Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 223-249. szám)

1928-10-26 / 244. szám

6 NYÍWIDEJf 1928. október 26. Jetta Goudal Várkonyi Mihály J. Sehildkraut a Marokkói kémnő főszerepeiben a Diadalban. Vidám esete A ZONGORA ELLENSÉGE. "Szobaúr: Az összes lakók használják a zongorát. Nem kaphatnám meg én is egy órára a kulGazdasszony: De igen. És milyen időben? Szobaúr: Kettőtől háromig,amikor aludni szoktam. FÉLREÉRTETTEK. Az egyik helybeli felekezeti iskola tanítója egy családi estélyre lett meghiva, hol többek között arról volt szó, hogy milyen kevés gyerek van mostanában. Erre a tanító közbeszólt: — Pedig mióta én Szentesen vagyok, azóta sokkal több a gyerek! I i i AZ ELSŐ SZEMÉLY. A kis Pista belemarkol elsőnek az ebédnél a gyümölcsös tálba. A mama rászól: — Hohó fiacskám, micsoda rend ez ? Nem te vagy az első személy — Anyuskám, hát mi az iskolában azt tanultuk, hogy az első személy: én. NEM TUD FRANCIÁUL Mama: De leányom, hát hogy engedheted, hogy az a francia megcsókoljon? A leány: De mama kérlek, hát hogyan tilthattam volna meg neki amikor nem tudok franciául. AZ ELSŐ ÖKÖR. Egy alkalommal a bécsi császári palota udvarára egy bőszült ökör rohant be. Látta ezt a király is. Mikor az érkező mészárosok hatalmukba ejtették az állatot igy szólt a felség hadsegédjéhez: — Kíváncsi vagyok, minő élcet rögtönöznek a bécsiek ezen esetből? Tudja meg s jelentse nekem. Másnap jelenti a hadsegéd, hogy szájról-szájra jár egy éle a bécsiek ajkán, de annyira illetlennek talál ja, hogy nem bátorkodik elmon dani. — Csak mondja! — bátorította a király. — Azt mondják, felséges uram, hogy ez volt az első ökör, amelyik protekció nélkül jutott *ie a burgba. — Előfizetését fővárosi lapokra az Ujságboltban újítsa meg. Megtakarítja az utalványt és a portót. Megérkeztek Váradi Testvérek ferfiruh»h<íz»h!i Nyíregyháza, Bi-s-enyei tér 16. szám az őszi és téli férfi- és fiuMélyen lemállitoft árak. 7M9—2* „^akirékoiság;''-! könyvecskére is. A Magyar Hét kiállítása íesz a kereskedik kirakata Nagyszabású kirakat?ersenyt tervez a Magyar Hét rendezősége I A november 3-átóI 1 i-éig rendezendő Magyar Hét előkészítésén a Magyar Hét nyíregyházi rendezőbizottsága teljes erővel dolgozik. Az utcán az üzletek kirakatában már most is láthatók a Magyar Hét dekoratív és artisztikus plakátjai. A Magyar Héttel kapcsolatban a kereskedők kirakatai impozáns keretek között fogják demonstrálni a magyar ipar és a magyar mezőgazdaság árucikkeinek kiválóságát. — Nemcsak a hét tartama alatt, de már megelőzőleg is a kereskedők ünnepi diszbe öltöztetik kirakataikat, hogy a Magyar Hét napjait a kirakatok kiállításával és megfelelő rendezésével is vonzóvá tegyék. A rendezőbizottság a Magyar Hét tartamára kirakatversenyt is rendez, amelynek lefolytatása után a legszebb kirakatokat díjazni is fogják. A Magyar Hét természetesen a magyar ipari termékeken kivül mezőgazdasági cikkek propagandáját is felöleli. A magfar bort, a magyar gyümölcsöt, a magyar sajtot és a tejtermékeket is megfelelő keretek között helyezik el a kirakatokban. Az országos tejgazdasági propagandabizottság a Magyar Hét tartama alatt megfelelő intézkedésekkel fogja propagandáját megrendezni. Felhívja a közönség figyel mét a magyar tejtermékekre, amelyek ma már ugy kiállításra, mint árban és minőségben teljesen versenyképesek a külföldi áruval szemben. — 7 pengő 1000 darab 1/4 iv alakú hivatalos levélboriték a Jóbanyomdában Nyíregyházán, Széchenyi-ut 9. Bencs László-tér 9 szám, a pincében elsőrendű téli fajalma legolcsóbb árban kapható. 8251-5 Közgazdaság A csepeli vámmentes nemzetközi kereskedelmi kikötő jelentősége Legújabb bivatlapoK az UJSÁGBOLTBAN Pontosan 2 évi kemény és áldozatkész munka után befejeződött az uj csepeli dunakikötő építése. E hó 20-án ünnepélyes külsőségek között átadták a hatalmas forgalomfejlesztő intézményt hivatásának. A kikötő épités gondolatának megvalósításához szükséges hajtóerőt annak felismerése adta, hogy hasznosítanunk kell gazdasági földrajzi fekvésünk nagy előnyeit. Ennek segítségével ugyanis vezető szerepet biztosithatunk magunk számára a kelet és nyugat közötti dunai forgalom lebonyolításában. De értékes eszközül kínálkozott a kikötő épités annak az uj iparfejlesztő politikának számára is, amelynek lehetőségei és keretei vámpolitikai önállóságunk folytán kezdtek kialakulni. Ezeknek a gazdasági elgondolásoknak mérlegelése alapján bontakozott ki a kikötő megépítésének technikai terve. A technikai megoldás különös gondot fordított egyrészt a tranzitó forgalom számára alkalmas vámmentes, másrészt az iparfejlesztés céljait is szolgáló ipari kikötő. Az igy megszabott keretbe illesztődött a petróleum és szén kikötő továbbá nyilt dunai kereskedelmi medence, végül pedig a főváros piaci igényeit szolgáló belső kikötő medence. 