Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 223-249. szám)
1928-10-28 / 246. szám
Nyíregvháza, 1928. október 28 * Vasárnap XLIX. évfolyam. 246. szám et«l>!Ketécl órait fc»!yb«n és v1é*k«n: Mra 8'60 penflő. Negyedévre 7-60 pangfi. SfttitattMitesek ét feAfóóknik Wt aBfcodiaíaiy. Alapította JÓBA ELEK F6sa»rkMzt6: Dr. 8. SZABÓ LÁSZLÓ. Ftlel&a asarkoasíd: VERTSE K. ANDOR. Szarkasztdatg és kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT 9. SZÁM. Talafon szám 139. Postachaqua Kéziratokat rvam adunk viasza. Az ezeréves tölgy ;irta: Pillér lózsef A Kárpátok tövébe, a Duna és Tisza medencéjébe Árpád által beültetett néptörzs, mint erős tölgy, állotta ezer éven át a viharok járását. Meg nem dült, meg nem sem misült, mert Szent István bölcsessége oly erkölcsi alapot adott alá, amelyet a poklok kapui sem tudnak megdönteni. Tombolt nem egyszer felette a vérzivatar, s miként a tölgynek, letöredeztek egyes ágai, de maga a törzs rendithetetlen maradt; kiujult, kivirágzott újra éppen ugy, mint a tölgy* minden zivatar után. Kiujult a tölgy, mert gyökereit mélyen a humuszba* bocsátotta, ahol tápanyagát bőven megtalálja s a nap melege, az ég harmata a viharok után a megtépett koronát Alj életre fakasztja, még erősebbé, hatalmasabbá izmosítja. A nemzet törzsfájának humusza, honpolgárainak lelke. Ide ereszti gyökereit, itt a polgárok lelkében találja fel az életfentartó kalóriákat; itt találja meg a honszeretet melegét, amely éltető harmattal is bepermetezi törzsét, lombját, koronáját. Ezért kell minden hazafi lelkének eltelve lenni hittel, reménynyel, szeretettel, hazafias érzéssel, honfiúi kötelességtudással, — mert csak az ilyen lelkek lesznek melegágyai, naggyá nevelő elemei a nemzet fájának. Itt él, virágzik, évről-évre izmosodik időtlen-időkig. Ellenben ott, ahol a honpolgárok lelke sivár, az önzés kavicsával telitett, — miként homoksivatagban a tölgy — elpusztul, elsatnyul, kiszárad, kidől a nemzet fája is. A nemzet ezeréves történelmét vizsgálva azt látjuk, hogy hiába jöttek mint ellenségek: a kunok, tatárok, törökök, majd más ellenségek. Eljutott ugyan a nemzet: Muhihoz, Mohácshoz, Maj tényhoz, Világoshoz; megtépték fájának a lombját, koronáját, de törzsét kidönteni nem tudták, mert honfiainak lelkében erősen állottak gyökerei. Most Trianonhoz értünk, a legnehezebb, legveszedelmesebb stációhoz. Most igazán felkiálthatunk Petőfivel: «Itt a próba, az utolsó nagy próba», mert most a nemzet fájának nemcsak lombját, koronáját törte le a zivatar, de magát a törzset is belső szu őrli, az idegenből beáramlott nemzetköziség bacillusa. De hála a nemzeti géniusz sugallatának, a nemzet jobbjai már ennek is megtalálták az irtószerét. A népet állampolgárrá való neveléssel gondozásba vették. Az ifjúság testi-lelki épsége mellett őrtállanak, a mételyezéstől megóvják, testben izmos, erős, lélekben nemes generációkat nevelnek. Ezekkel pedig bátran nézhetünk a jövő elé azért is, mert a gondviselés is a mi utunkat egyengeti, szabadfolyást engedve a természeti törvények érvényesülésének. Ugyanis, ha a természetben széttekintünk, azt látjuk, hogy a vihar által megtépett tölgy lehullott ágai, lombjai a tölgy környezetében élősködő csenyevész gizgaz növényzetet lehengerelik, maguk alá temetik, elsorvasztják, vegetációját kiölik. Ugyanezen jelenség mutatkozik a nemzet fáját ért vihar után is. A körülötte élő hitványabb népekre reázuhant részek agyonnyomják, a bomlás processzusát idézik elő. Ezt látjuk körülöttünk minden irányban. És ha meg nem szabadítják magukat e tehertételektől, rövidesen bekövetkezik nemzeti életük teljes felbomlása, szétrobbanása. Innét ván az, hogy az utódállamok rossz lelkiismeretüktől zaklatva, rettegve kelnek, rettegve feküsznek s lázasan fegyverkeznek, mert érzik, tudják, hogy az erkölcsi világrend törvényei nem engedhetik azt meg, hogy az orgyilkosok — mint a szerbek — a szószegő oláhok, a hazaáruló csehek, jutalomban részesüljenek. Ezekből láthatjuk, hogy az erkölcsi erők javunkra dolgoznak, ez azonban nem jelenti azt, hogy magának a nemzetnek tehát nem kell tenni semmit. Éppen e sorok irása közben olvasok két útjelző nyilatkozatot. Az egyiket, a ma élő legnagyobb, legbölcsebb, legönzetlenebb magyar aj káról, gróf Apponyi Alberttől, aki a következőket mondotta: ((Olyannak látom én az igazság fejlődését, mint a kertem fáján az almáim érését. Szivem örömével látom rajtok a kis pirosságot, de nem szedem le azokat, mielőtt teljesen meg nem érnek». Bölcs