Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 198-222. szám)

1928-09-30 / 222. szám

1928. szeptember 30. flBBBHHBMMBBHaBHIi Xyíryidék. 13 Ballag Gyönge viszontválaszok. Magyarország delegátusa Ap­ponyi Albert, hatalmas és mély benyomást keltő beszédében vázol­ta Magyarország álláspontját mind­azokkal a kérdésekkel kapcsolat­ban, melyek az utódállamok ma­gatartása folytán egyre nagyobb súlyt és fontosságot nyernek. Meg­cáfolhatatlan megállapításai ugy­látszik nagyon fájtak a románok­nak és cseheknek, mert román részről Comnen delegátus, cseh részről pedig Ossuski delegátus igyekeztek érveinek erejét meg­gyöngíteni, azonban nem nagy si­kerrel. A román delegátus beszéde őszintétlen állításoknak halmazánál egyéb nem volt, mert ugyan ki fogja elhinni Romániának, hogy szeretne leszerelni, amikor az egész világ előtt ismeretesek azok az erő­feszítése, amelyeket hadsereg­fejlesztésére fordit. Csak gúnyként hangozhatik el épen román rész­ről az a vád, hogy azok az álla­mok lennének a béke és a most fennálló rend megzavarói, ame­lyek a szomszédok katonai fegy­verkezése miatt panaszkodnak. Nyilván Comnen itt Magyar­országra tett célzást, de szeret­nénk tudni, hogy amikor egy nem­zet békés uton kéri a vele elköve­tett rettenetes és szinte elviselhe­tetlen igazságtalanságok jóvátevé­sét, ez vai]on a béke megzavará­sa-e s vájjon nem igaz-e, hogy az utódállamok mérhetetlen kato­nai fegyverkezést folytatnak? Épen az a Románia beszél morális le­szerelésről, amely az optánsper­ben követett magatartásával a mo­rált a legszörnyűbb módon arcul­csapta? Az a Románia beszél de­mokráciáról, ahoi a demokrácia legföljebb abban nyilvánul meg, hogy igen széles rétegek számára teszi lehetővé a lopást, s ahoi a korrupció és a szuronyok ereje dön ti ei a képviselő választásokat? A cseh delegátus felszólalása sem dicsekedhetik azzal, hogy az igazsághoz alkalmazkodott. Mégis csak nevetséges Apponyi húsba és vérbevágóan igaz szavairól ugy nyilatkozni, hogy ezek oly súlyo­sak, hogy alkalmasak a dunai álla­mok atmoszférájának megmérge­zésére. Igen ez az atmoszféra két­ségtelenül meg van mérgezve, de ezt nem Apponyi szavai és nem Magyarország magatartása mér­gezték meg, hanem a trianoni bé­keszerződés. Nem lehet azt várni egy országtól, amelynek csak egy­Naponta frissen készült finom n f kapható Sipos Géza cukrásznál Zrinyi Ilona-utca 3. szám. Telefon: 313. harmadnyi területe és valamivei több mint egyharmadnyi lakóssága maradt meg, hogy dicsőítse azt a békeszerződést, amely mindennek az oka »s örömmel boruljon az utódállamok delegátusainak nyaká­ba, mert voltak olyan szívesek ál­mar nok magatartásaikkal, hamis ada­taikkal, és erőszakosságukkal ezt a katasztrófát felidézni. Mi is el­ismerjük, hogy Magyarország és (szomszédai között nincs meg az az erkölcsi és politikai atmoszféra amely barátsági szerződések meg­kötését lehetővé tenné, de kérdez­zük, hogy ki ennek az oka? Mi senkitől sem raboltunk semmit, mi nem lettünk »nagy államok más ország testéből és véréből, nem s? játitottunk ki egy dolgozó és küz­dő nép évszázados munkája által megalkotott intézményeket, nem ültünk bele gőgös, ae haszontalan urakként olyan örökségbe, amelyet másként, mint rablással megsze­rezni nem lehetett. A román és cseh delegátus foly­ton a békéről szónokoltak, de nyilvánvalóan, aki a tényeket is­meri, ezt másra, mint a legna­gyobb álnokságra nem magyaráz­hatja. A béke nem abban áll, hogy az ajkunkon hordjuk e szót, hanem hogy cselekszünk érte. Azt elhisszük, hogy a mai helyzet alap­ján a lasantantnak kellemes volna egy kezesbárányszerü Magyaror­szág, de annyira mégsem jutott még a magyar nemzet, hogy arra sem volna ereje, hogy a torz és szörnyű igazságtalanságokat újból és újból a világ szeme elé tárja. Magyarország igems óhajtja a bé­a uen iii JÜíJl^JPWWWUliPlilltl II I Jii • két, de azt a békét, amely igazsá­got szolgáltat r.eki s amely tehe­tővé teszi, hogy nemzeti múltjá­hoz s a kulturáért hozott áldozatai hoz mért tisztességes ailami léiét folytathasson. Ezt a jogot és ezt az erőt semmiféle hazug felszóla­lás tőlünk el nem vitathatja, mert lehetetlen, hogy rablók diktálja­! nak a világnak erkölcsi álszabá | lyokat. Könyvismertetés. Dr. Gróf Teleki István: A szövetkezeti moz­galom sorsa Szovjetoroszországban. Oroszország végtelen síkságainak levegőjében, lakóinak lelkületében van valami csudálatos teremtő erő, mely minden történelmi korban va­lami méreteiben nagyszerű ese­ménnyel lepte meg Európát. Rette­netes Iván kegyetlenkedései, Nagy Péter cár birodalma, Katalin