Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 198-222. szám)

1928-09-29 / 221. szám

1928. szeptember 29.. agaa&idBmnar MtiMg.»MrtWMMM»íMi 1 ií*»nmat> Országos Kamara Színház. Igazgató: Alapi Nándor. MŰSOR: Szeptember 29. Szombat. Her­czeg Ferenc: Az ezredes. V-gjáték 3 felv. Szeptember 30. Vasárnap. Mol­nár Ferenc 25 éves szerzői jubi­leumára: Délután fél 4 órakor: A doktor ur. Bohózat 3 felv. Este 8 órakor: Játék a kastélyban. Anekdóta 3 felv. Október 1. Hétfő. Dárió Nico­démi: A kis senki. Vígjáték 3 felv. Október 2. Kedd. Wüde Oszkár: Bunbury. Köznapi komédia 3 felv. Fordította: Karinthy Fri­gyes. Október 3. Szerda. Tolstoj Leó centennáriumára: Az élő halott. Színmű 4 felv. Október 4. Csütörtök. Szenes Béla: A buta ember. Vígjáték 3 felv. Előkészületben: öltöztessük fel a mezteleneket, A házasságok az égben köttetnek, Rosmerskolm, Az ördög cimborája, X. Y. Z. Pénztárórák 9— fél 1 -ig, délután 3—5 óráig a Jakabovits Fanni dohánytőzsdéjében, este 7 órától a színháznál. m ozi. Szenzációs filmbemutatók és reprizek az Apollóban. Az Apolló Mozgó látogatóit so­hasem érheti csalódás. Bármikor is keressük fel városunknak ezt a kedves, intim filmszínházát, legyen az ünnepnap, vagy akár a hétnek a legszürkébb délutánja, mindig a legcsillogóbb és legpompásabb filmattrakciók fogadnak gondosan összeválogatott műsorán. Ezt a meggyőződésünket fényesen igazol­ták a tegnapi és tegnapelőtti elő­adások is, amelyeknek során Con­stance Talmadge legújabb film­csodája, Páris ragyogó miliőjében szövődő »Idill a szállodában« cimü jbübájos szerelmi kaland és a »Mo­dern kalózok« cimü izgalmas ka­landor-történet került bemutatásra. De ezt a meggyőződésünket támo­gatja a mai repríz, »A hindu sír­emlékéét is felülmúló »Fehér rab­szolganő^ továbbá a holnapi és holnaputáni filmujdonságok: ^ »A holtak szigetec. cimü dráma és a szezon legfrappánsabb vigjátéka, »A fehér pantalló« is. Az Apolló törzspublikuma nagy várakozással néz ez elé a nagy szenzációkat ígérő programm elé. CSODA A DIADALBAN. Lámcsak ma is történhetnek csodák, A Diadal a megmondhatója: »A szerelem éjszakája^ után Másnapra mindjárt megjött: »A gólya Dioikus. Budapest—Nyíregyháza. Egyidőben játsza a budapesti Décsi és Uránia, városunk nivós mozgó színházával, az Apollóval, a »Holtak szigete« cimü világfilmet, Lewis Stone, Gilbert Roland és Doris Kenyon főszereplésével, mig a műsor második attrakciója Johny Hines nyolcfelvonásos burleszk­slágere, a »Fehér pantalló« lesz. Az Apolló ez az időnek előtt műsorra iktatott filmje újra tanú­jelét adja áldozatkészségének, mert nemcsak hogy válogatott világfil­meket hoz, hanem frissen tálal­ja a törzspublikuma elé. Hétfőn és kedden újból hatalmas műsort iktatott műsorába az alkotása, Mády Oristians egyetlen nagy idei szereplésével, a »Lujza királynő«. E nagy filmme/a holna­Apolló igazgatósága, mely a né- : pi számunkban bővebben foglál­met filmgyártás reprezentáns film- * kozunk. Amerika nagy feltűnést keltő jegyzékben figyelmezteti ángliát és Franciaországot, hogy ne kössenek titkos egyezményeket. Párisból jelentik: A washingtoni kormány elkül­dötte jegyzékét a londoni és pá­risi nagyköveteinek. A jegyzék, amely Anglia és Franciaország tengeri egyezményére vonatkozik, nagy feltűnést keltett. Amerika fi­gyelmezteti Angliát és Franciaor­szágot, hogy nékik jogukban áll ugyan tetszésszerinti megegyezést kötniök, de Amerika ezekhez a titkos megegyezésekhez nem fog csatlakozni. Jobban tenné Anglia és Franciaország, ha a tengeri megegyezés kérdésében nyíltan tár­gyalnának és figyelembe