Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 223-249. szám)

1928-10-20 / 239. szám

1928. október 23. 3 Naponta frissen készült finom kapható Sípos Géza cukrásznál Zrínyi Ilona- utca 3. szám. Telefon: 313. A randevú örömei helyett végzetes merénylet (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Csengerujfalun történt az aláb­bi eset, páratlan a maga nemében. A községhez tartozó egyik pusz­tán megszerettek egy menyecskét. Ez a helyre való fiatalesszony hu­szonnyolc esztendős, szép, szemre­való. Éppen ez okozta a bajt. Az imádó pusztaiak között T. F., aki már tut van a negyvenötödik esz­tendőn, ki tartósan udvarol a szép asszonynak. Az udvarlás mind követelőbb lesz, mig egyszer gyön­gének mutatkozik a menyecske és kitűzi a randevú napját, óráját, amikor férjuram messze van a ta­nyától. Boccació pásztorórákat festő idilljei között találni csak mását annak, ami itt a puszta asz­szonyánál történt. Ott ültek egy­más mellett a karos fapadon és a fiatalasszony egyik karját szerel­mét leplezően engedte ölelésre, a másik kezével igazi szándékát haj­totta végre, kivévén titokban fér­je borotváját a fiókos padból. A következő pillanatban a lovag ir­tózatos kiáltással rohant el a légyottról, mert a fiatalasszony a késsel két vágással nagyon súlyo­san megsebesítette. A nyomozás során a menyecske mindent beismert és azt vallotta, hogy azért engedte magához T. F.-et, mert elhatározta, hogy igy vet véget kiállhatatlan ostromá­nak. A visszautasításnak különö­sen csalárd és veszedelmes módo­zata miatt a fiatalasszony ellen súlyos testi sértés cimen indult meg az eljárás. Gondoljon arra, hsS i D csak eredeti „Bayer " csomagolásban vásároljon. Akkor valódi tabletták:t fog kapni. Hallatlan olcsó árban vásárolhat SUHANESZ kárpitos éa butorárucsarnokában Óriás) választék leánytioba, háló, ebédlő, uriszoba beren­dezésekben, vas és rézbutorok, madrae é» sodronjbetétekben, valamint schezloii, bőrgarnitúra, magános bútordarabon és mindennemű kárpltosárukban. Bútorcsarnok: Kállói ucea 4. Telefon: 319. Ötletemben mindennap a | „MIHALIK"-féle rádió hmgver«enye« ^UIIIlHIBlllllinilllllllllllllllHIIIIIIIIIIIIIlUiUUW Jó enges^telődés Elhervad itt az élet és az évek ugy elrohannak — mire visszaérek a kis falumba, nem ismer reám már senki-senki, se vig barát, se lány s a házak előtt, ha elmegyek — talán közömbösen mered rám kapu, ablak. Hiába billentem szélét a kalapnak, rózsák között hidegen áll a paplak, meleg mosolyt már nem nevet felém; függöny és zsalu borul álmos szemén; — távol kurjongat egy részeg legény s a hold simit végig sok régi házat. Köröskörül ismerős lombok, árnyak — érzem itt vártak — mindhiába vártak s egy nyári éjen elfeledtek csöndben. i i Mióta innen messzi-messzi szöktem és éltem távol sürü szürke ködben, tiz éven át most érek vissza ujon. A falu végén, az árnyas templom-uton áll a házunk — anyám és szőke húgom ők hisznek bennem és mindig bennem élnek. f i Elfuthattak a kincses-drága évek, ma nincsen senki akivel cserélek s az szivem hangosan ver a kapu előtt. I NYÍRI SZABOLCS. Az evangélikns egyetemes gvámintézet október 21-1 országos közgyűlésén Panlik lános nyír­egyházi ev. lelkész tartja az ünnepi beszédet (A »Nyirvidék« tudósitójától.) A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Gyámintézet ez évi ren des közgyűlését október 2i-én, Békéscsabán tartja Feilitsch Berthold báró és Zimermann La­jos elnöklete alatt. A közgyűléssel kapcsolatos egyházi ünnepségek so rán Paulik János nyiregyházi lel­kész, az Ev. Lelkészegyesület el­nöke mondja az ünnepi beszédet. Ebből az alkalomból felkerestük Paulik Jánost hivatalában, aki munkatársunknak a közgyűléssel kapcsolatosan a következőket mon dotta : Végtelenül sajnálom, hogy vá­sárnap, a szabolcsi hősök szobrá­nak leleplezési ünnepélyén nem lehetek jelen, de egy korábban tett Ígéret, amikor még ugy volt, hogy október 7-én leplezik le a Hősök szobrát, arra kötelez, hogy Békés­csabán tartandó egyetemes gyám­intézeti közgyűlésen vegyek reszt s vállalt kötelezettségemnek ott tegyek eleget. Megvallom, hogy mint a nyir­egyházi ev. gyülekezet lelkésze bi­zonyos örömmel is teszek eleget a még szeptember hó folyamán ka­pott megbízatásomnak, mert azok utódai körében lesz alkalmam egy­két napot eltölteni, akiknek ősei bocsátották utjukra a nyiregyházi telepesek egyik raját. Ami pedig az én szerepemet il­< Vidám esetek Szirmai vagy Szirmay? Szirmay István zemplénvárme­gyei tiszti főügyész beszéli, hogy az ő nagybátyja, Szirmay Alajos, mint huszár, egy svadronyban szolgált Széchenyi