Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 198-222. szám)

1928-09-01 / 198. szám

6 mnn J/VfRYtPBK. 1928. szeptember 1. Aláírjuk ? Kellog-békepaktuma fölkaltette az egész kontinens érdeklődését és mióta Párisban egyes nagyhatalmak ünnepélyes keretek között leszignálták, még nagyobb dicsfényt kerítettek ennek a szerződésnek, amely tudvalevően a papírforma szerinti világbékét akarja meghonosítani. Láttuk, hogy milyen ceremoniális külsőségek között ünnepelték meg ennek a papirbékének aláírási napját Párisban, majd láttuk azt is, hogy utána azok az államok, amelyek a világháborúból gazdag zsákmánnyal kerültek ki és beletelepedtek jogtalanul elszakított országrészekbe, milyen üdvrivalgással fogadták az amerikai külügyminiszter békepaktumát, amely kimondja, hogy a szerződő felek lemondanak a háborúról és politikai ügyek elintézésére a háború fegyveres eszközeit nemhasz nálják fel. Óriási volt az öröm, különösen az utódállamok politikai berkeiben, mikor megkapták a felszólítást Kellog békejavaslatának aláírására. És ez az öröm teljesen érthető. Azt a szerződést, amelyet a világháború szörnyűségei után Versaillesben és Trianonban kötöttek, csak ugy lehet megerősíteni és továbbra is fönntartani, ha a nagyhatalmaknak sikerül elfogadtatni a világháborúban nagy veszteségeket szenvedett országokkal Kellog-békepaktumát. A szerződés már mihozzánk is megérkezett az aláírásra való felszólítással egyetemben és talán teljesen hiábavaló dolog lenne a fölött meditálni, hogy Kellog-békepaktuma nem a nemes és békéltető célkitűzéseken alapszik. — Ez igaz. De az is igaz, hogy Magyarországot a világháború után igazságtalanul megcsonkították és hogy Kellog békepaktuma ennek az igazságtalanságnak helyrehozásáról nem gondoskodik. Teljesen érthető ilyen körülmények között, hogy az utódállamokban, amelyek országuk nagy részét a Magyárországtól etvett területekből hozták össze, nagy örömet keltett Kellog javaslata, különösen akkor, amikor a magyar revíziós gondolat napról-napra nagyobb tért kezd hódítani. Az utódállamoknak tehát érdekük, hogy Kellog-paktumát aláírják és velünk is aláírassák, de nekünk, leszámítva az erre vonatkozó erkölcsi szempontokat, nem nagy érdekünk fűződik a paktum aláírásához. A kérdés már most az, hogy aláirjuk-e, vagy ne irjukalá ezt a javaslatot melyet szerződés formájában elénk terjesztettek? A válasz, amelyet mi magunk adhatunk egymás között erre a kérdésre, nem kétséges, de bizonyos, hogy abban a pillanatban, amint a paktum aláírását megtagadnánk, fölzudulnának ellenünk a körülöttünk és földjeinkből élősködő ellenségeink és ujjal mutatva ránk, nem győznék hangoztatni, hogy 'Magyarország keresi a háború lehetőségét, tehet veszedelmes Európa békéje. Ezt az előnyt azon ban nem fogjuk megadni ellenségeinknek, akik úgyis elég eszközzel rendelkeznek a denunciáláshoz. A békepaktumot valószínűleg aláírjuk. De ez nem jelenti azt, hogy belenyugszunk egy ilyen kényszerítő megoldásba. Trianonban is aláirtuk azt a bizonyos szerződést, amely országunkat tönkre tette, de nem fiyugodtunk bele, soha egy pillanatig sem. Várjuk és követeljük a revízió eljövetelét. Ugyanilyen sorsra fog jutni, nemcsak minálunk, hanem mindenütt a legyőzött államokban Kellog békepaktuma. Mert papírforma szerint és kényszerítő eszközökkel nem lehet megcsinálni