Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 223-249. szám)

1928-10-16 / 235. szám

0 jWlfÍRYIDÉK. _ 1928. október 16. Egyénié nemzetek A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara Nemzeti Bizottságának meghivására a francia nemzet egyik fia Eduárd Dolleans, a kamara párisi központi szervezeté- j nek főtitkára előadást tartott a nemzetközi gazdasági szervezetekről a budapesti Kereskedelmi és Iparkamarában. Minden meglátás, amelyet a nyugati győző nemzetek gyakorolnak velünk szemben, egy-egy biztatás a jövőre s minden lépés, amit felénk tesznek, egy-egy önvallomás atekintetben, hogy a magyar nemzettel szemben elkövetett igazságtalanságok nem maradhatnak reparálatlanul. — A francia főtitkár magyarországi szereplése és előadásának tartalma még ennél is többet jelent, mert a nemzetközi gazdasági szervezetek legfőbb képviselete nevében tett olyan nyilatkozatot, amelynek visszhangját kelteni kötelességünk, mert célja befelé-kifelé egyaránt visszhangkeltés volt. — A háború másnapja —mondotta előadásában Eduárd Dolleans, — a nemzetközi kapcsolatokat teljesen elszakitva találta. — Néhány héttel a Népszövetség megalakítása után, teljesen függetlenül tőle, az amerikai Atlantic Cityben, mint magánszervezet alakult meg a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara és a két intézmény között nemsokára a legszorosabb együttműködés jött létre. A Népszövetség az államok hivatali képviselőiből áll, a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara a pénzügyi, kereskedelmi és ipari világ tényezőiből. Az elsőnek tagjai politikai hatalmat jelentenek, a másiké pedig a nemzetközi gazdasági közvélemény képviseletét. A Nemzetközi Kamarában — mondotta végül a francia előadó, nincs nagy nemzet, vagy kis nemzet, ott minden nemzet egyenlő és a Kamara tanácsa a legnagyobb mértékben értékeli azt a munkát, amit a magyar nemzeti bizottság végez. Nem emancipálhatjuk magunkat a francia tudós előadásának hatása alól s éppen ezért kellő súlyt helyezünk a francia ur azon kijelentésére, hogy nincs nagy és kis nemzet, csak egyenlő nemzetek vannak. Lehetnek számbeli erejüknél fogva nagy nemzetek, de ott, ahol kulturális erők es a gazdasági rátermettség foglalnak helyet a fórumokon, ott csak egyenlő nemzetek vannak. A magyar nemzetnek a békekötés óta számtalanszor kellett éreznie azt, hogy éppen a nagy nemzetek bírálatában meg kellett elégednie egy jókora helyzeti energiaveszteséggel • s mikor a nagy nemzeteknek a nemzetek jogai és kötelezettségei fölött kellett dönteniök, akkor a magyar nemzet jogai elhalványodtak s a kötelezettségek kiszélesedtek és megterebélyesedtek. A jogok forrása, keletkezése és alkalmazása feltételezi és megköveteli az egyenlő érvényesülést. — Minden körülmények között, mindenkivel szemben és egyforma mértékkel. A jogoknak ez az alkalmazása hajótörést szenvedett a magyar nemzettel szemben. Számtalanszor kellett éreznünk, hogy nem részesei vagyunk a jogoknak, hanem teherhordozói. — Éreznünk kellett, hogy az egyenlő nemzetek társadalmából ki vagyunk rekesztve s bele vagyunk kényszerítve egy állapotba, amely állapot káros és lealázó. Ezt az állapotot tűrni és viselni külön mártirium, de egyben a nemzet iga® értékének megnyilvánulása. Bet • keresztet nem tudta volna szaki megoldás terveiről volt csak szó és a felszínre kerülő összegek hozzávetőlegeseknek sem mondhatók, mig a pénzügyi tervezet el nem készül. A mi gondosságunk eddig mindössze annak mérlegelésére terjedt ki, hogy melyik műszaki megoldás lesz a legjobb, miként biztosithatjuk a város közönségének a legjobb vizet és hol találjuk a legolcsóbb és legbősége- , sebb vízforrást. Amikor a miiszaki tervvei készen leszünk, akkor előtérbe fog lépni a pénzügyi megI oldás. Itt a polgárság érdekeiért sikra fogunk a legvégsőkig szállni. Nagyon sokféle megoldás lehetséges, mi azonban azt fogjuk választani, amivel Nyíregyháza lakósságának a Iegk^esebb megterJieltetést okozunk^ Ezután a tisztikar'udvözlése véget ért és a nyíregyházi ág. h. ev. Kossuth gimnázium tanári testülete tisztelgett a polgármester, mint az iskola felügyelője előtt Teltsch Kornél igazgató vezetésével. Majd az iparosok, a gazdák, a kereskedők, a hivatalok képviselői jöttek a Kálmánnapi üdvözlésre. Este a tűzoltóság, Konthy Gyula parancsnokkal az élén lampionos menetben vonul fel a polgármester sóstói villája előtt, ahol a katonazenekar szerenádot adott. Itt jelent meg üdvözlésre a hadsereg tisztikara is, valamint a Városi Dalegyelet élén Szohor Pál elnökkel. A Dalegylet énekkara szebbnél szebb dalszámokat adott elő Jakab József karnagy vezetésével, diszelnöke tiszteletére. hordozni más nemzet ekkora önmegtagadással és akkora önfegyelmezéssel. A francia ur kijelentései mellé ezt a fáklyafényt gyujtjuk fel, e fáklyafény világánál állapítjuk meg, hogy a magyar nemzet egy pillanatra sem vesztette el azt a pozícióját, amely részére xooo éven keresztül saját értéke szerint biztosítva volt, — az egyenlőjogu nemzetek társadalmában! IWWmitH

HI

I

III

WI

MMHm IIIHIIIIMIX A vízvezeték és csatornázás költségei! a közönség teherbírásához képest a legnagyobb mérséklettel állapitjak meg — mondotta Beics Kálmán dr. polgármester a nevenapján tisztelgő városi tisztikar előtt Kálmán napja a városházán (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Szombaton, Kálmán napján a város polgármesterét nagy számban keresték fel az intézmények, hatóságok képviselői, a tisztviselők és barátok serege. Az üdvözléseket dr. Bencs Kálmán kir. kormányfőtanácsos, polgármester hivatali helyiségében fogadta. A városi tisztviselőkar élén Szohor Pál főjegyző tolmácsolta a ragaszkodásról, kitartó támogatásról biztosító szavakban a tisztviselők jókívánságait. A főjegyző üdvözlő szavaiban hangsúlyozta, hogy a város fejlesztés nagy problémája, a vízvezeték és csatornázás létesítése mindannyiok legfőbb gondja, mert meg vannak győződve róla, hogy a vízvezeték és csatomázás Nyíregyházán nemcsak egészségügyi, kényelmi kérdés, hanem gazdasági kérdés olyan értelemben, hogy a város iparának, kereskedelmének, anyagi fellendülésének egyik hatalmas feltétele, amint ezt a vizvezetékes városok fejlődése bizonyítja és ekként a vízvezeték létesítése érdekében hozott áldozat oSysa jő befektetés, •melynek gyümölcsét az intenziven fejlődő város lakóssága közvetlen érezni fogja. Lelkesítő szavakban kérte a polgármestert, tartson ki szilárdan, tántoríthatatlanul a vízvezeték és csatornázás létesítésének határozott terve mellett. Fáradságos, odaadó munkásságához Isten áldását kéri tisztviselőtársai nevében, akik hűséggel és lankadatlan munkakedvvel állnak zárt sorokban mögötte. (UDr. Bencs Kálmán kir. kormányfőtanácsos, polgármester, válaszában a szeretet szavaival köszönte meg a tisztikar ragaszkodásának megnyilatkozását és részletesen foglalkozván az üdvözlő ieszédben érintett kérdéssel, a vízvezeték és csatornázás problémájával, örömének adott kifejezést, amikor e kérdésben ^ a tisztviselőkar lelkes támogatasának megható feleit látja. Ünnepélyesen kijelenti, hogy a vízvezeték kérdésében a városi tanács elsősorban is a közönség teherbíró képességét tartja szem előtt. Most még teljesen korai arról beszélni, mennyibe kerül a nyíregyházi vízvezeték és csatorntáeáe, mert Ittseea eddig u müáz Apagyi Hitelszövetkezet 30 é?es juMlemnt (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Szép, belsőséges, lélekemelő ünnepség keretében ünnepelte meg a közelmúlt napokban az Apagyi Hitelszövetkezet, mint az OKH tagja fennállásának 30 éves jubileumát. Az ünnepség vasárnap, szept. hó 30-án délelőtt fél 10 óakor a helybeli ref. templomban hálaadó istentisztelettel kezdődött, amelyet Kiss József senyői ref. lelkész végze;tt, magasszányalásu , gondolatokkal átszőtt prédikációjában ' Isten áldását kérte a jubiláló szövetkezetre. Istentisztelet után kezdődött az apagyi róm. kath. elemi iskolában, melyet a róm. kath. egyház, elöljárósága készségesen engedett át e nemes célra, a jubileumi díszközgyűlés, amelyen az OKH Központ képviseletében Réczey ödön osztályfőnök jelent meg, Fényes Gyula földbirtokos a szövetkezet elnöke, megnyitójában visszaemlékezést idézett a múltban és örök hálával adózott nagynevű alapitójának, borosjenői Szabó Aladár ref. lelkésznek és a szövetkezet nevében fogadalmat tett arra, hogy az ő szellemében óhajtja továbbra is a szövetkezet ügyeit előre vinq^ Javaslatára kimondotta a diszközgyiilés, hogy emlékét egy nevére szóló emlékalapitvánnyal örökíti meg. Majd Réczey Ödön OKH központi osztályfőnök terjedelmes kimerítő elaborátumában ismertette a jövő irányelveit a szövetkezeti életben, kiemelvén elsősorban a takarékosságot és a szövetkezeti üzletrész jegyzést. Majd Rainer László közs. főjegyző a község, vitéz Szabó Lajos a helybeli »Hangya«, Blaskó György a nyírhatta/' Hitelszövetkezet, dr. Szabó Zoltán a Szabó-család nevében köszöntötték, a távollevők pedig, kik a megjelenésben akadályozva voltak meleghangú táviratokkai üdvözölték az ünnepié asrővetkeeetet. Ezután 2 szövette-