Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 198-222. szám)
1928-09-04 / 200. szám
4 jrtÍRYIDBIL 1928. szeptember 4. nem egy gyűrődés képződik az átélt gondoktói. A kívülállók, kik a lelkészt csak távolabbról szemlélik, nem igen tudják, hogy 40 év egy lelkész életében bensóleg mit jelent. A minden emberrel közös gondokon és bajokon kivül mennyi benső vívódást, mennyijtesti és lelki erőfeszítést kell tenni, hogy a kellő szellemi színvonalra feljusson s ottan meg is maradhasson ; mennyi töprengést a nyájért az álmatlan éjszakákon s mennyi lelki fájdalmat, mikor a legneme sebb törekvései netán kútba esnek, vagy amikor szivének leg' tisztább aranyáért a hálátlanság hamis pénzével fizet a világ. Óh igen, igen ; sokan nem tudják azt, hogy mit él át bensőleg egy papi szív s hányszor sír keserű könnyeket befelé... Igaz azonban másfelől az is, hogy olyan gyönyörűségeket is hordoz magával a papi pálya, amelyekért érdemes papnak lenni s áldja azért a Gondviselést mindenki, akit az Ur erre a hivatásra rendelt. Én tudom, főtisztelendő és méltóságos Püspök ur s kedves lelkésztársam, hogy a te lelked is átment az imént érintett benső vívódásokon s édes kedélyi hullámzásokon s örömmel tekintesz vissza a megfutott hosszú útra. Örömmel annál is inkább, mert hiszen működésedet sikerekkel is bőven megkoronázta a Gondviselés. Itt nem csupán arra a kivételes felmagasztaltatásodra gondolok, amely által a korán megszerzett közbizalom téged a főpásztori méltóságba emelt s ezzel aztán a legszélesebb körben adott módot Istentől vett charizmáidat gyümölcsöztetni: hanem gondolok lelkészi működésednek ama számtalan sikereire, amelyek áldásként irták be nevüket e nagy gyülekezet életébe s azt a virágzásnak mind magasabb fokára emelték. Mert azt minden elfogulatlan szemnek meg kell látnia, hogy a nyíregyházi evangelikus egyház — jólehet időközben a pokol tornácait is megjártuk — ugy külső csín, mint belső rend és különösen tanügyi felszereltség tekintetében sohasem állott még oly magasan, mint ma s templomlátogatási buzgalma ennek az egyháznak egyenesen példaként állitható oda akármelyik gyülekezet elé. És bár tudjuk, hogy egy ilyen nagyobb összetételű gyülekezetben, amilyen a mienk, nemcsak egy emberen fordul meg minden és hogy siker vagy balsiker csupán egy tényezőnek a számlájára sohasem irható, de tudjuk azt is és én azt örömmel hangsúlyozom, hogy Te a Krisztus e gyülekezetben tömörült nyájának mindig jő pásztora voltál, aki annak nemcsak szóval, hanem példaadásoddal is utat mutattál a Krisztusban való életre. Mikor pedig Isten különös ke gyeiméből s a tiszai egyházkerület bizalmából Pőpásztorunkká lettél, nyilvánvaló lett, hogy Tőled az Isten többet kiván, mint csak egy gyülekezetnek a papjától, aminthogy szép tehetségeid sokra is predestináltak. Tudom azt is, hogy éppen erről az ol dalról érte szivedet a legfájóbb ütés, amikor látnod kellett magyarhoni Sionunknak a kifosztását s egyházi szempontból igen értékes elemeinek az elcsatolását. Dehát ez a lapja a történelemnek még nincs lezárva s mi hisszük mindnyájan, hogy „Lesz még kikelet Kolozsvár felett.* Méltóságos Püspök Ur, kedves Lelkésztársam i Mikor én most tisztes személyeden végig nézek, édes bus érzések hullámzanak át keblemen, mert én nemcsak ezt a mai, hanem azt a másik alakját is látom Geduly Henriknek, akivel a hajdan a selmeci líceum padsoraiban üldögéltem; majd látom a teologust, a káplánt, a fiatal lelkészt, akivel Isten rendeléséből egy gyülekezetbe kerültem össze lelkésztársul. Az idő bizony felettünk sem repült el nyomtalanul: a te fejedet az ősz zúzmarája, az enyémet pedig a tél hava lepte be azóta. A hosszú idő sok mindent elvitt tőlünk, de hozott is sokat, becseset és boldogitőt. Először is lelkünk számára egy szép és tágas repülőteret és sok-sok alkalmat a hasznos tevékenységre s ennek nyomán sok-sok örömet. És bár sokat elvitt tőlünk a rohanó idő, de meg is hagyott valamit, amiért nem tudhatunk elég hálát adni a jó Istennek, meghagyta: a munkakedvünket s a magasabb kor nyomasztó hatásait ellensúlyozó lelki derűt, az Istenben való bizalomnak ezt az üde, örökzöld hajtását. Két drága Talizmán ! Tartsa meg ezeket továbbra is számodra a kegyelmes Isten s további utadra is sugároztassa nemes törekvéseid sikerültének, családi életed boldogságának s hiveid Bizalmának és szeretetének a fénysugarait, hogy életed alkonya is olyan szép legyen, mint amilyen volt nappalod s híveidnek