Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 198-222. szám)

1928-09-02 / 199. szám

Nyíregyháza, 1928. szeptember 2. * Vasárnap XLIX. évfolyam. 199. szám £tőf!zetésl árak helyben és vidéken: Így Mr« 2'50 pengő. Negyedévre 7-60 pangd, (gfetisstviselftknek és iauitóknak 20»/• cageómény. ^'mmmmmmmm^. -sBam Alapította JÓBA ELEK Főszerkesztő: Dr. 8. SZABÓ LÁSZLÓ. Felelős szerkesztő: VERTSE K. ANDOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT SZÁM. Telefon szám 139. Postachequa 2S6S& Kéziratokat nem. adunk vissza. IIIIIÉIWI lilll 1HIIIIIWIIIMHWIIHII lilllll—IIIIIBIIHHIMIII* lllll A magyar alkotmány és közművelődés őserejének és szépségeinek román tolmácsolója. Szemleutról érkeztem haza. Igen megnyugtató, felüdítő kirándulásban voft részem. Kirándulást tettem a lélekben nagy, lelki erényekben gazdag nagy Magyarországba, melynek téréin honolt a szabadság, virágzott a jóság, élt a szeretet. Ma kihalt minden: begyepesedett a szabadság, jóság, szeretet sírhalma. Bekalandoztam a régi tájakat. Még a tivornyás tanyák fészkeit sem mellőztem. Leckét hallgattam államférfiaktól, íróktól, költőktől, nemes és vitézlő férfiaktól ott, — azokon a helyeken, ahol a társadalmi élet, minden vonatkozásaiban és törvényszerű alakulataiban — áldásként élvezte a magyar közművelődés szépségeit. Bessenyei, Vörösmarty, Arany, Tompa, Petőfi, Liszt, Munkácsi, Benczúr, Zichy, Széchenyi, Deák, Kölcsey, Jókai, Kossuth és még sokan, nagyon sokan szépségei, erősségei voltak a magyar életnek. Vihar támadt, mely átcsapott a békehordozó nép földjére. A felcsapott lángcsóva hamuvá perzselte a békeszerető nép házatájékát. Innen, erről az avarba sodort tájékból léptem szemleutra főképpen azért, hogy megtudjam: vájjon csakugyan olyan hibáktól terhelt nép voltunk, a miért Trianonban olyan borzasztó Ítéletet mondhattak ki fejünkre? Beléptem Moldován Gergely egyetemi professzor műhelyébe. Vizsgálati műszereivel' tett megállapításai, matematikai pontossággal igazságot mérők. A régi Magyarországot 1848. április 1 i-ike óta csak állampolgárok lakták. Érdekes útirajzot lehetne írni az 1848. április 1 i-től 1920. junius .4-ig terjedő életszakaszról. Csak hetvenkét esztendő. És mennyi őrület fér el benne.. De hallgatom a magát büszkén románnak valló nagy jellemet. Nemzetiségi kisaIrta: Bökényi Dániel. játitásokkal országot, államot elgondolni nem lehet. Telepesek, bevándoroltak nem igényelhetnek államot az államban. Bábel-torony épitéshez hasonlitana ez az országépités. Szembe helyezkedik a tudós férfiú a bukaresti oláh ifjak emlékiratával. Tiltakozik az azokban foglalt hazug beállitások ellen. Még a tizenharmadik évét élik a török fennhatóság alul történt felszabadulásuknak és dölyfösen: felszabaditójuk ellen kezdenek arcátlanul intrikálni. A balkáni származású erdélyi, havas-alföldi oláh nem áll faji rokonságban a nyugoti latinokkal. Moldován meg állapítása: «A román történészek összekutatták eddig a világ könyvtárait, a görög irókat fenekestől felforgatták, de nem kaptak egyetlen emléket sem, a mely a dáciai eredetüség mellett szólana. A román nyelv alakulási processzusa ismeretes, minden egyes törvényét és szavát ismerjük, minden szónak eredete tiszta már előttünk és a nyelvben sem kapunk egyetlen emléket sem, a mely dáciai eredetiségünket dokumentálhatná*. A gall és talián néptörzstől így tehát messze esett a k^lati oláh származás fája. A történetet megtéveszteni nem lehet. Csökönyösen ragaszkodni mesékhez, hazugságokhoz, tisztán taktikából és politikai okokból — nem válik egyetlen népfajnak sem előnyére. Miért nem követelik maguknak a félvilágot, nemcsak Erdélyt, — mert hisz a rómaiak a félvilágot bírták. így leckézteti a tudós erdélyi oláh professzor a tanulástól iszonyodó ifjakat: — «A míg ti nemzeti fejedelmeitek alatt voltatok görögök és szlávok és légmentesen zárkóztatok el az európai civilizáció elől: addig mi a magyarok oldalán kultiváltuk saját nemzeti nyelvünket és élveztük a nyugoti civilizáció áldásait.