Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 223-249. szám)

1928-10-16 / 235. szám

0 jWlfÍRYIDÉK. _ 1928. október 16. Egyénié nemzetek A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara Nemzeti Bizottságának meghivására a francia nemzet egyik fia Eduárd Dolleans, a ka­mara párisi központi szervezeté- j nek főtitkára előadást tartott a nemzetközi gazdasági szerveze­tekről a budapesti Kereskedelmi és Iparkamarában. Minden meglátás, amelyet a nyugati győző nemzetek gyako­rolnak velünk szemben, egy-egy biztatás a jövőre s minden lépés, amit felénk tesznek, egy-egy ön­vallomás atekintetben, hogy a magyar nemzettel szemben elkö­vetett igazságtalanságok nem maradhatnak reparálatlanul. — A francia főtitkár magyarországi sze­replése és előadásának tartalma még ennél is többet jelent, mert a nemzetközi gazdasági szerveze­tek legfőbb képviselete nevében tett olyan nyilatkozatot, amely­nek visszhangját kelteni kötelessé­günk, mert célja befelé-kifelé egyaránt visszhangkeltés volt. — A háború másnapja —mon­dotta előadásában Eduárd Dol­leans, — a nemzetközi kapcsolato­kat teljesen elszakitva találta. — Néhány héttel a Népszövetség megalakítása után, teljesen füg­getlenül tőle, az amerikai Atlan­tic Cityben, mint magánszerve­zet alakult meg a Nemzetközi Ke­reskedelmi Kamara és a két intéz­mény között nemsokára a legszo­rosabb együttműködés jött létre. A Népszövetség az államok hiva­tali képviselőiből áll, a Nemzet­közi Kereskedelmi Kamara a pénzügyi, kereskedelmi és ipari világ tényezőiből. Az elsőnek tag­jai politikai hatalmat jelentenek, a másiké pedig a nemzetközi gazdasági közvélemény képvisele­tét. A Nemzetközi Kamarában — mondotta végül a francia előadó, nincs nagy nemzet, vagy kis nem­zet, ott minden nemzet egyenlő és a Kamara tanácsa a legna­gyobb mértékben értékeli azt a munkát, amit a magyar nemzeti bizottság végez. Nem emancipálhatjuk magunkat a francia tudós előadásának ha­tása alól s éppen ezért kellő súlyt helyezünk a francia ur azon kijelentésére, hogy nincs nagy és kis nemzet, csak egyenlő nemze­tek vannak. Lehetnek számbeli erejüknél fogva nagy nemzetek, de ott, ahol kulturális erők es a gazdasági rátermettség foglalnak helyet a fórumokon, ott csak egyenlő nemzetek vannak. A magyar nemzetnek a béke­kötés óta számtalanszor kellett éreznie azt, hogy éppen a nagy nemzetek bírálatában meg kellett elégednie egy jókora helyzeti energiaveszteséggel • s mikor a nagy nemzeteknek a nem­zetek jogai és kötelezettségei fölött kellett dönteniök, akkor a magyar nemzet jogai elhalványod­tak s a kötelezettségek kiszéle­sedtek és megterebélyesedtek. A jogok forrása, keletkezése és al­kalmazása feltételezi és megköve­teli az egyenlő érvényesülést. — Minden körülmények között, min­denkivel szemben és egyforma mértékkel. A jogoknak ez az al­kalmazása hajótörést szenvedett a magyar nemzettel szemben. Szám­talanszor kellett éreznünk, hogy nem részesei vagyunk a jogok­nak, hanem teherhordozói. — Éreznünk kellett, hogy az egyenlő nemzetek társadalmából ki va­gyunk rekesztve s bele vagyunk kényszerítve egy állapotba, amely állapot káros és lealázó. Ezt az állapotot tűrni és viselni külön mártirium, de egyben a nemzet iga® értékének megnyilvánulása. Bet • keresztet nem tudta volna szaki megoldás terveiről volt csak szó és a felszínre kerülő összegek hozzávetőlegeseknek sem mond­hatók, mig a pénzügyi tervezet el nem készül. A mi gondosságunk eddig mindössze annak mérlege­lésére terjedt ki, hogy melyik mű­szaki megoldás lesz a legjobb, mi­ként biztosithatjuk a város közön­ségének a legjobb vizet és hol ta­láljuk a legolcsóbb és legbősége- , sebb vízforrást. Amikor a miiszaki tervvei készen leszünk, akkor elő­térbe fog lépni a pénzügyi meg­I oldás. Itt a polgárság érdekeiért sikra fogunk a legvégsőkig száll­ni. Nagyon sokféle megoldás le­hetséges, mi azonban azt fogjuk választani, amivel Nyíregyháza la­kósságának a Iegk^esebb meg­terJieltetést okozunk^ Ezután a tisztikar'udvözlése vé­get ért és a nyíregyházi ág. h. ev. Kossuth gimnázium tanári tes­tülete tisztelgett a polgármester, mint az iskola felügyelője előtt Teltsch Kornél igazgató vezetésé­vel. Majd az iparosok, a gazdák, a kereskedők, a hivatalok kép­viselői jöttek a Kálmánnapi üd­vözlésre. Este a tűzoltóság, Konthy Gyula parancsnokkal az élén lampionos menetben vonul fel a polgármester sóstói villája előtt, ahol a katonazenekar szere­nádot adott. Itt jelent meg üd­vözlésre a hadsereg tisztikara is, valamint a Városi Dalegyelet élén Szohor Pál elnökkel. A Dalegylet énekkara