Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 198-222. szám)

1928-09-12 / 206. szám

Uv^tv j í"' ip-v* jJ1* 4&A\& 1928. szeptember 11. Legolcsóbban szükséglétét traktor- és autóolajokban, kocsikenőcs-, gépzsir-, " kenőanyagokban nagyban és kicsinyben jft beszerezheti Schwarz Rudolf és T

a olaj-, zsiradék és vegyigyár r.t. vezérképviseleténél: Nyíregyháza, Széchenyi-út 14. sz. Telefon: 507. 13-16 A NyKISE fölényes győzelmet aratott nagynevű ellenfele fölött. NyKISE-mSE 5:0 (3:0). - NyKISE pálya. Biró: Kerekes Géza. Második bajnoki mérkőzését is győzelemmel fejezte be a Nykise csapata, amely ezen a mérkőzésen már olyan jó formájáról tett tanúságot, hogy a Budapesti Vasutasból átigazolás alatt álló Markovitssal még megerősödve, ismét favoritja lett a bajnokságnak. Van azonban még csiszolni való a csapaton. Különösen a közvetlen védelemnek kell néha könynyelmü és fölényes játékát elhagyni és minden játékosnak szó nélkül kell fogadni még a téves birói Ítélkezéseket is, nehogy a kiállítás sorsára jussanak! A mérkőzés mindvégig izgalmas, szép játékot hozott. A nagyszámú közönség megelégedetten távozott, mert »igazi« futballmérkőzést látott. A mérkőzés Nykise támadásokkal indul és szép csatárjáték után az első gólt Arthaber szerzi meg, a 14-ik percben, melyet Benke gólja követ. A 35-ik percben. Szmiku átjátsza magát a Dkase védelmén, lövőhelyzetben gáncsolják, a 11-est Arthaber juttatja a hálóba. A második félidő elején a vendégcsapatot látjuk frontban, de Palic lefut és szép góllal növeli az eredményt. A Dkase 11-hez jut, amit ökrös mellé helyez. A 43-ik percben Benke fejesgólja beállítja a végeredményt. A győztes csapatban Barth bravúros védéseket produkált. Merész elvetései gyakran ragadtatták tapsra a közönséget. A Budaváry—Papp hátvédpár biztos munkát végzett, kár, hogy Papp feleslegesen faultol. A csapat legjobb része a Friedmann—Szlamek Szmiku halfsor volt. Szlamek kitűnően állta meg helyét a csapat tengelyében. Fáradhatatlan tempóbirása, észszerű, technikás játéka nagy nyereség a Nykisének. A két szélsőhalf is hibátlanul látta el feladatát. A mérkőzés kellemes meglepetése a két szélső, Benke és Palic szenzációs szereplése. Legjobb napjaikra emlékeztető formát mutattak. Gyors lefutásaik mindig veszélyt jelentettek az ellenfél kapujára és ezúttal nem fukarkodtak használható beadásaikkal sem. Szép góljaikkal pedig gólképességükről tettek tanúságot. Benkének ez volt a 150-ik nyilvános szereplése, mely alkalomból a mérkőzés után játékostársai és a vezetőség meleg ünneplésben részesítették. Hajdú és Arthaber betegen küzdöttek, de Rozsályal együtt hasznosan egészítették ki a csatárláncot. A Dkase gyengének bizonyult a jó formában levő Nykisével szem ben. A második félidő elején mutatta be igazi képességeit, de a Nykise védelmével ekkor sem boldogult. Egyénileg ökrös, Sarok, Weisz, Báthory emelhető ki. Nem mehetünk el szó nélkül a mérkőzés egy kellemetlen momentuma mellett. A pálya a száraz időjárás következtében oly poros, homokos volt, hogy azon a játék teljesen élvezhetetlen és a nagy porban a játékosok szervezete nem hogy edződne, hanem arra súlyosan ártalmas. Értesülésünk szerint locsolással próbált a pálya talaján javítani a Nykise. A város rendelkezik egyedül locsolókocsikkal, amit nem volt hajlandó g 1—2 órára a Nykise-nek átengedni. Igy fest Nyíregyháza városának hatósági támogatása azzal a sportegyesületével szemben, amely hétről-hétre szerez nevet és dicsőséget Nyíregyházának. Nyíregyháza még nem vett tudomást arról, hogy a kormány milyen hathatósan támogatja a magyar sport kultiválását és nem akar tudni arról, hogy az összes magyar városok, de még a legkisebb helységek is erejükön felül részesitik anyagi támogatásban sportegyesületeiket. W. Nykise comb.