vennék Amerika érdekeit is. Ha egyébként a két nagyhatalom a multévihez hasonló konferenciát hivna össze és az eddigi elvek alapján tárgyal­ná a leszerelés kérdését. Amerika ezen a teljesen céltalan tanácsko­záson nem venne részt. Viszontagságok és súlyos küzdelmek ntán njra talpraállt ieltai Hegé színigazgató, tegnap Nyíregyházán megjelent egy törvény­széki tárgyaláson. Elejtették a vádat Heltaival szemben és megszüntették ellene az eljárást, ieltai Balatonfüreden és Balatonbogláron játszik társulatával. (A »Nyirvidék tudósítójától.) Hosszú viszontagságos évek után a régi kedvvel, kedéllyel és bon­homiával állított be Nyíregyházára Heltai Hugó, a Városi Színház volt igazgatója. Rövid ideig időzött itt, este jött, reggel résztvett egy törvényszéki tárgyaláson, aztán, miután ügye jól végződött, a szo­kásos szivarra gyújtva, elegánsan táyozött. Autó hozta be a városba és autó vitte ki az állomásra. — Közben felkereste ismerőseit, akik nagy gaudiummal fogadták az örök bohém direktort, akit nem tud meg törni a csapások és csalódások vi­haros ereje sem, mindig és minden Jcörülmények között talpra áll, — ujult erővel uj utakra tér, mint Madách Ádámja. Amikor itt áll velünk szemben és elmondja kalandos éveinek ese­ményeit, azt hisszük, hogy a szín­házban vagyunk és egyik sokat té­vedett, majd önmagát újra megta­láló hősünk mond tanulságos mo­nológot az életről. A gazdasági ösz­szeomlás a nagy pénzbőség után, mondotta Heltai, engem is össze­roppantott és meg kellett szen­vednem azért, hogy gavallérosan, könnyelműen költöttem. Senki sem tagadhatja, hogy társulatom nivós volt és sokat áldoztam egy­egy uj darab bemutatására. Hogy anyagi válságba jutottam abban az időben, amikor a gazdag vállala­tok tulajdonosai sorra öngyilkossá­got követtek el a bekövetkezett bu­kás miatt, azon csak a kárörvendők ési rosszhiszemüek csodálkozhattak. Nem tört össze a sors. Kimentem cseh megszállott területre és ott játszottam uj társulatommal és szol gáltam a magyar színészi kultura ügyét. Bencs Kálmán polgármester ur és a Méltóságos asszony Tren­csénteplicen jelen voltak, amikor tiársulatom a Szabó Jucit adta és nagy megelégedéssel nyilatkoztak az előadásról. Most Balatonfüreden és Balatonbogláron játszom. Nem dicsekszem, de való, hogy jól megy a sorsom, szeretnek, pártfogolnak. A Szinészegyesülettel. a kultusz­minisztériummal is tisztázódnak ügyeim és hiszem, hogy újra a régi erővel szolgálom nemsokára a szí­nészet ügyét a nagyobb városokban is. A tárgyaláson, ahol Heltait kü­lönböző tartozások miatt felelő­ségre vonták, lassanként megszűn­nek, a színigazgató, aki újra meg­erősödik SZÍVÓS, lelkes munkássá­gával, megegyezik hitelezőivel és lassánként behegednek az anyagi válsággal járó sebek. Heltai a régi direktori tekintéllyel jár a szí­nészek között. A nyíregyházi tár­gyaláson elejtették vele szemben a vádat és megszüntették az eljá­rást. Heltai Hugó jókedvvel és re­ménykedve hagyta el Nyíregyházát, ahová még vissza akar jönni. á hévm csendőr mm tudta, hogy rendelet ?an eá kukoricamoly irtásara. Csak a kisgazdák szövetkezeibe való tömörülésével lehet segíteni a ia&araánymségen és egyéb bajon. Köztudomásu dolog, hogy a ten­gerimoly az utóbbi időben annyira elszaporodott és nagy károkat oko­zott, hogy hatóságaink elrendelték annak országszerti irtását. Mégpe­dig oly módon, hogy annak kitele­lési és tartózkodási helyét, a ten­geri szárat, május 15-ig, ha még ekkor megmaradna abból valami, a gazdaközönség megsemmisítse, felégesse, hogy az tovább egy nap­pal se maradjon a földszínen, mert ha