóságoknak érdekes leletről, mire a mexikói muzeum igazgatója, G. H. Well hatalmas fölkészültséggel expedíciót vezetett a szent völgybe, hogy megkezdje felderítő munkáját. A szabályos sorban elhelyezett emelkedések egyikét vette elsőnek munkába Well és csakhamar arra a megállapításra jutott, hogy a földből kiálló bucka alatt valóságos piramis húzódik meg, amelyet az idő pora és a futó homok már csaknem eltakart. Évezredes kultura a homok alatt Évekig tartó ásatások eredménye képen a monumentális piramisokon kívül apróbb épületek is kerültek napvilágra és amilyen arányban haladtak az ásatásokkal, ugyan olyan arányban kerültek napfényre a szobrocskák, érdekes alakú relifekkel diszitett cserépmaradványok, ékszerek stb. — A mexikói polgáiháború idején az ásatásokba bizonyos szünet állott be, most azonban újból fokozott erővel vették fel a munkát és ma már az egész város maradványait hozta felszínre a kutató ásó. Paloták, lakóházak, templomok, fürdők és gyönyörűen megépített országutak kerültek a napvilágra, amelyeket az archeologusok nyomban vizsgálat alá vettek és megállapították, hogy a kultura, amely több ezer esztendő óta hevert a földszine alatt, a toltekek hatalmas kultúrájának a maradványait mutatja. Ez a kultura akkor omlott porba, amidőn a hatalmas nagy mérkőzések ben az aztekek leverték félelmetes vetélytársaikat. Ennek az egykor •oly hatalmas kulturának a nyomait szájhagyomány formájában az indiánok ma is mesélik és egyegy csendes nyári este az indián anya szebbnél szebb regéket meséi fiainak az egykori gazdagságról, világuralomról, boldogságról, mely mind csak volt. A toltekek uralmának vége Ennek az elpusztított birodalomnak a története az indián hagyományok szerint a következő: Jóval ez előtt, amikor Cortez meghódította Mexikót és az indiánokat tüzzel-vassal pusztítani kezdte, hogy megfossza őket mesés kincseiktől, az indiánok már láttak fehér embereket, akiket «fehér Istenekének neveztek. Ezek a fehérek jók voltak hozzájuk, szerették őket és sokáig barátságos érintkezést tartottak fenn velük. Később azután az érintkezés megszakadt, a «fehér Istenek» többé nem jöttek látogatóba hozzájuk. Eltűntek, mint ha a föld nyelte volna el őket. | Európa történetének első időszakában volt mindez, amikor még a bátor és derék normanok járták vakmerő hajóikkal a haragos tengert és kutató, hódító utjukban eljutottak egész Amerikáig. Az indiánok tulajdonképén féltek a fehérektől, mert attól tartottak, hogy elfoglalják országukat és őket rabszolgaságba vetik. — Ezt annál könnyebben tehetik meg, — vélekedtek az indiánok, — mert a fehér embereknek ember fölötti hatalmuk van, amellyel le tudják győzni a benszülött indiánokat. Amidőn aztán később a fehérek Cortez vezetésével túlnyomó erővel valóban el akarták foglalni az indiánok birodalmát, királyuk tömérdek kincsét megmentendő, bedobta azokat a Huantek nevü tóba, hogy az soha ne kerüljön többé halandó ember kezébe. A kapzsi fehér • emberek azonban lecsapolták a tavat, Hogy kihalásszák a kincseket. Az indiánok nagy szelleme azonban a tó helyét hirtelen tűzhányóvá változtatta, amely állajidóan füstölög és fenyegeti a vakmerő fehér emberek vállalkozását. Ezért tekintenek az indiánusok megkülönböztetett tisztelettel a tűzhányó hegyre, a Popokateptelre. A piramisok kincsei Ami pedig a piramisokat illeti, kiásták azokat mind s az amerikai Indián Muzeumba szállították be mindazt, amit a piramisokban még találtak. Ezek a piramisok hasonló építési modorban készültek, mint egyptomi testvéreik. Sorsuk is ugyanaz volt. A kíváncsi, kapzsi ember megháborította a toltekek királyainak békés nyugalmát, szétszórta hamvait, kincseit pedig elrabolta, ugy, hogy a feltárt piramisokból alig került elő valami olyan értékesebb iparművészeti tárgy. Mindössze egy néhány házi bútor és házi eszközt hagytak ott a sirrablók, valamint a királyok múmiáit, amelyek éppen olyan jól voltak konzerválva, mint az egyptomi piramisok fáraói. Összefüggés az egyptomi és a mexikói piramisok között Most az archeológusok azon fáradoznak, hogy megállapítsák, vájjon micsoda közelebbi összefüggés van a mexikói piramis és az egyptomi piramis sirok között, hogyan lehet az, hogy két oly egymástól távolálló földrész őslakossága 8-10 ezer esztendővel ezelőtt azonos módon temetkezett. A piramisokban értékes kő táblácskákat is találtak, amelyekre még kiégetésük előtt jeleket irtak. Ezek a jelek azonban eltérőek a szumir korszak ékirásaitól és a kutatók állítása szerint ős-kinai jeleknek tekinthetők. A piramisokban a sirkamarák legbelsejében apró kis szobrocskákat is találtak, amelyek gondos kézzel vannak mintázva és azután kiégetve. A szobrok arckifejezése rendkívül hasonlít Budha arckifejezéséhez. Amennyiben az archeológusok ezen állításai valónak bizonyulnak, kézenfekvő lesz az a feltevés, hogy Amerika őslakói érintkezésben