* A mi kötelességünk «semmi más, mint meghajolni az igazság előtt, elismerni a tényeket.» A tény pedig az, hogy a magyar kultura többet tett érettünk, mint amennyit mi magunkért összesen s hogy a szláv, és görög befolyásnak keserű emlékeknél, rabszolga láncoknál egyebet nem köszönhetünk. Ne legyünk háládatlanok, körmönfont hazudozásokkal ne bolonditsuk el magunkat és Európát, mert utóiérnek és szégyenkeznünk kell. (L. dr. Moldován Gergely: A ROMÁNSÁG politikai, történelmi, néprajzi, nyelvészeti közlemények I. köt. 19. 1.) A magyar nemzet 1848-iki törvényei felszabadították a jobbágyokat elnyomottságukból. Az oláh eldobta magától a szerencsét. A császár és Bécs közelebb férkőzött szivéhez <anint a király és Budapest.» Mit nyert cserébe ez álnokságáért? Jánku a főbünös megőrült. Bolyongva járta be a havasokat Topánfalvától Kőrösbányáig és' huszonöt esztendőn át vándorolt, mezítláb, rongyosan s őrültségében nem fogadott el alamizsnát forradalmi híveitől — csak a magyartól. Az európai (1878) hatalmak Románia függetlenségét egyedül azon föltétel alatt ismerték el, ha az európai civilizáció számára kapuit nyitva tartja. Polgári és politikai jogegyenlőség; közhivatalok, tisztségek és méltóságok viselése; hitvallás szabadsága és külső gyakorlása biztosítva lesz ugy az állam honosai, mint a külföldiekre nézve. (43., 44. cikkely.) És mit lát Európa ? Ennek az ellenkezőjét. Már Trianon előtt, de a berlini becikkelyezés után: a görög és római katholikus vallás ellen agitáltak lapjaikban. A vizitációra menő ref. püspököt rendőri felügyelet alá helyezték és aem ismerték el senki részéről azt a jogot, hogy állami kedvezményekben részesüljön, ha nem tartozik a görög keleti rítushoz. Magyarországban vallás előtti egyenlőséget, tehát szabad vallásgyakorlatot élvezett mindenik nemzetiség. Állami segítéssel és gazdag hozzájárulással. A világkatasztrófa előtt ha Moldován Gergely igehirdetése hatja át az államfők lelkét, egészen máskép dől el minden. Lázítók lefülelése nyugalmat teremtett volna min denütt. Moldován tanítása szerint: a németnek más polgári kötelessége van Berlinben és más Bécsben; a szlávnak más Szentpéterváron, más Szófiában és más Belgrádban; — más a töröké Stambulban és más Dobrudzsában; az angolé Londonban és Newyorkban; a spanyolnak Spanyolországban és Braziliában. A románnak is más a polgári, alattvalói kötelessége Bukovinában, Besszarábiában, Macedóniában, más nálunk és más Romániában. A szétszórt elemeknek egy központon való egyesülése lehet óhajtás, lehet ideál,' de a polgári, az alattvalói kötelesség mindig kötelességnek marad s a ki ezen kötelesség ellen vét, az a legnagyobb bűnt követi el. A bűnöző román liga fejére ki lehet .nondani az ítéletet. Magyarországon a román nép nyugodt és csendes vallását szabadon követhette, nyelvét beszélhette, kultúráját állami támogatással fejthette; senkinek még a haja szála sem görbült meg azért, mert nem volt magyar. Gazdasági egységben élt itt a magyar a ruténnel, románnal, némettel, tóttal anélkül, hogy sovinista érzelmével ezer esztendő alatt keresztül gázolt volna rajtok. Az amszterdami olympiádokon világbajnokságot nyert a magyar kardjával; ezer esztendős államéietével pedig rászolgált arra, hogy Európa hatalmasai a legnagyobb elismeréssel legyenek iránta és szabadítsák meg erényeiért a trianoni ítélettől, hiszen román állította ki róla a legszebb működési bizonyítványt. AZ ISKOLAI ÉV KEZDETÉRE gyermekcipőket és patentharisnyákat a legjobb minőségben és legolcsóbb árban! 26-29 számig Gyermek fekete erős iskolacipő k'80 P 30-35 számig Leány és fiu Jekete erős iskolacipc 36-39 számig Fiu kapcsos fekete és naturbőr •80 Intézeti teveszőr komódcipő C-50 pengő Női fekete magas cipő lakk orral 10 80 pengő 36-42 számig Kis női fekete és barna Trotteur divatpántos intézeti cipő alacsony sarokkal Férfi erős őszi, magas szárú fekete és IQ'80 divat félcipő pengő Gyermek patent harisnyák mjnden színben és nagyságban. Benedékffynél, a HUNGÁRIA CIPŐ ÁRUHÁZBAN, Nyíregyháza, Zrinyi Ilona ucca 5. Telefon: 195. — Kirakatainkat szíveskedjék megtekinteni. Egyei sxám ára 16 fillér.