Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 223-249. szám)

1928-10-19 / 238. szám

JSÍYÍRYIDÉK. 1928. október 19. MWJMIWWWIUIIK <J lllll !•—II Ml—Ilim III III IM I II 11 1 • á társadalom és az aviatika A »Nyirvidék« számára irta : Dr.* Karafiáth Jenő országgyűlési kép­viselő. Mióta a tengert elvesztettük, ránk nézve, különösképen Bagy­jelentőségüvé vált a légi forgalom mert hiszen csak ezen keresztül tudunk a nagyvilággal összeköt­tetést találni A párizsi egyezmény, ujabban, olyan engedményeket tett szá­munkra, amelyek alapján mi, a kereskedelmi légi forgalom terén kell, hogy a kor követelményeinek megfelelően haladhassunk. Az el­ső lépés az volna, hogy a légjárás gondolatának népszerűsítése és e gondolat biztosítása érdekében különös szakismeretekkel rendel­kező vezetőket tudjunk nevelni. Legelső feladatunk tehát a mű­egyetemen mielőbb aero-dinamikai és aero-technikai tanszéket állíta­ni fel, hogy a műegyetemről szak­képzett és a kérdések legfőbb in­tézésére mindenképen alkalmas mérnökök kerülhessenek ki. Má­sodik feladatunk a rendelkezésre álló erők latbavetésével lendület­be hozni a légi postaforgalmat, a légi személyszállítás forgalmát. A versaillesi békeszerződés Né­metországban is csak kereskedel­mi téren engedélyezte a légjárást, Németország mégis nagy sikereket ért el. Mikor a Deutsche Lufthan­sa 1926-ban megalakult, alaptő­kéje 50.000 márka volt, de oly megértéssel fogadták az egyes közgazdasági körök, bankok, a bi­rodalomnak különböző államai és városai, hogy nem telt el félév sem és az alaptőkét 25 millió arany márkára emelték fel, ami azután lehetővé tette, hogy a Deutsche Lufthansa erősebben bekapcsolód jék a nemzetközi relációkba. Né­metország eddigi vonalait 39-ről 50-re szaporította és Párissal köz­vetlen légi összeköttetést létesí­tett ugyancsak Moszkvával is, ugy hogy az 1200 kilométeres, óriási vonaton 65 óra alatt járható, tá­volság ilyen módon 15 órányira csökkent. A mult ősszel őszinte örömmel olvashattuk, hogy a magyar kor­mány Szombathelyen pilótaiskolát létesített. Mindent el kellene kö­vetnünk, hogy a repülőgépvezető iskolának fejlődéséhez szükséges feltételei meglegyenek és hogy minél több kiváló, szakképzett pi­lótánk lehessen a legkülönbözőbb tipusu kereskedelmi gépek vezeté­sére. Nem akarok e tekintetben olyan messzire menni, mint az oroszok, akik már egyetemi dip­lomát is csak annak szolgáltatnak ki, aki pilótaigazolvánnyal ren­delkezik. A kormány, igen helyesen Szé­kesfehérvárott repülő-kisérleti ál­lomást is létesített, ahol az aviati­ka összes műszaki problémáival és azoknak a gyakorlatba való átül­tetéséyel foglalkoznak. Ezt az ál­lomást is lehető bőven lássa el anyagiakkal a kormány, hogy ez az intézmény fejlődhessék, a leg­modernebb tapasztalatok figye­lembevételével és a külföldi érté­kes anyagnak felhasználásával. Németországban, Berlintől öt kilométernyire földalatti közleke­dés és villamosvasút összekötte­téssel közelíthető meg a Zentral­fiughafen. Az Unió kormánya ki­adta azt a rendelkezést, hogy ösz­szes városai repülőteret létesítse­nek. Nálunk e tekintetben Nyíregy­háza városáé az elsőség pálmája. Mert legelsőnek fogta fel ennek rendkívüli értékét és repülőteret létesített. Nem tudom eléggé hangsúlyozni annak a jelentőségét, hogy a törvényhatóságok minél nagyobb számban jöjjenek a kor­mány segítségére azzal, hogy uj és uj repülőtereket