Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 223-249. szám)

1928-10-26 / 244. szám

JSTVÍRyidmk. 1928. október 26. A szovjet haramiái Egy Kínában megjelenő angol lap, a Sanghai Times olyan ese­ményekről számol be, amelyek re­gényesség és fantasztikum tekinr tetében szinte egyedülállóak és arról tanuskednak, hogy az orosz szovjet szélsőén materialista gon­dolkodású irányitóiból nem hiány­zik a wildwest romantika sem, ha arról van szó, hogy anyagi esz­közeiket szaporítsák. Mintegy két hónap óta Sanghaiban feltűnően elszaporodott az emberrablások száma, augusztus és szeptember havában titokzatos bűnszövetke­zetek 85 gazdag kínai polgárt, il­letve azok hozzátartozóit jabolták el és csak horribilis váltságdíj fe­jében adták vissza hozzátartozói­nak. A tettesek kézrekeritésére indí­tott nyomozás majdnem minden 'esetben eredménytelen maradt és e feltűnő eredménytelenség arra késztette a nankingi nemzeti kor­mányt, hogy egy külön bizottságot küldjön ki Shainghaiba a szöve­vényes és nagykiterjedésű bűnszö­vetkezet felderítésére. A bizott­ság nyomozása azzal a meglepő eredménnyel járt, hogy az ember­rabló bandák szövetségesei ott vannak a közigazgatási hatóságok és a rendőrség soraiban is, vagyis egyszerűen megvesztegették azok­nak a fórumoknak egyes hivatal­nokait, amelyek hivatva lettek vol­na ártalmatlanná való tételükre. De a nyomozás arra is fényt de­rített, hogy az emberrablások min­den esetben a helyi kommunista pártszervezetből indultak ki és hogy ez a szervezet, amely azelőtt komoly anyagi nehézségekkei küz­dött és propagandája úgyszólván a semmivel volt egyenlő anyagi eszközök hiján, a gazdag polgá­rok sorozatos eltűnése és megke­rülése óta jelentős eszközökkel rendelkezik és ehhez mérten nagy­szabású agitációt fejt ki a kulik körében, akiket eléggé számottevő Az erélyesen lefolytatott nyo­mozás során 51 kinai kommunis­tát tartóztattak le és mert a ki­nai törvények az emberrablás bün­tettet halállal büntetik, valameny­nyiöket lefejezésre ítélték. Az vi­szont ismét jellemző a shanghaii közállapotokra, hogy a halálraítélt bűnösök közül csak egyet végez­tek ki, mert a többi 50 gonoszte­vő megszökött a fogházból, ami azt bizonyítja, hogy a vörösöknek nemcsak a rendőrségen, hanem a fogházban is megvoltak a maguk emberei. Ezen a ponton tehát si­kertelen maradt a vizsgálat, mert demelt büntetésüket és azóta fo­kozott izgalommal várják a fejle­ményeket a gazdag kinai polgárok, akik valósággal megközelíthetet­len erődítményekké változtatták át házukat, kipróbált, megbízható szolgahaddal vették körül magu­kat, de ennek ellenére is ki vannak téve annak a veszélynek, hogy egy sétaautózás, vagy utazás alkalmá­val a "haramiák kezébe kerülnek. Legtöbbjük engedélyt kért arra, hogy a francia, vagy angol kon­cessziós területre költözhessék, ahol e nemzetek rendőrségei vi­gyáznak és tartják fenn a rendet. Öt ezer dollár az átlagos ösz« I A Diadal szenzációja csütörtökön és pénteken szeg, amelyet egy-egy fogoly ki­váltásáért kérnek a banditák és az áldozat hozzátartozói szívesen ki is fizetik ezt, mert vonakodás esetén megtörténhetik, ami meg is történt, egy gazdag kinai keres­kedővel. A kereskedőnek kiskorú fiát rabolták el és levélben 15 ezer dollár váltságdijat követel­tek tőle. Az apa azonban