megmarad, a moly lepkéje kél ki belőle és az újonnan vetett ten­geri szárra petét rak és az abból ki­kelt kis hernyó a friss tengeri szá­rat átrágva, annak belsejében uta­kat váj, azt elgyengitve, a szár össze-vissza a földre dől, elrothad j és igy egész táblák termését teszi j tönkre. Annak dacára mit látunk, hogy bizony a szigorú rendelet da­cára nem vágták egészen föld­szinten a tengeri szárat és azon­kívül is sok helyen még május 15-én tul is láttunk utaztunkban bőven megmaradt szárat. Kazlak­ban, kúpokban, kerítések, ólak, háztetőkön és földeken szanaszét. Sőt mi több, augusztus hóban a Héviz-fürvdő mellett kevresztiil vonuló országúton, a keszthelyi gazdasági akadémia tőszomszédsá­gában, láttam áthaladó két szeke­ren tengeri szárat szállítani. A für­dőben szolgálatot teljesítő csendőrt megszólítottam, hogy nem tudja-e, hogy már nem szabad törvény szo rint tengeri szárnak lenni és okát is. megmondtam miért, azt felelte, hogy semmit sem tud erről. Hogy mennyire nem lett végre­hajtva a rendelet, fájdalom, abból is kitűnik, mert az idén talán még nagyobb mérvben látható a moly­nak kártétele. Mult években tavasz felé lettek a gazdák figyelmeztetve a május hó 1 5-én tul megmaradt szár megsem­misítésére. Nagyon ajánlatos lenne azonban már most ujabb rendele­tek kibocsájtása, hogy tekintettel az idei takarmányinségre, azt már most, még frissébe szecskázzák fel, vagy szártépőn tépessék meg és zsombolyázzák be (savanyítsák be). Ebből a legjobb szarvasmarha táp­lálékot fogják nyerni és ezzel is nagyban enyhítenék takarmány­szükségletüket. Nem veszne oda a szár kóróvastag háromnegyed ré­sze, melyet az állat nem tud megrágni, nem korhadna el na­gyobb része ennek az értékes ta­karmánynak a földön, ízletes táp­lálékhoz jutna állataik, nem lenne kényszerülve tavasszal a meg­romlott tengeri száron állatait kí­nozni, vagy a megmaradt szárat feltüzelni és ami fő, a kártékony moly ellen a leghatásosabb és hasz nos módon védekezne. Persze sok kisgazdának nincs annyi anyagi ereje az értékes szecskavágó, vagy még értékesebb és jobb szártépőgépek beszerzé­sére. De ezen is lehetne segíteni a szövetkezetbe való tömörüléssel. Minden községben lehetne alkotni a gépek beszerzésére szövetekezet, melyre éppen most, ebben a takar­mányinséges időben lenne nagy szükség, de nemcsak most, de a legnagyobb takarmánybő időben nagy kár, veszteség a sok jó tenge­ri szárnak az elpusztulása, mint ahogyan minden évben jelenben tapasztaljuk. Liptay Jenő. 20 000 pengő deficittel zárult a vásárhelyi színházi szezon. Makóról jelentik: Sebestyén Mi­hály színigazgató, ki társulatával a nyári szezonban Vásárhelyen ját­szott, szomorú eredménnyel zárta le a szezont. A színigazgató beadvánnyal for­dult a város tanácsához, melyben a vigalmiadó elengedését kéri. Ki­jelenti ebben, hogy vállalt kötele­zettségének csak emberfeletti áldo­zattal tudott eleget tenni. Nem szá­mítva a még hátralevő költözködés horribilis költségét, eddig 20000 pengőt fizetett rá a vásárhelyi nyári sze­zonra. Ennek igazolása végett hajlandó könyveit a város által kiküldendő szakértőbizottság rendelkezésére bocsájtani. Sebestyén kéri Vásárhely váro­sát, hogy a város mentse fel őt a vigalmi adó elviselhetetlen terhétől, amely már egyetlen más vidéki színigazgatóra sem nyomakodik. A tanács a kérelmet a közgyűlés, elé viszi. — A Smger varrófény bármely varrógépre utólag felszerelhető — praktikus "és kíméli a szemet! — Kérje annak gyakorlati '" itatását Singer varrógép fióküzit^ Vay Ádám-u. 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom