Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 223-249. szám)
1928-10-20 / 239. szám
1928. október 23. 3 Naponta frissen készült finom kapható Sípos Géza cukrásznál Zrínyi Ilona- utca 3. szám. Telefon: 313. A randevú örömei helyett végzetes merénylet (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Csengerujfalun történt az alábbi eset, páratlan a maga nemében. A községhez tartozó egyik pusztán megszerettek egy menyecskét. Ez a helyre való fiatalesszony huszonnyolc esztendős, szép, szemrevaló. Éppen ez okozta a bajt. Az imádó pusztaiak között T. F., aki már tut van a negyvenötödik esztendőn, ki tartósan udvarol a szép asszonynak. Az udvarlás mind követelőbb lesz, mig egyszer gyöngének mutatkozik a menyecske és kitűzi a randevú napját, óráját, amikor férjuram messze van a tanyától. Boccació pásztorórákat festő idilljei között találni csak mását annak, ami itt a puszta aszszonyánál történt. Ott ültek egymás mellett a karos fapadon és a fiatalasszony egyik karját szerelmét leplezően engedte ölelésre, a másik kezével igazi szándékát hajtotta végre, kivévén titokban férje borotváját a fiókos padból. A következő pillanatban a lovag irtózatos kiáltással rohant el a légyottról, mert a fiatalasszony a késsel két vágással nagyon súlyosan megsebesítette. A nyomozás során a menyecske mindent beismert és azt vallotta, hogy azért engedte magához T. F.-et, mert elhatározta, hogy igy vet véget kiállhatatlan ostromának. A visszautasításnak különösen csalárd és veszedelmes módozata miatt a fiatalasszony ellen súlyos testi sértés cimen indult meg az eljárás. Gondoljon arra, hsS i D csak eredeti „Bayer " csomagolásban vásároljon. Akkor valódi tabletták:t fog kapni. Hallatlan olcsó árban vásárolhat SUHANESZ kárpitos éa butorárucsarnokában Óriás) választék leánytioba, háló, ebédlő, uriszoba berendezésekben, vas és rézbutorok, madrae é» sodronjbetétekben, valamint schezloii, bőrgarnitúra, magános bútordarabon és mindennemű kárpltosárukban. Bútorcsarnok: Kállói ucea 4. Telefon: 319. Ötletemben mindennap a | „MIHALIK"-féle rádió hmgver«enye« ^UIIIlHIBlllllinilllllllllllllllHIIIIIIIIIIIIIlUiUUW Jó enges^telődés Elhervad itt az élet és az évek ugy elrohannak — mire visszaérek a kis falumba, nem ismer reám már senki-senki, se vig barát, se lány s a házak előtt, ha elmegyek — talán közömbösen mered rám kapu, ablak. Hiába billentem szélét a kalapnak, rózsák között hidegen áll a paplak, meleg mosolyt már nem nevet felém; függöny és zsalu borul álmos szemén; — távol kurjongat egy részeg legény s a hold simit végig sok régi házat. Köröskörül ismerős lombok, árnyak — érzem itt vártak — mindhiába vártak s egy nyári éjen elfeledtek csöndben. i i Mióta innen messzi-messzi szöktem és éltem távol sürü szürke ködben, tiz éven át most érek vissza ujon. A falu végén, az árnyas templom-uton áll a házunk — anyám és szőke húgom ők hisznek bennem és mindig bennem élnek. f i Elfuthattak a kincses-drága évek, ma nincsen senki akivel cserélek s az szivem hangosan ver a kapu előtt. I NYÍRI SZABOLCS. Az evangélikns egyetemes gvámintézet október 21-1 országos közgyűlésén Panlik lános nyíregyházi ev. lelkész tartja az ünnepi beszédet (A »Nyirvidék« tudósitójától.) A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Gyámintézet ez évi ren des közgyűlését október 2i-én, Békéscsabán tartja Feilitsch Berthold báró és Zimermann Lajos elnöklete alatt. A közgyűléssel kapcsolatos egyházi ünnepségek so rán Paulik János nyiregyházi lelkész, az Ev. Lelkészegyesület elnöke mondja az ünnepi beszédet. Ebből az alkalomból felkerestük Paulik Jánost hivatalában, aki munkatársunknak a közgyűléssel kapcsolatosan a következőket mon dotta : Végtelenül sajnálom, hogy vásárnap, a szabolcsi hősök szobrának leleplezési ünnepélyén nem lehetek jelen, de egy korábban tett Ígéret, amikor még ugy volt, hogy október 7-én leplezik le a Hősök szobrát, arra kötelez, hogy Békéscsabán tartandó egyetemes gyámintézeti közgyűlésen vegyek reszt s vállalt kötelezettségemnek ott tegyek eleget. Megvallom, hogy mint a nyiregyházi ev. gyülekezet lelkésze bizonyos örömmel is teszek eleget a még szeptember hó folyamán kapott megbízatásomnak, mert azok utódai körében lesz alkalmam egykét napot eltölteni, akiknek ősei bocsátották utjukra a nyiregyházi telepesek egyik raját. Ami pedig az én szerepemet il< Vidám esetek Szirmai vagy Szirmay? Szirmay István zemplénvármegyei tiszti főügyész beszéli, hogy az ő nagybátyja, Szirmay Alajos, mint huszár, egy svadronyban szolgált