nem volt hajlandó azt a hatalmas összeget kifizetni, hanem a rendőrséghez fordult, mire másnap hajnalban fiának átvágott nyakú holttestét találta kapuja előtt. Ilyen eszkö­zökkel dolgozik a szövjet, eszkö­zökben nem válogatós propagan­dája, mely Európa felé az örök­béke és az egyenlőség eszméit fu­volázza szirénhangokon, mig a számára sokkal közelebbálló ázsiai talajon nem tagadja meg magát, vérrel és emberi hullákkal csinálja meg a maga hasznothajtó számí­tását. A shanghai-i borzalmak szolgáljanak figyelmeztetésül azok­nak a javíthatatlanoknak, akik még mindig a szovjettől sóvárog­ják sorsuk jobbrafordulását. Újra teljes erővel folyik a harc a polgári Tisza-híd megepitése érdekeben Debrecen és Miskolc a parlament megnyerését célzó nagy agitáció indítottak meg a tiszadobi híd ellen Senkisem provokálta a harcot, mégis teljes erővel megindult új­ra a polgári tiszahid érdekében. A harcot az egyik miskolci lap indította meg a következő feltű­nést keltő cikkel: Az a mozgalom, amely hónapok­kal ezelőtt indult meg az uj Ti­szahid-épitése ügyében, értékes alátámasztást nyert azáltal, hogy Hermann Miksa kereskedelemügyi miniszter fontos nyilatkozatot tett vele kapcsolatban. A miniszter nyilatkozatában nincs szó arról, hogy hol épitik meg az uj Tisza­hidat, de azt a miniszter sem hallgatta el, hogy ez a hídépítési munkálat a jövő gazdasági esz­tendő leghatalmasabb alkotása, illetve vállalkozása lesz. Az uj Ti­szahid megépítése a miniszteri nyilatkozat nyomán az országos érdeklődésen túlmenően az irány­adó tényezők figyelmének a kö­zéppontjába került. Közvetlen kapcsolat Mis­kolc—Debrecen közStt. Bár már sokszor irtunk erről a kérdésről, mégis nagy jelentőségé­nél fogva alkalomszerűnek tart­juk, hogy ismertessük a hidépitési tervvel kapcsolatos eddigi lépé­seket ugy, ahogy történtek krono­lógikus sorrendben. Évek hosszú sora óta érzi a hiányát Észak ­és Északkeletmagyarország lakos­sága annak, hogy Miskolc és Deb­recen t között nincsen közvetlen összeköttetés a Tiszán keresztül. Nyíregyházán át haladnak az uta­sok százai és ezrei, akik Miskolcról kiindulva Debrecent, vagy a kál­vinista Rómából kiindulva Mis­kolcot akarják érinteni. Ez a kö­rülmény olyan akadályát jelenti a Miskolc—Debrecen között való kulturális és gazdasági kapcso­lat megteremtésének és kimélyi­tésének, amelyen sürgősen segíte­ni elsőrend üés országos érdek. De ezeken felül magasabb nemzeti szempontok is parancsoló szük­séggé teszik a Miskolc—Debre­cen között való közvetlen kapcso­lat megteremtését a Tiszán ke­resztül. Amig egy komp a túlsó partra ér. Hogy ma milyen körülményes és nehézkes, nőt talán kissé kö­zépkori állapotokra emlékeztető utazás a Tiszán keresztül Debre­cen felé, arra már néhány hónap­pal ezelőtt rámutattunk. Megérke­zik a kocsi, vagy az autó a polgári Tisza-partra és akkor ha szeren­csés időben jött és eltalálta a komp indulását, alig husz perc alatt átkerül a túlsó partra. — Annyi ,ideig tart tehát a komp menetideje az egyik Tisza-part­ról a másikra, mig az autó Mis­kolcról például Sajóládra ér. Husz perc olyan időveszteség, amelyet íj ma már eltűrni luxus számba megy. Pedig ha a Tiszán át Pol­gárnál közúti hid vezetne, Miskolc és Debrecen között közel negy­ven kilométerrel megrövidülne az ut. Ez olyan