sokasága lássa megvalósulni rajtad is azt a bibliai igazságot, hogy „Gyönyörűséges dolog az Ur szárnyai nak árnyékában nyugodni" és hogy „Áldott az, akit az Ur megáld". Ézt kívánja neked a te szintén már megkopott lelkésztársad s a papi élet élet örömeiben és fájdalmaiban hosszú évtizedek óta osztályosod. Elhangzott a beszéd, amelyet az ünnepelt állva hallgatott végig, csakúgy, mint az előbbit, majd megszólal és többek között a következőket válaszolja: Geduly Henrik válasza: Méltóságos Elnök Ur! Mélyen tisztelt közgyűlés! Ha én ezekre az ihletett szavakra méltó választ óhajtanék adni, ugy fel kellene tárnom a szivemet. Ezt azonban nem teszem, mert akkor darabokra törve kellene feltárnom szivem legbensőbb titkait. Engedjék meg, legyen ez az én meggazdagodásom, jutalmam, legforróbb hálám és köszönetem. A jubiláns szónok ezután elmondja lelkészi pályafutásának történetét nagy vonásokban, majd igy folytatja; — Ebben az ünnepi órában kijelentem, hogy életem legdrágább élménye, logboldogabb tapasztalata fiatal koromtól a mai napig, hogy az élt forrón szeretett hittestvéreimtől munkámért szeretetet, ragaszkodást kaptam cserébe. Majd gyönyörű jellemzést ad híveiről, ezekről a takarékos, józan, munkás polgárokról, akiknek legnagyobb erőssége a tiszta, boldog, családi élet. Itt nincs egyke, — mondja — válóperek özöne, vagy családi botránkozások, ezek ismeretlenek a mi gyülekezetünk tagjai előtt. Szent meggyőződésem, hogy ezen a gyülekezeten rajta lesz Isten megsegitő áldása és a hazafias társadalom kellő méltánylása. Az én munkám igazi szinVárosi Színház Mozgá Szeptember ho 3-án és 4-én, hétfőn és kedden 5, 7 és 9 órakor: GÓSTA ECSKAN. fl tökéletes gentleman Dráma 7 felvonásban. RICHARO TALMADGE: fl rejtelmes idegen Izgalmas kalandos történet 7 felvonásban . Szeptember hó 5 én és 6-án, szerdán és csütörtökön: HABRY LIEDTKE és LILIT D AMIT A: Utolsó éjszaka. ELLEN RXCHTER: Tigrisprémes hölgy. helye a gyülekezeti templom, a lelkipásztori teendők elvégzése — mondja ihletetten — majd isteni áldását kéri az elnöklő felügyelőre, aki tradicionális nevet örökölve vezeti a boldogulás felé a várost, igazgató-lelkész társára, akivel együtt szolgálták az egyház ügyeit, az egyháközség egész tanácsára, tagjaikra, férfiakra, nőkre, akik vele együtt öregedtek meg, az ifjúságra, az iskolákra, lelkészi karra, tanítókra és tanárokra, minden buzgó hívőre, s városunk velük együtt dolgozni kész egész társadalmára. A mélyenjáró, sziv mélyéből jövő, őszinte lélekfeltárást nyújtó beszéd nagy hatással volt a jelenlevőkre. Ezután Szohor Pál határozati javalatot olvas fel, amely szerint a közgyűlés kérje fel az egyházfelügyelőt, hogy a legrövidebb időn belül terjesszen részletes javaslatot az egyház képviselőtestülete elé Geduly Henrik négy évtizedes működésének az iskolában, vagy a templomban való megörökítésére. A javaslatot a közgyűlés egyhangúlag elfogadja, amit Bencs Kálmán elnök határozatilag kimond, majd az ülést berekeszti. Felhangzik az orgonaszó, felcsendül az ének, a püspök hálaimádságot mond, megáldja a gyülekezetét s a Himnusz eléneklésével véget ér a lélekemelő ünnepség. A bankét. A templomi ünnepség után 200 teritékes táisas ebéd volt a „ Korona" nagytermében, amelyen nemcsak a felekezetek és különböző hivatalok képviselői, hanem társadalmi életünk valamennyi osztályának reprezentánsai ínind megjelentek. Az első felköszöntőt Geduly Henrik ev. püspök mondotta a kormányzóra. Felköszöntőt mondottak : Virányi Sándor vármegyei főjegyző Geduly Henrikre, Szohor Pál városi főjegyző Geduly Henrikre, Énekes János pápai pre látus kánonon a Geduly szemé lyén mint összekötő kapcson keresztül a magyar nemzeti egyetértésre, dr Bartók Jenő ref. lelkész a magyar visszavo : nás megszűntére, dr. Bernstein Béla főrabbi Geduly Henrikre, s végül Mikler Sándor ev. iskolaszéki elnök szintén Geduly Henrikre. Geduly püspök meghatottan köszönte meg az ünnepeltetést, majd a társaság a legjobb hangulatban oszlott szét. A bankét pompás menüje Papp Lajos vendéglős konyhájának vált dicséretére. Az ebéd alatt Rácz Marci szebbnél-szebb magyar nótákat játszott kitűnő zenekarával. Vertse K. Andorné Volkmann Róza zongoraiskolájában a beiratások szeptember i-én megkezdődnek. Tandíj egész évre 150 pengő, amely havi részletekben is fizethető. Fűtési és világítási díj egész évre 15 pengő, amely a beíratás alkalmával fizetendő. 3X I TAN KÖNYVEK az összes iskolákba megérkeztek az Ujságboltba