szebbnél szebb dalszá­mokat adott elő Jakab József kar­nagy vezetésével, diszelnöke tisz­teletére. hordozni más nemzet ekkora ön­megtagadással és akkora önfe­gyelmezéssel. A francia ur kijelentései mel­lé ezt a fáklyafényt gyujtjuk fel, e fáklyafény világánál állapítjuk meg, hogy a magyar nemzet egy pillanatra sem vesztette el azt a pozícióját, amely részére xooo éven keresztül saját értéke szerint biz­tosítva volt, — az egyenlőjogu nemzetek társadalmában! IWWmitH HI I III WI MMHm IIIHIIIIMIX A vízvezeték és csatornázás költségei! a közönség teherbírásához képest a legnagyobb mérséklettel állapitjak meg — mondotta Beics Kálmán dr. polgármester a nevenapján tisztelgő városi tisztikar előtt Kálmán napja a városházán (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Szombaton, Kálmán napján a város polgármesterét nagy szám­ban keresték fel az intézmények, hatóságok képviselői, a tisztvise­lők és barátok serege. Az üdvöz­léseket dr. Bencs Kálmán kir. kormányfőtanácsos, polgármester hivatali helyiségében fogadta. A városi tisztviselőkar élén Szohor Pál főjegyző tolmácsolta a ragasz­kodásról, kitartó támogatásról biztosító szavakban a tisztviselők jókívánságait. A főjegyző üdvözlő szavaiban hangsúlyozta, hogy a város fej­lesztés nagy problémája, a vízve­zeték és csatornázás létesítése mindannyiok legfőbb gondja, mert meg vannak győződve róla, hogy a vízvezeték és csatomázás Nyír­egyházán nemcsak egészségügyi, kényelmi kérdés, hanem gazdasá­gi kérdés olyan értelemben, hogy a város iparának, kereskedelmé­nek, anyagi fellendülésének egyik hatalmas feltétele, amint ezt a vizvezetékes városok fejlődése bi­zonyítja és ekként a vízvezeték lé­tesítése érdekében hozott áldozat oSysa jő befektetés, •melynek gyümölcsét az intenziven fejlődő város lakóssága közvetlen érezni fogja. Lelkesítő szavakban kérte a polgármestert, tartson ki szilár­dan, tántoríthatatlanul a vízveze­ték és csatornázás létesítésének határozott terve mellett. Fárad­ságos, odaadó munkásságához Is­ten áldását kéri tisztviselőtársai nevében, akik hűséggel és lanka­datlan munkakedvvel állnak zárt sorokban mögötte. (UDr. Bencs Kálmán kir. kormány­főtanácsos, polgármester, válaszá­ban a szeretet szavaival köszönte meg a tisztikar ragaszkodásának megnyilatkozását és részletesen foglalkozván az üdvözlő ieszéd­ben érintett kérdéssel, a vízveze­ték és csatornázás problémájával, örömének adott kifejezést, amikor e kérdésben ^ a tisztviselőkar lel­kes támogatasának megható feleit látja. Ünnepélyesen kijelenti, hogy a vízvezeték kérdésében a városi tanács elsősorban is a közönség teherbíró képességét tartja szem előtt. Most még teljesen korai ar­ról beszélni, mennyibe kerül a nyíregyházi vízvezeték és csator­ntáeáe, mert Ittseea eddig u mü­áz Apagyi Hitelszövetkezet 30 é?es juMlemnt (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Szép, belsőséges, lélekemelő ün­nepség keretében ünnepelte meg a közelmúlt napokban az Apagyi Hitelszövetkezet, mint az OKH tagja fennállásának 30 éves jubi­leumát. Az ünnepség vasárnap, szept. hó 30-án délelőtt fél 10 óakor a helybeli ref. templomban hálaadó istentisztelettel kezdődött, ame­lyet Kiss József senyői ref. lel­kész végze;tt, magasszányalásu , gondolatokkal átszőtt prédikáció­jában ' Isten áldását kérte a ju­biláló szövetkezetre. Istentisztelet után kezdődött az apagyi róm. kath. elemi iskolá­ban, melyet a róm. kath. egyház, elöljárósága készségesen engedett át e nemes célra, a jubileumi díszközgyűlés, amelyen az OKH Központ képviseletében Réczey ödön osztályfőnök jelent meg, Fényes Gyula földbirtokos a szö­vetkezet elnöke, megnyitójában visszaemlékezést idézett a múlt­ban és örök hálával adózott nagy­nevű alapitójának, borosjenői Sza­bó Aladár ref. lelkésznek és a szö­vetkezet nevében fogadalmat tett arra, hogy az ő szellemében óhajtja továbbra is a szövetkezet ügyeit előre vinq^ Javaslatára kimondotta a diszközgyiilés, hogy emlékét egy nevére szóló emlék­alapitvánnyal örökíti meg. Majd Réczey Ödön OKH központi osz­tályfőnök terjedelmes kimerítő ela­borátumában ismertette a jövő irányelveit a szövetkezeti élet­ben, kiemelvén elsősorban a ta­karékosságot és a szövetkezeti üzletrész jegyzést. Majd Rainer László közs. főjegyző a község, vitéz Szabó Lajos a helybeli »Hangya«, Blaskó György a nyír­hatta/' Hitelszövetkezet, dr. Sza­bó Zoltán a Szabó-család nevé­ben köszöntötték, a távollevők pedig, kik a megjelenésben aka­dályozva voltak meleghangú táv­iratokkai üdvözölték az ünnepié asrővetkeeetet. Ezután 2 szövette-

Next

/
Oldalképek
Tartalom