Istvánnal. — Lengyel nőt vett feleségül, aki a fiait lengyel nevekre kereszteltet­te, igy került a családba a Maxi­milián és más név. — Emiatt az egyik fiúnak nem egyszer kelle­metlensége volt. Szirmay Miksa az Altalános Biztosító Intézethez került s mint' ilyen ment ki egy földbirtokoshoz. A földbirtokos, mint törzsökös magyar, mikor leti a közgyűléssel kapcsolatosan, az abban fog állni, hogy reámutas­sak azokra az országos feladatok­ra, amelyek az evangélikus társa­dalomra várnak. Az egyetemes gyámintézet nemcsak a szegé­nyebb gyülekezetek és a gyüleke­zeti szegények gyánjolitását tűz­te ki feladatául, hanem annak a lelki szegénységnek a megszünte­tését is, amely az atheista világ­felfogásban mutatkozik. Ebben a küzdelemben evangéliumi egyhá­zunkra is nagy feladat hárul nem­csak egyházi, hanem nemzeti vo­natkozásokban is. Különösen az anyagiakban és erkölcsi tőkékben gazdagabb gyü­lekezeteink figyelmét hívom fel ennek a nagyjelentőségű munká­nak a folytatására, hogy ezek a bennük rejlő erőnél fogva vonzó hatást gyakoroljanak a kisebb kö­zösségekre is. Nem is kell hangsúlyoznom, hogy erre a munkára nagy szük­sége van az államnak is, mert Tnszen az állam biztonsága és fej­lődése csak a valláserkölcsi alapon álló állampolgárok munkássága által biztositható. A közgyűlésnek természetesen lesz sok közegyházi szempontból értékes programmpontja, én ennek a kérdésnek a kifejtését vállal­tam magamra. Szirmay Miksa bemutatkozott ne­ki, gőgösen végigmérte: — Szirmai, Szirmai, azokból az 50 krajcáros Szirmaiakból való, mi? • A fiatalember nyomban eloszlat­ta a gyanúját: — Nem, bátyám, hanem azok­ból a Szirmayakból, akiknek már 50 kráajcárjok sincsen. — Akkor szervusz öcsém! — mondta az öreg ur megenyhülten s a legmelegebb szívességgel lát­ta el a hamisítatlan Szirmayt. A kézirat Volt Sárospatakon a tanítókép­zőnek egy kiváló tanára, Ve­ress Ferenc, aki nemcsak kitűnő pedagógus, de kitűnő csevegő is volt. Tanítványai rajongva sze­rették, de nagyon szívesen látott vendég volt a legelőkelőbb társa­ságokban is aranyos kedélyéért, sziporkázó elmésségéért, nyájas modoráért. A tanítóképzőben az előadásokat rendszerint valami tréfával kezdte. Azt mondja szeptemberben az el­ső órán az első éveseknek: — Jöjjenek ki a gömöri fiuk. Jönnek a derék gyerekek ottho­nias büszkeséggel. — No, most mondják ei ezt a mondatot: Három barátomnak három nacl­rágja. S kezdik mondani a gömöriek az ő palócos, mikszáthos, utánozha­tatlanul kedves nyelvükön : Háárom báráátomnák háárom nád­ráágjá. Ez volt a bemutatkozás s az osztály nyomban megszerette a kedélyes tanárt is, a kedves gömö­rieket is. Hát ez a közkedvelt tanár ur egy pataki kulturestén felolvasást tartott. Meglehetős komoly arccal ült le az előadói asztalhoz, nagy ünnepiesen elővette a kéziratát és olvasott. A komolyság abban a pil lanatban megszűnt. Derűs percek öröme fénylett a közönség lelkén. Mikor vége volt a felolvasásnak, a helyi lapok szerkesztői szaladnak az ünnepelt szerzőhöz: — Feri bátyám, nekünk add a kéziratot. Veress Ferenc pedig szokott nyájasságával átnyújtotta azt az ! öt iv papirt, amiről az imént hu­moreszkjét felolvasta, j A szerkesztők nézik, forgatják s ! ki tudná leírni megrökönyödésü­ket, mikor látják, hogy mind az : öt oldal — üres volt! írói szerénység A volt pataki diákok az Ország­ház-büffében szokták tartani az i összejöveteleiket. Egy alkalommal, j mikor vége volt az estélynek, egy ; kisebb társaság elment a Spola­j r'íts kávéházba zenét halgatni. A társaságban volt Komáromi János : is, a Felvidék legnagyobb élő irója, a Petőfi Társaság titkára, a Kisfaludy Társaság tagja stb. Mindenképen elég nevezetes em­ber arra, hogy számot tartson a hírességre. A müvei 100.000 pél­dányban forognak közkézen. ö azonban nem szereti a feltűnést, társaságban csendesen, szerényen szeret meghúzódni. Igy volt most is. Egyszer aztán felemelkedik Komáromi János: megyek haza. Igen ám, de ott volt a társa­ságban a jókedvő pataki birtokos, Csajka Bandi is, akinek semmi kedve sem volt még hazamenni. Először kérlelni kezdi Komáro­mit: János maradj még. Komáromi csak áll és készülődik. Ekkor feláll Csajka és jóhan­gosan elkiáltja: — író, iró, magyar író, hires iró, ide nézzenek. Komáromi már akkor visszasüp­pedt a zöllyéjébe és egy lépést sem tett volna, mig a társaság több itagjai el nem bocsátják. Hegyaljat. Megérkeztek Váradl Testvérek férfiruha hlzaba Nyiregyháza, Bes enyei tér 16 sMm az öszi és téli férfi- és fiu­llélyen leiállitoK árak. 7S49—2S „ T«kírekotaig"-i köayvecikére in.

Next

/
Oldalképek
Tartalom