állottak Ázsia keleti paTtjain élő kínaiakkal, sőt vannak tudósok, akik azt a vakmerő állítást kockáztatják meg, hogy a • toltekek tulaj donképen a kínaiaknak egy Amerikába vándorolt törzse. így van-e, vagy nincs, azt ebben a pillanatban még nem lenet megállapítani. Mindenesetre az archeológusok munkája és kutatása fogja megállapítani ennek az elméletnek az elfogadhatóságát. Öröklakásépitési tervekkel foglalkozik Debrecen város. A terveket még nem dolgozták ki, de a gondolat talajra talált. — Kétszobás öröklakás körülbelül 15 ezer pengőbe kerül, mely összegből egyharmaörész készpénzzel fizetendő Az amerikai nagy városokban, igy Newyorkban is, bent a város szivében a telkek ára igen drága, ugy hogy némelyikért néhány millió dollárt is elkérnek. Természetesen ilyen körülmények között nem kis vagyonnal kell annak az amerikai polgárnak rendelkeznie, aki bent a városban házat akar építtetni, még akkor is, ha nem kíván 30—40 emeletes kis palotát emelni. Éppen a drága telek miatt alakult ki Amerikában az a gyakorlat, hogy élelmes emberek összeállnak és közös pénzen megveszik a földet, sőt az építést is hasonló módon viszik keresztül. A hiányzó tőkét konzorciális alapon teremtik eló. t így keletkeztek Amerikában az öröklakások. Azok az emberek, akik a pénzt igy összeadták, a hozzájárulásuk arányában 2—3—4 szobás lakásokat kapnak, még pedig örök tulajdonul. Ez azt jelenti, hogy a lakást bérbeadhatják, esetleg el is adhatják tulajdonosaik. Ez az öröklakás-módszet átkerült Európába is. Budapesten már régebb idő óta foglalkoznak ezzel a kérdéssel és több házat építettek fei ilyen alapon. Értesülésünk szerint Debrecenben is fölmerült most ez az igen egészséges házépítési terv. Sajó építészmérnök, aki 3 és féi esztendei amerikai működés után hazajött Debrecenbe, — itt igyekszik városának szolgálatokat tenni. A debreceni öröklakásos házépítés tervét még nem dolgozták ki véglegesen, egyelőre csak annyi alakult ki, hogy 2—3 szobás, teljesen modern, fürdőszobával és minden komforttal ellátott lakásokat akarnak építeni, olyan berendezéssel, mely a mai modern igényeket tökéletesen kielégiti. A költségeket illetőleg ugy áll a helyzet, — hogy 2 szobás lakás körülbelül 1 5, 3 szobás lakás 20 ezer pengőbe kerül, amely összegből egyharmadrész készpénzben fizetendő és a többi részt vagy függőkölcsön alakjában, vagy amortizációs kölcsön alakjában veheti fel az illető. Erről a felveendő kölcsönről gondoskodik az építtető, aki az egész ügyet finanszírozza. Lehetséges az is, hogy ez a készpénzösszeg, illetőleg a lakások ára valamivel még kisebb lesz. Azoknak is lehetővé teszik a lakáshoz jutást ebben a palotában, akik nem képesek 5—7000 pengőt azonnal letenni. Az ilyenek főbérleti lakást vehetnek ki. — Ugyanis az építtető, "ha csak a felét tudja kiadni az összes lakásoknak, akkor a másik felét ő, mint saját öröklakásait megtartja magának és azokat bérbeadja. Igy körülbelül 150—160 pengőbe kerül havonta a háromszobás lakás bére. Igen figyelemreméltó körülmény az öröklakások eszméjénél az is, hogy az épülő ház 25 évig adómentes; addig tehát a lakások tulajdonosának nincs semmi adóra gondja. Az öröklakások iránt az érdeklődés rendkívül élénk, nagyon p sokan jelentkeztek már eddig is, ugy, hogy minden remény meg van arra, hogy Debrecenben az ősszel hozzálátnak az első öröklakásos ház felépítéséhez. Egészen bizonyos, hogy az első építkezést legkésőbb a jövő esztendő folyamán követni fogják a többiek is, mert a mai viszonyok között ugy az építtetőnek, mint a lakóknak, esetleg a finanszírozónak az öröklakásos házépítés a legjobb üzlet =0= mozi. Holtak szigete. Bemutatta az Apolló. Budapesttel egyidőben mutatta be tegnap és tegnapelőtt az Apolló Lewis Stone és Gilbert Roland nagysikerű filmjét, »A holtak szigetéit. A darab felvételei nagyon szépek, rendezése ügyes, szereplői kitűnőek, de a meséje kissé érthetetlen. Evelyn fülig szerelmes Collini iróba s mégis inkább a Holtak szigetére cipeltetí magát s végigszenvedi egy pestis-járvány borzalmait, mintsem elárulja érzelmeit. Természetesen a szerző szerint ez föltétlenül szükséges, mert különben mit csinálnának a szereplők 8 felvonáson keresztül. A fődolog, hogy a végén mégis egymásé lesznek. »A holtak szigeté«-t egy 8 felvonásos burleszk, »A fehér pantalló« előzte meg, amelynek fonák helyzetein valósággal agyonkacagta magát a nagyszámban meg jelent publikum. Ma és holnap két és félórás ünnepi előadásai vannak az Apollónak, amelyeknek során a leghatalmasabb német mestermü: »Lujza királynő« fog színre kerülni. A VÉN DIÁK A DIADALBAN Gaudeámus igitur... Vivát! Vivát 11 A Diadalba ballagott A vén diák. Egy heréegnő, s egy diák... Fölfogja ezt az elme? Ma és holnap megláthatod. Milyen kettejük szerelme. Naponta frissen készült finom kapható Sipos Géza cukrásznál Zrínyi Ilona-utca 3. szám. Telefon: 313. «