mondás, igaz mondás! Ezt el kell fogadunk s magunkat ehhez kell tartanunk, mert tényleg csak az érett gyümölcsnek van ize. Ha pedig vizsgáljuk, hogy mi pirosítja, mi érleli meg a gyümölcsöt a fán, rájövünk, hogy a nap fénye és melege. Enélkül soha sem í lesz piros az alma. A magyar nemzet igázságfáján a revízió almája is, amit ellenünk a világosság elől elzártak, a hazugságok és rágalmak ködével beborítottak, csak fénytől, világosságtól pirosodhatik meg. Ezt a fényt, ezt a világosságot pedig már nem nyerheti az égen tündöklő naptól, mint a kert almája; ezt már a magyar nemzet egyetemének hazafias lelke kell, hogy kisugározza; ezért kell akcióba lépnie s a ködöt, sötétséget eloszlató propaganda tevékenységével napfényre hozni a revízió almáját, hogy pirosságot nyerhessen s a teljes megérés stádiumába juthasson, Ez a gyümöjcsérlelő munka pedig kötelez mindenkit, társadalmat és hatóságot egyaránt. A másik irányitó nyilatkozatot gróf Bethlen István miniszterelnök mondotta. E szerint: ((Trombitaszóra ma már nem dőlnek le Jtrikó falai». Nagy igazság! Ezért a trombitahangokkal nem is a revíziót gátló ércfalnak kell közvetlenül nekimenni, hanem a világ közvéleményét kell felkeltenünk, az igazságra figyelmessé tennünk, az erkölcsi igazság érzetét megszólalásra bírnunk, hogy aztán ezeknek a hangja döntse le Trianon falait. Ilyen értelemben, ilyen célzattal nemcsak hogy van jogosultsága a magyar igazság tárogató szavának, hanem kötelességünk azt harsonává fokozni annyival is inkább, mivel más fegyverünk nincs is. Mind a^ két, magas helyről jött nyilatkozat tehát párhuzamosan jelöli ki a cselekvések irányát, a meggyőző igazságoknak hirdetését. Erre indit, erre kötelez különben is a magunk kínszenvedése, elszakított testvéreink elégedetlensége, jajkiáltása, erkölcsi s anyagi romlása, pusztulása. Gyakran felvetődik az a kérdés, hogy azok a «türelmetlenek», akik örökösen a revíziót sürgetik, miért nem nevezik meg annak eljárási módozatát is ? E kérdés megfejtésére az egyik fővárosi lap már országos pályázatot is hirdetett. E pályázaton szerény munkámban rámutattam arra a többek között, hogy a már meglévő «Reviziós Liga» alakítsa meg az ambuláns «Magyar Nemzeti Misszionáriusok Légióját®. Ide sorozza be a nemzet ' szinét-javát, akik szétmenve az egész világon, — a megadott programún szerint — megfelelő nyelveken hirdessék a magyar igazságot, a magyar nemzet becsületességét, lojalitását, erényeit, Nagymagyarország közérdekű szükségességét, létérdekét, kulturfölényét, földrajzi egységét, a részeknek közgazdasági egymásrautaltságát, a nemzet ezeréves jogát, ezeréves érdemeit. Győzzék meg a világot az igazság szavával arról, hogy mivel nem áll fenn a magyar nemzet állítólagos bűnössége, nem állhat fenn büntetése sem. Ezzel állítsák szembe ellenfeleink tévedését, félrevezetettségét. Közvetlen szomszédaink rosszindulatát, gonoszságát, csalását, hazugságát, kulturátlanságát, létezésük káros hatását az egész Európára nézve. Erre van most szükség, ez az egyediili mód, hogy az igazság almáját megéréshez juttassuk. Mert amikor a harci fegyverek hallgatnak, csak az igazság erkölcsi fegyvere vezethet győzelemre; — ilyen fegyverrel pedig egyedül a magyar nemzet rendelkezik, ezért biztos a győzelem. Megvan tehát jelölve az ut, melyen el kell indulnunk a revízió felé, csak emberek kellenek, akik rátermettséggel, önzetlen lélekkel elinduljanak a honfoglalás ezen kijelölt utján. Ezek a férfiak aztán méltán követelhetik az egységes nemzet anyagi és erkölcsi támogatását. Ezt a nemzeti egységet pedig nem szabad tagozódásokra bontani: privát személyekre és hatóságokra, hiszen akkor mindjárt nincs egység. Enélkül pedig nincs győzelem. Mig ha összetartunk, — csakhamar megérlelődik a revizió almája s ha azt leszakítjuk, a nemzet törzsfája — mint a tölgy vihar után — ismét kizöldül, kivirágzik s diszleni fog ezer éven át. Hideg télies időjárásra való tekintettel már most szerezze be mindenki 1000 pár női-, férfi- és gyermekhócipő érkezett fekete, drapp és szürke divatszínekben, világhíiű svéd, amerikai, orosz és Wimpassing minőségekben. hocipojet! Gyermekhócipők 12 5 0 pengőtől Női Wimpassing divat hócipők 15' 8 0 pengőtől Férfi hócipők meleg béléssel 1 980 pengőtől Meleg teveszőr komóde cipők 5-98 pengő árclpők m" ,de n Angol divat meleg 198 ajourozott színes harisnyák pengő Benedekffynel, a nagyságban. HUNGÁRIA ClPŐÁRUHÁZBflN, Nyíregyháza, Zrinyi Ilona ucca 5. — Telefon gzám; 195. Egyes szám ára 16 fillér.