a népek békéjét. Kellog paktuma csak a háborús veszedelmek ellen védekezik. Az igazi világbékét a római Szentszék fogja megcsinálni és bizonyos, hogy a pápa békejavaslata nemcsak egyoldalú módon fogja elintézni ezt a nagy horderejű kérdést. Az amerikai békejavaslat csak a nagyhatalmaknak és azok szövetségeseinek részére készült, akik meg akarnak maradni a jogtalanul kisajátított javak elvezetében. Közgazdaság. A műtrágyák, nemesített vetőmagvak csak intenzív talajművelés mellett adhatnak nagy eredményeket. Megfelelő talajművelő eszközök alkalmazása elengedhetetlen feltétele a többtermelésnek. Irta: Máthé László, m. kir. gazdasági felügyelő. «JÓ talaj munkát!» Ez hangzik ma a gazdák fülébe állandóan, ezt irják az összes szaklapok és ezt mondjuk mi minden alkalommal. £s méltán! mert a többtermelésnek qz az előfeltétele, amely nélkül a műtrágyák és nemesitett vetőmagvak sohasem válthatják be a hozzájuk fűzött reményeket. — Nyáron a tarlóhántás, ősszel a \iély szántás, tavasszal a porhanyitás nélkül a műtrágyák és nemesitett vetőmagvak használata illuzórius. A talajnak lehetőségig gyommentesítése, a víztartalom megőrzése a mezőgazdálkodás abcje. Ennek megvalósítása pedig a modern talajművelő eszközök nélkül lehetetlen. Traktor, tárcsa, nehéz és könnyű boronák, porhanyitók, hengerek, vetőgépek, miitrágyaszórók, magtisztítók, osztályozók! E gépek között egy sincs nélkülözhető akkor, ha a műtrágyákkal és nemesitett vetőmagvakkal nagy eredményeket akarunk elérni. Mégiás alig van ioo holdon alóli gazda, aki ezek közül egyet is rendszeresen használna! De nem is lehet, mert e gépek beszerzése még egy 80—100 holddal biró gazdának is olyan nagy megterhelést jelent, hogy azt gazdasága aligha birná el, miután e gépek beszerzése csak akkor jár .lágy haszonnal, ha azokat minden évben a legnagyobb mértékig kihasználjuk. Mindezekből következik, . hogy kisgazdáinknak saját érdekökben olyan megoldást kell keresniök, a mely lehetővé tesai a modern talajművelő eszközök alkalmazását, — hogy ezáltal a többtermelés révén nagyobb haszonnal dolgozhassanak. A megoldás a szövetkezés, társulás valamilyen formájában rejlik. Sajnos, hogy kisgazdáink meglehetősen idegenkednek a társulás bármilyen formájától, ami látszik abból is, hogy a már megalakult gazdaköröknek, szövetségeknek — aránylag igen kevés tagja van, tény az, hogy a legtöbben sajnálják az ilyen egyesületektől a tagsági dijat. Pedig tudniok kellene, hogy igen sok esetben az a pár pengő, százszorosan visszafizetődne olyan előnyök révén, melyeket csak sók taggaj. biró egyesületek révén lehet megszerezni. A kisgazda csak ilyen egyesületek vagy szövetkezetek révén juthat abba a helyzetbe, hogy a megfelelő talajmunkába adott műtrágyát és nemesitett vetőmag nagy hasznát élvezhesse. Nézetem szerint e gazdakörök, szövetségek volnának hivatva a talajművelő eszközök hiányán segíteni. Ma már a Faluszövetség utján rendkívül kedvezményesen tudnak a gazdakörök, szövetségek gépeket beszerezni, ugy, hogy ezek ára a használatért fizetett csekély dijakból is letörleszthető. V gazdakörök, szövetségek mai formájukban azonban nem alkalmasak egy ilyen dolog keresztül vitelére, azért szükséges lenne ilyen irányban való átszervezésük. Valamilyen formában kötelezővé kellene tenni a megalakulást ott is, ahol megalakulva nincs, még pedig » gazdák kötelező belépésével. Teljesen megértem a «kötelező»től való irtózást, tudom, hogy ez, ha xendkivül csekély mérvben is, de ujabb megterhelést jelentene, azonban elképzelhető-e másként az, hogy kisgazdáink megfelelő talajművelő eszközökkel dolgozhassanak, mert a traktorral való bérszántást mégcsak meglehetne valóTldvaf Nyíregyháza, Színház ncca 21. Felvilágosítást nyújt: Dr, HARTSTESN JÚZSEF ügyvéd irodája, Nyíregyháza, Luther ucca 15 Telefon: 153. M