24 millió pengőbe kerül ez az igazán komoly építő munka. Ezt a hatalmas összeget pedig a névtelen adózók szolgáltatták, mert csak ezeknek határtalan áldozatkészsége tette lehetővé, hogy a szanálási kölcsön egy része felhasználatlanul maradjon s hogy ebből az összegből a kikötőnek is jusson. Az adózók teljesítményének eredménye a költségvetési fölösleg is, amelyből szintén bőven jutott a kikötő épités számára. Nem szabad tovább elfelejtenünk, hogy a kikötő munkái közvetlenül a forradalmak lezajlása után a legsúlyosabb időkben kezdődtek és hogy igy a munka megindításának akkor messzemenő szociálpolitikai jelentősége is volt, mert foglalkoztatáshoz és kenyérhez juttatott számos munkást. A kikötő kétség kivül megkapó és beszédes bizonysága a magyar mérnöki kar tudásának és rátermettségének. Egész elgondolása, feltétele bizonyos tarifális kérdések rendezése, amelyek a kikötő felépítése, beosztása és felszerelése, valóban mintaszerű. A kikötőt, az alkotó és termelő gazdasági munka uj eszközét mindenki büszkeséggel szemlélheti. Ám nem szabad mérlegeletlenül hagyni, hogy pillanatnyilag a kikötőnek csupán technikai promblémáját sikerült megoldanunk. Most azonban intézményes uton hathatós eszközökkel arról kell gondoskodnunk, hogy a kikötőnek kívánatos mértékű gazdasági kihasználását biztosítsuk. Ennek legfontosabb előfeltétele bizonyos tarifális kérdések rendezése, amelyek a kikötő és a vasút között felmerülnek, különösen az átrakodó forgalom díjtételeinek megalkotása sürgős, mert amig ezt nem rendeztük, addig aligha terelődhetik a forgalom a kívánatos mértékben a kikötőbe. A tarifális ügyeknek olyan szabályozása, jnely emelően hat a kikötő forgalmára és ami a termelés szempontjából előnyössé teszi a kikötő igénybevételét, nemcsak az ipari kikötő hasznosításának és nemcsak az iparnak, hanem az egész kikötőnek és az egész gazdasági életnek, élén a tranzitó kereskedelemmel egyaránt érdeke. A kikötő technikai megépítése és berendezése hibátlan, azonban ezen fordul és ezzel áll, vagy bukik a kikötő gazdáságpolitikai koncepciója. Kétségtelen, hogy a közgazdasági miniszter számára gyönyörű munkaterület adódott és külföldi benyomásait és hasznos tanulságait eredményesen értékesítheti eme kérdés megoldásánál az ország vés a nemzet szebb jövőjének kiépítése és megvalósítása érdekében. Hány íillér illeték alá esik a tanoncszerződés ? A Kereskedelmi és Iparkamara értesiti érdekeltségét a következőkről: A 163.600—926 P. M. számú rendelet 26 §-ának 8. bekezdése akként rendelkezik, hogy »az iparostanulókkal az ipartörvény (922 XII. t. c.) 76-ik §-a értelmében kötött tanszerződések — tekintet nélkül arra, hogy a tanuló csak ellátást és oktatást kap-e, vagy egyúttal bért is kap — 16 fillér illeték aiá esnek. Abból, hogy az ipartörvény-novella 76. §-a a visszteherrel (tandíj) járó és vissztehernélküli tanszerződések között különbséget nem tesz, a 163.600—926. P. M. számú rendelet 26. §-a pedig a visszterhes tanoncszerződésekről szintén nem szól, arra lehet következtetni, hogy a rendelet a visszteherrel járó és vissztehernélküli tanoncszerződések illetékét egyformán (a vissztehernélküliekét mégis implicite) 16 fillérben kívánta megszabni. Épen azért, mert vitás volt az,, hogy a tanoncszerződés abban az esetben is 16 fillér alá esik, hogyha a tanoncszerződésben visszteher van kikötve a debreceni kamara a soproni kamarával együtt előterjesztést intézett a pénzügyminiszter úrhoz, aki 113.614—92§

: sz. rendeletével a következőképen döntött: Az 1926 évi 163.600 számú pénzügyminiszteri rendelet (»Pénzügyi Közlöny « 36. szám.) 26. §. 8. bekezdése szerint: Az iparostanulókkal az ipartörvény (1922. XII. t. c.) 76. §-a értelmében kötött tanszerződések tekintet nélkül arra, hogy a tanuló csak ellátást és oktatást kap-e, vagy egyúttal bért is kap, vagy pedig ellátást nem, hanem csak bért kap — 16 fillér illeték alá esnek.« Az ennek a rendelethelynek gyakorlati alkalmazása körül felmerült kételyek eloszlatása céljából kijelentem, hogy az iparostanulókkal az ipartörvény (1922. XII. t. c.) 76. §-a értelmében kötött tanszerződések minden esetben, jtehát akkor is csak a. fentidézett rendelethely meghatározta 16 fillérnek állandó összegű illeték alá esnek, ha a szerződésben a tanuló (szülője, gyámja) tandíj fizetésére kötelezi magát. Naponta frissen készült finom •1 t kapható Sipos Géza cukrásznál Zrínyi Ilona- utca 3. szám. Telefon: 313.