időbeli megtakarítást jelentene, amelynek nyomán egész országrész lakossága nyerne. — Miskolc és Debrecen teljes kö­zelségbe kerülne egymással, amel­lett, hogy a polgári Tisza-hid megépítése lehetővé tenné egy kö­zel két évtizeddel ezelőtt felvetett gondolatnak a megvalósítását. — Az uj Tisza-hid megépítése és forgalomba helyezése nyomán ugyanis szó lehetne a Miskolc— Debrecen közötti közvetlen vasút­vonal megépitéséről is. Tovább duí a csata a Tisza-hid körül. Az érdekelt vármegyék törvény­hatósági bizottsága már sorra ál­lástfoglalt az uj Tisza-hid épí­tése mellett. Csakhogy az egyik vármegye lokális szempontokat látott maga előtt határozatának meghozásakor és igy most akár­milyen furcsán hangzik is, harc folik és valósággal csata dul az uj Tisza-hid építése körül. Dobnál épitsék-e meg a Tisza­hidat, vagy Polgárnál — ez a nagy kérdés, amelyre a vármegyék különbözőképen feleltek. Borsod— Gömörvármegye és Hajduvárme­gye is a polgári Tisza-hid meg­építése mellett nyilatkozott meg. És ez a helyes, mert a polgári megoldás felel meg száz száza­lékig a magasabb szempontok­nak és az országos közvélemény álláspontjának is. Hermann Mik­sa kereskedelemügyi miniszter még nem nyilatkozott a Tiszahid megépítésének a helyéről. Egye­lőre azonban a magyar gazdasági élet örömmel könyveli el azt a be­jelentését is, hogy az uj Tisza­hid megépítése a jövő esztendő leghatalmasabb, legnagyobb mé­retű gazdasági vállalkozása és legnagyobb közmunkája lesz. Er­re viszont nagy szükség van, hi­szen az uj Tisza-hid építésére több millió pengőt kell áldozni és ez a több millió pengő vállal­kozói haszon, anyagárak, szállítási költségek és munkabérek alakjá­ban a magyar gazdasági élet vér­ereit fogják táplálni. Polgárnál kell megépíte­ni a Tisza-hidat. Hitelesnek mondható értesülc­seink vannak ennek kapcsán ar­ról, hogy a parlamentben is na­pirenden fogják tartani az uj Ti­szahid-épitéséneék az ügyét. — Azok a képviselők, akik figyelem­mel kisérik a kérdést és a kerü­letükből érkező információk és le­velek alapján világosan látják és áttekintik az uj Tisza-hid építése mögött rejlő nagyjelentőségű nemzeti kérdést, abban az irány­ban fognak beavatkozni a maguk egyéni súlyával és összköettetésük megmozgatásával, hogy Polgár­nál építtesse meg a kereskedelem­ügyi kormány az uj Tisza-hidat, amely hivatva lesz Miskolc és Deb recen között a közvetlen kapcso­latot megteremteni és ilyenfor­mán két országrészt egymáshoz közelségbe hozni. Talán nem lesz érdektelen a gondolat továbbfüzéseképen rá­mutatni a legutóbb Debrecenben lezajlott kulturkongresszusra, amelyen a dunáninneni városok polgármesterei és kiküldöttei vet­tek részt. Ezen a kongresszuson a dunáninneni magyar városok kulturkapcsolatának a megterem­téséről és kimélyitéséről esett szó. Akármennyire is korainak látszik annak a gondolatnak a felvetése, hogy az uj Tisza-hid megépítése Polgárnál egyik len­dítő tényezője lesz a kulturkapcso­lat megteremtésének, mégis szinte bizonyossággal lehet felállítani azt a jóslatot, hogy a dunánin­neni magyar városok kulturális együttműködésének nem utolsó sorban alappillére a polgári Ti­szai-hid megépítése és forga­lomba helyezése. marokkói &W mno Főszerepben: Várkonyi Mihály, Jetta Goudal és J. Sehildkraut,

Next

/
Oldalképek
Tartalom