3i Zongora Bősendorfer gyártmány, modern, keveset'használt jutányos áron eSadó. Cim a szerkesztőségben. sitani bérszántók utján is, (tarlóhántást pl. csak akkor, ha rossz a termés, mert jó termés esetén inkább csépel, mint szánt, mire nézve éppen az idei év jó példa!) de az összes többi talajművelő, magtisztító, osztályozó eszközöket senki sem szerzi be azért, hogy bérbe adja. A műtrágyák és nemesített vetőmagvak gyors elterjedésének nagy akadálya a jelenlegi Deszerzési mód. A község utján való rendelés,, a bizonytalanra való várakozás, — igen sokszor a megrendelt dolgok elkésett érkezése, mind riasztólag hatnak a gazdára, ezenkivül az amúgy is munkával túlterhelt jegyzőkre felelősségteljes többletmunkát ró. Helyes megoldás az lenne, ha a gazda a szükséges műtrágyát, vetőmagot vagy növényi betegségek eLien védekező szert helyben kaphatná meg akkor, amikor arra éppen szüksége fan. Ennek az akciónak a lebonyolítására pedig nem is kellene semmiféle uj szervet felállítani, mert a meglevő «Hangya» szövetkezetek ezt a legtökéletesebben elvégezhetik, a járási m. kir. gazdasági felügyelők irányításával. Tagadhatatlan tény, hogy a «Hangya»-szövetkezetek ugy a háború alatt, mint az azt követő években kiválóan mutatták meg, hogy mennyire altruisztikus alapon állanak, rendkívül nagy szolgálatot tettek azzal a fogyasztó közönségnek, hogy különösen a nagyobb kereskedelmi gócpontoktól távoleső vidéken az árak gyorsiramDa víiló emelkedésére mérseklőleg hatottak. Tagadhatatlan az is, hogy a szövetkezetek igen nagy része ma is kiválóan megállja a helyét, mint vegyes kereskedés. Azonban a szövetkezetnek az is a célja, hogy tagjainak anyagi érdekeit megóvja, különböző formákban nyújtott támogatásával anyagi gyarapodásukat elősegítse, ha kell, áldozatok árán is! Éppen ezért a mi falusi «Hangya»-szövetkezeteinknek rendkívül fontos feladatuk lenne, belekapcsolódni az agrár többtermelés szolgálatába, azzai, hogy egyelőre még némi áldozatok árán is idejében raktározzák és tartsák mindazokat a cikkeket, moiyek azt: elősegítik. Bizonyos az, hogy eleinte a legtöbb helyen nem fogják majd íörni magukat a gazdák az emiitett cikkek nagyrésze után, azonban az is bizonyos, hogy a megfelelő talajművelő eszközök alkalmazásának elterjedésével együtt ezekben fogyasztás igen nagy mérvben fog emelkedni. Kedvező konjunktura mutatkozik az osztrák üvegiparban. Az osztrák üvegipar,- amely az utóbbi években -igen súlyos krízisen ment keresztül, egynéhány hónap óta igen örvendetes foglalkoztatásnak örvend. Az üzemek teljes mértékben munkában állanak ugy, hogy még azok a gyárak is újra fölvehették a munkát, amelyet a krízis következtében kénytelenek voltak munkásaikat elbocsátani. Általában az összeomlás, óta az osztrák üvegipar még nem volt olyan jó foglalkoztatásnak kitéve, mint most az utóbbi hónapok alatt.