Széchenyi Istvánnal. — Lengyel nőt vett feleségül, aki a fiait lengyel nevekre kereszteltette, igy került a családba a Maximilián és más név. — Emiatt az egyik fiúnak nem egyszer kellemetlensége volt. Szirmay Miksa az Altalános Biztosító Intézethez került s mint' ilyen ment ki egy földbirtokoshoz. A földbirtokos, mint törzsökös magyar, mikor leti a közgyűléssel kapcsolatosan, az abban fog állni, hogy reámutassak azokra az országos feladatokra, amelyek az evangélikus társadalomra várnak. Az egyetemes gyámintézet nemcsak a szegényebb gyülekezetek és a gyülekezeti szegények gyánjolitását tűzte ki feladatául, hanem annak a lelki szegénységnek a megszüntetését is, amely az atheista világfelfogásban mutatkozik. Ebben a küzdelemben evangéliumi egyházunkra is nagy feladat hárul nemcsak egyházi, hanem nemzeti vonatkozásokban is. Különösen az anyagiakban és erkölcsi tőkékben gazdagabb gyülekezeteink figyelmét hívom fel ennek a nagyjelentőségű munkának a folytatására, hogy ezek a bennük rejlő erőnél fogva vonzó hatást gyakoroljanak a kisebb közösségekre is. Nem is kell hangsúlyoznom, hogy erre a munkára nagy szüksége van az államnak is, mert Tnszen az állam biztonsága és fejlődése csak a valláserkölcsi alapon álló állampolgárok munkássága által biztositható. A közgyűlésnek természetesen lesz sok közegyházi szempontból értékes programmpontja, én ennek a kérdésnek a kifejtését vállaltam magamra. Szirmay Miksa bemutatkozott neki, gőgösen végigmérte: — Szirmai, Szirmai, azokból az 50 krajcáros Szirmaiakból való, mi? • A fiatalember nyomban eloszlatta a gyanúját: — Nem, bátyám, hanem azokból a Szirmayakból, akiknek már 50 kráajcárjok sincsen. — Akkor szervusz öcsém! — mondta az öreg ur megenyhülten s a legmelegebb szívességgel látta el a hamisítatlan Szirmayt. A kézirat Volt Sárospatakon a tanítóképzőnek egy kiváló tanára, Veress Ferenc, aki nemcsak kitűnő pedagógus, de kitűnő csevegő is volt. Tanítványai rajongva szerették, de nagyon szívesen látott vendég volt a legelőkelőbb társaságokban is aranyos kedélyéért, sziporkázó elmésségéért, nyájas modoráért. A tanítóképzőben az előadásokat rendszerint valami tréfával kezdte. Azt mondja szeptemberben az első órán az első éveseknek: — Jöjjenek ki a gömöri fiuk. Jönnek a derék gyerekek otthonias büszkeséggel. — No, most mondják ei ezt a mondatot: Három barátomnak három naclrágja. S kezdik mondani a gömöriek az ő palócos, mikszáthos, utánozhatatlanul kedves nyelvükön : Háárom báráátomnák háárom nádráágjá. Ez volt a bemutatkozás s az osztály nyomban megszerette a kedélyes tanárt is, a kedves gömörieket is. Hát ez a közkedvelt tanár ur egy pataki kulturestén felolvasást tartott. Meglehetős komoly arccal ült le az előadói asztalhoz, nagy ünnepiesen elővette a kéziratát és olvasott. A komolyság abban a pil lanatban megszűnt. Derűs percek öröme fénylett a közönség lelkén. Mikor vége volt a felolvasásnak, a helyi lapok szerkesztői szaladnak az ünnepelt szerzőhöz: — Feri bátyám, nekünk add a kéziratot. Veress Ferenc pedig szokott nyájasságával átnyújtotta azt az ! öt iv papirt, amiről az imént humoreszkjét felolvasta, j A szerkesztők nézik, forgatják s ! ki tudná leírni megrökönyödésüket, mikor látják, hogy mind az : öt oldal — üres volt! írói szerénység A volt pataki diákok az Országház-büffében szokták tartani az i összejöveteleiket. Egy alkalommal, j mikor vége volt az estélynek, egy ; kisebb társaság elment a Spolaj r'íts kávéházba zenét halgatni. A társaságban volt Komáromi János : is, a Felvidék legnagyobb élő irója, a Petőfi Társaság titkára, a Kisfaludy Társaság tagja stb. Mindenképen elég nevezetes ember arra, hogy számot tartson a hírességre. A müvei 100.000 példányban forognak közkézen. ö azonban nem szereti a feltűnést, társaságban csendesen, szerényen szeret meghúzódni. Igy volt most is. Egyszer aztán felemelkedik Komáromi János: megyek haza. Igen ám, de ott volt a társaságban a jókedvő pataki birtokos, Csajka Bandi is, akinek semmi kedve sem volt még hazamenni. Először kérlelni kezdi Komáromit: János maradj még. Komáromi csak áll és készülődik. Ekkor feláll Csajka és jóhangosan elkiáltja: — író, iró, magyar író, hires iró, ide nézzenek. Komáromi már akkor visszasüppedt a zöllyéjébe és egy lépést sem tett volna, mig a társaság több itagjai el nem bocsátják. Hegyaljat. Megérkeztek Váradl Testvérek férfiruha hlzaba Nyiregyháza, Bes enyei tér 16 sMm az öszi és téli férfi- és fiullélyen leiállitoK árak. 7S49—2S „ T«kírekotaig"-i köayvecikére in.