—Ny. Postás 6:1. Biró: Lupták. Szép játék után fölényes győzelmet aratott a Nykise tartalék-gárdája a II. osztályú Postások fölött. Közgazdaság A „magyar Hét". A „Nyírvidék" számára írta: Sesztina Jenő kereskedelmi és iparkamarai elnök, felsőházi tag. A magyar közgazdasági életnek nincs ma nagyobb problémája, mint a külkereskedelmi mérleg folyvást növekvő passzivitása. Lehetetlen kérdések, amelyek a közgazdasági és politikai élet pillanatnyi érdeklődését jobban magukra vonják, — a nagy takarmányhiány miatt az állattenyésztés nehézségei, a fokozódó drágaság, — de jelentőségében valamennyi kérdés eltörpül a külkereskedelmi mérleg passzivitása mellett. Mig 1925-ben a behozatali többlet csak 40 millió aranykorona volt, 1926-ban már 86 millióra emelkedett, hogy 1927-ben 346 millióra szökjön fel. A folyó év adatai a lezárt félévi adatok mellett még ennél is szomorúbbak lesznek. Bármilyen szépítő magyarázatot is adunk ennek a felduzzadt deficitnek, — az megcáfolhatatlan marad, hogy a mi viszonyaink között, ahol a külkereskedelmi mérleg egyet jelent csaknem a fizetési mérleggel, — ez a hiány a fizetési mérlegnek óriási hiányát, következésképen pedig, ha ez igy megy tovább, országunk lassú elvérzését jelenti. Vannak pesszimisták, akik ennek az elszomorító mérlegnek láttára azt mondják, hogy a magyar munka a jelenlegi határok között szükségképen meddő, eredménytelen, deficites kell, hogy legyen. JMagam is elboruló szemmel nézem ezeket a számoszlopokat, — művészlesen fest, vegyileg tisztít, minta után hiien fest, gallért, kézelőt hófehéren mos, tükörfényesen vasal PAPP LÁSZLÓ Nyíregyháza, Rákóczi ucca 30. TELEFON: Iroda 509. FELVÉTELI ÜZLETEK: Széchenyi ucca 2., uxem 510. Vés6 uoca 3., Kiss-tér 2. Plissé és gouYlérozás a legszebb kivitelben! A2fM i azonban ugy gondolom, hogy nem szabad magunkat átadnunk tehetetlen reménytelenségnek, — mert ez a jelenség kell, hogy a magas kormányzatot épen ugy, — mint a társadalmat is, a legerősebb cselekvésre indítsa. Cselekedet nélkül ugyanis a legszebb tanulmányok szép szavak maradnak és hiába dolgozták ki a kerveskedelmi és iparkamarák a kereskedelmi mérleg passzivitásáról a gyönyörű előterjesztést, — az csak írott szó marad. Az első lépés, az első tett, — büszkeséggel állapithatjuk meg,, hogy a kereskedelmi és iparkamaráktól indult ki, amint ezt a kereskedelemügyi minsizter ur leiratában maga is megállapítja. Mi ez a tett? A «Magyar Hét» rendezése. Nem csodatevő árkánum ez, de az első lépés azon az uton, mely a magyar közönségnek a magyar ipar termékeinek megszerettetéséhez vezet. Mi a célja a «Magyar Hét»-nek? Az, ami célja volt a hatalmasan fejlett Angliában az Old England Weck-nek, az iparilag kiválóarr fejlett Svájcban a Schweitzer Wechenak, Ausztriában az öszterreichische Woche-nak. 1. Bemutatni az ország lakosságának, hogy mit termel a magyar gyári és kézműipar; ezzel egyidőben 2. Meggyőzni a közönséget a magyar ipari termékek ár- és minőségbeli versenyképességéről és így 3. Rábírni a vevőközönséget arra, hogy elejtve a külföldi árukkal szemben tapasztalt, ma már indokolatlan előszeretetét, ezentúl fokozottabb mértékben keresse és vásárolja a magyar gyártmányú árukat. Dicséretére legyen mondva, a magyar kereskedelem ezt a törekvést meleg szeretettel és szívvel felkarolta és a hazai iparpártolásnak és a honi iparcikkek propagálásának ezt az első hatalmas megnyilvánulását pártfogolja. A hazai kereskedelmi és iparkamarák valamennyi országos ipari 'és kereskedelmi érdekképviselet bevonásával elhatározták, hogy ez év november 3—11-ike között az egész .országban magyar hetet rendeznek, amely nagy általánosságban nem lesz más, mint egy óriási, sajtóban, filmen, rádión keresztül, nyomtatványok tömegében, az iskolában, kirakatversenyeken megnyilvánuló propaganda : Vásároljatok magyar árut! A debreceni kamara területén a részleteket a kereskedelmi és iparkamara fogja intézni. Mint a kamara elnöke, szeretettel hivők fel minden iparost és kereskedőt arra, hogy hivó szavunkra álljon a küzdők sorába. De kérem a fogyasztó közönséget is arra, — hogy figyeljen fel a meginduló munkára és legyen nemcsak szavában, hanem tettében is magyar. Magyar akkor, amikor magyar munkát, magyar kezet kell támogatnia. Ne értsenek bennünket félre: nem kinai falakkal akarjuk magunkat körülzárni, nem ringatö juk magunkat abban a téves hitB ben, hogy minden szükségletünket