létesítsenek. Repülőterek létesítésén, légi köz­lekedési üzemek alapításán, repü­lőgépek készitésén, a már meglévő intézmények tökéletesítésén kívül erőteljes propagandára is szüksé­günk van, főként arra, hogy az ifjúság körében a légjárás gondo­lata propagáltassék, hogy az avia­tika egyre mélyebben verjen gyö­keret a gyakorlati életben. Ezt pedig az iskolákban a rendes tan­tárgyak keretén belül, főleg a fi­zikai és geológiai ismeretek bőví­tésével és az ifjúságnak modell­építéssel való foglalkoztatásával könnyen el lehet érni. Dicséreté­re szolgál Magyarországnak, hogy itt is akadt egy nagy alföldi is­kola, a jászberényi állami reálgim­názium, amely e téren úttörő munkát végzett. Hogy a nemzet nagy rétegeit megfelelő propagandával a repü­lés szolgálatába állithassuk, ahhoz a társadalomnak jövőbe tekintő áldozatkészségére is szükség van, mert a párisi egyezmény megtiltja számukra azt, hogy közpénzből segítsük az aviatikát. Addig, mig a Népszövetség tanácsa ezt a le­hetetlen klauzulát el nem törli társadalmunk mindent elkövessen, es kövessenek el mindent a tör­vényhatóságok is, mert különben az aviatikát nem tudjuk olyan mértékben elősegíteni, amint azt hozzánk méltó volna. Kezdetnek az is elegendő lenne, ha a mi, vármegyénkint tagbzódott társa­dalmunk megmozdulna és a kor­mányt minden vármegyénk leg­alább egy-egy repülőgép felaján­lásával támogatná, ami tulajdon­képen nem nagy teher, hiszen egy gép mindössze 20—25.000 pengő­be kerül, ami fejenkint 3 fillér megterhelést jelentene. A győz­tes államok lakossága fejenkint 1—1.20 pengőt áldoz a polgári és 5—8 pengőt a hadi aviatikára. Minden tekintetben indokolt voina tehát, ha a magyar élni­akarás az igazságtalanul »bék­lyók»-ba vert magyar erő, a jövő kialakulásának kiszámíthatatlan perspektívájában büszke, hazafias öntudattól áthatva mutatná meg mindazoknak, akiket illet, hogy : Vagyunk ! A nyíregyházi Kansz választmányi ülése Készülődés a győri nagygyűlésre A Győrben tartandó országos Kansz gyűlés elé egyre fokozódó várakozással tekint a Közszolgála­ti Alkalmazottak Nemzeti Szö­vetségének népes tábora. Ez ért­hető is, mert köztudomásu dolog, hogy a társadalom minden rétege nehéz helyzetbe jutott, amely V ugy kiván a kormány segíteni, hogy a mezőgazdákat, az iparoso­dat és a kereskedőket a beruhá­zási programm keretében kereset­hez, illetve olcsókamatu kölcsön­höz kívánja juttatni. Egyedül a közszolgálati alkalmazottak hely­zete ma olyan sivár, amelyből ki­bontakozást a ma adott körülmé­nyek között senki sem remélhet. A drágaság hullámai elsősorban £zt a csoportot fenyegeti elnyelés­sel, mert ennek tagjai csak szel­lemi értékeket termelnek és nem anyagiakat, amelyek felszökkenő árából elő lehetne teremteni a más téren beszerzendő áruk vétel­árát. A győri nagygyűlés f. hó 28-án lesz megtartva, amelyet megelőző leg kedden délütán ülést tartott a Kansz szabolcsvármegyei választ rti/ryn 1 ilVI lucpvumi Ö 1 íVtNUJ NT! IKtblHAZA! Ö 1 | Jön a Hindu hárem! | Ö 1 HST "ÜT" ^"^tok wSPfessdlS «fmkmtíft ^kmwr Ma, ctötSriőkin utoljára diktátor Eugen Woowjrd világhírű regénye 8 fejeestben Rendezte; Georg Fitrmaudea. — A főszeMpekben: Marv Astor, Gübert Roland, Mo'ntague Lowe. Ratcétshsjón a világűrben Különlegességi film a tarmészet caodáiról 8 fejezetben. Pétieken, szombaton, vtt^nap: LEÓN MATHOT é® LOU SE LEGRA1&8E, a világhí ű francia művészpárral: HINDU HÁREM (SZERELEM A KELETEN) Kel*ti »«relmi r«ény 2 ré*, 12 fair. Felülmúlja ,Hindn sireaHéfc'-et l Előadáaok kaadata: 5. 7 éi 9 órator mánya, hogy a Nyíregyházáról ki­küldött tagokat elláthassa a szük­séges felvilágosításokkal. Az ülé­sen Tóth Bálint min. tanácsos, pénzügvigazgató elnökölt, aki el­sősorban a megjelenteket arról tá­jékoztatta, hogy a tárgysorozat gazdag tartalmú, amely bőségesen felöleli a lakáspénz elégtelenségei nek kérdését, a lakbérosztályozás visszásságait, a tisztviselő lakások építésének ügyét, a családi pótlék elégtelenségét és a nyugdijasok megkülönböztetésével járó orszá­gos sérelmeket. Az emiitett ügyekben Luka Jenő, Dr. Walter Géza, Dr. Né­very János, Osváth Sándor, Rol­kó Géza és mások szólottak hozzá. Az elhangzó beszédekből kivilág­lott, hogyha a tisztviselőknek nem adja meg az ország a létminimu­mot, akkor nemcsak az állami élet gerincét képező ez az értékes osz­tály rokkan meg, hanem a társa­dalom minden rétege megérzi an­nak pénztelenségét, mert a tiszt­viselő az, amely összes életszük­ségletét másoktól szerzi be, tehát mindenkit keresethez juttat. Arról pedig beszélni sem lehet, hogy a jövedelméből félretehessen és ez­zel kevesbítse a közforgalomba le­vő pénzt és fokozza a drágaságot. Tóth Bálint elnök részleteket olvasott fel a Kansz központja ál­tal a pénzügyminiszterhez be­nyújtott és a kormány többi tag­jaival is közölt memorandum gaz­dag adathalmazából, amely hi­vatalos statisztikai adatokkal bi­zonyítottan tárta fel mindazokat a sérelmeket, amelyek a győri nagygyűlésen szóba kerülnek. ígé­retet kapott ugyan a Kansz kül­döttsége, de a gyors cselekvésre van immár szükség, mert a tiszt­viselők és egyéb közszolgálati al­kalmazottak már ma is lehetet­len helyzetben vannak. Többek között felemlítette, hogy Budapes­ten békében egy IX-ik fizetési osztálybeli tisztviselő 1000 koro­na íakbért kapott, amely pengőre átszámítva 1160 pengőnek, drá­gasági index szerint pedig 1706 pengőnek felel meg. Ezzel szem­ben azért a lakásért, amelynek ára békében 1000 korona volt, ma 2000 pengőt kérnek el. Az ülésen résztvevők megálla­píthatták, hogy az általános sé­relmeknek hivatott szószólói lesz­nek a győri nagygyűlésen, mind­azáltal dr. Walter Géza és Soós József választmányi tagokat kikül­dötték azzal, hogy a határszéli városok helyzetét, főleg a nyiregy­házi viszonyokat tárják fel, ame­lyek az ország belterületén levő állapotoknál is rosszabbak. — A Kansz elnökségéhez érkezett leirat szerint az összes minisztériumok kiküldötték már képviselőiket a győri nagygyűlésre és igy meg van a remény arra, hogy a nyír­egyházi sérelmeket nemcsak hiva­tott szónokok fogják feltárni, ha­nem arra is, hogy a kormány ki­küldöttei azokat jegyzékbe foglal­va eljuttatják az illetékes helyekre Záradékul a tagdijak befizetésé­nek megkönnyítéséről volt még szó, amelyet a csoportoknál szed­nék be továbbra is, azonban a cso­porthoz nem tartozók azokat Soós József főpénztárnokhoz (telek­könyvi hivatal) is beadhatják. — Tisztviselőknél évente 4, nyugdi­jasoknál, dijnokoknál és a szol­gaszemélyzetnél pedig 2 pengő. Elhatározta a Kansz azt is, hogy a hősök szobrának leleple­zésén küldöttségileg vesz részt és koszorút helyez annak talapza­tára — Érdemes fáradnia 20 0/0-ért, mert az összes méretű Reming­ton írógépszalagok felár nélkül kaphatók a Jóba-nyomdában, Szé­chenyi-ut 9.

Next

/
Oldalképek
Tartalom