cárnő udvara és kegyencei, Potemkin politikája, de a cári birodalom a legutóbbi "időkig a maga erősen monarchisztikus berendezésével, ni­hilistáival, s más földalatti titkos társaságaival, nem eredetiségével, hanem túlméretezésével vonta ma­gára a figyelmet. Az 1917-es forradalom az orosz cárizmust megdöntötte, s az egész birodalom helyére egy hatal­mas kísérleti telepet varázsolt, hol az őrülteknek és az őrülten gono­szoknak egy szét nem választható konglomerátuma rettenetes vérál­dozat &s megmérhetetlen pusztítás árán igyekezett Marx agyában j megfogamzott s az elméletek üveg házában nevelt palántát, a kom­munizmust a való életbe átültetni. Igy született meg a bolsevizmus. Gróf Teleki István körültekintő búvárkodással megirott munkájá­ban az orosz tanácsköztársaság gaz­dasági berendezésének legfonto­sabb szervével, a szövetkezetekkel, azok működésével és a bolsevista gazdasági politika által okozott de­formációjával foglalkozik. Müvé­ben azonban jóval többet ad, mint amennyire a címéből következtetni lehetne, nevezetesen elénk tárja a mai orosz gazdasági viszonyok kialakulását, megvilágítja azokat a mozgató rugókat, melyek a ta­nácsköztársaságot gazdasági poli­tikájának kialakulásánál vezérel­ték. Az illusztris szerző neve nem is­meretlen Szabolcsmegyében. Fia Teleki János gróf koltói földbir­tokosnak, aki a szomszédos Szat­| Alapítva 1914 ben. | művésziesen fest, vegyileg tisztít, minta után hűen fest, gallért, kézelőt hófehéren mos, tükörfényesen vasal PAPP LÁSZLÓ Nyiregyháza, Rákóczi ucca 30. TELEFON: Iroda 509. FELVÉTELI ÜZLETEK: Széchenyi ucca 2., üzem 510. Véső ucca 3., Kiss-tér 2, Plissé és gouYlérozás a legszebb kivitelben! mármegye közéletében nagy szere­pet játszott. A szerző a háború alatt a nyíregyházi huszárezredben telje­sített katonai szolgálatot, igy vár­megyénkben is bizonyára sok sze­mélyes ismerőse érdeklődik iro­dalmi munkássága iránt. A szerző azonban nem csak elméleti téren foglalkozik a szövetkezeti mozga­lom tanulmányozásával, hanem gyakorlati téren is tevékenykedik, ugyanis Csonkamagyarország leg­nagyobb szövetkezetének, a Ma­gyar Mezőgazdák Szövetkezetének aligazgatója és egyik osztályának vezetője. Éppen ez a körülmény az, mely a most megjelent köny­vének különös érdekességet ad. Gyakorlati téren szerzett tapasz­talatai segítették a szovjet szövet­kezetek működéséről mondott bí­rálatainál, mely az alapos tudomá­nyos készültség mellett kétségte­lenül magán viseli az üzleti élet­ben való jártasság bélyegét. A hatalmas anyag beosztásánál a bolsevista politikában időszakon­kint bekövetkezett változásokat vet­te irányadóul, igy három korszakot különböztet meg az orosz szövet­kezetek történelmében. I. 1917—1921-ig a harcos kommunizmus korszakát, mely a szövetkezetek teijes államosításá­val végződött. II. 1921 — 1924-ig terjedő idő­szakot, mikor papíron ugyan visz­szaadták a szövetkezeti jelleget, de valóságban az államosítás tovább is fennmaradt. III. 1924-től napjainkig a szövet kezetszerü intézménnyé való lassú átalakulás korszakát. Gróf Teleki István nehéz felada­tot tűzött maga elé, amikor az orosz szövetkezeti mozgalom sor­sának cimién a szovjet gazdasági viszonyainak oknyomozó megvilá­gítására vállalkozott, mert müve tulajdonképpen erről nyújt össze­foglaló szerves képet. Kitűnő munkáját a tárgy és a vonatkozó külföldi irodalom alapos ismerete, komoly tárgyilagosság és a felme­rülő közgazdasági kérdésnek helyes megítélésére irányuló fejlett érzék jellemzik. Tudományos módszertana ki­forrott anyag-feldolgozásbaa -nyil­vánul, amellyel ügyesen csoporto­sítja a rendelkezésre álló adatokat és dokumentumokat. Külön kismelendőnek tartjuk e jeles munka nyelvezetét, mely ki­kristályosodott formamüvészetet (árul el s igy e nagy koncepcióval megirt mü nemcsak tudományos, de stiláris szempontból is igazi érték, melyet ugy a szakember, — mint minden érdeklődő haszonnal és gyönyörűséggel forgathat. A műhöz Bernát István dr. szö­vetkezeti mozgalmunk nagy vezér­férfia irt bevezetést, mely illusztris Írójára jellemző tömör világosság­gal, kristálytiszta magyarsággal, s nagy tudása és élettapasztalata ál­tal megérlelt bölcsességgel fejtiki a szovjet rendszer csődjét, rámutat­va azokra a mérhetetlen károkra, melyek Oroszországban a szövetke­zeti mozgalom elsorvasztásának a kapitalista gazdasági társadalmi rend megdöntésének nyomán kelet­keztek. E munka Budapesten a «Pátria» Irodalmi Vállalat és nyomdai rt. diszes kiadásában jelent meg. — Zongoraórát ad mérsékelt áron Kovách Árpád tanár, polg. fiúiskola. Házhoz járok!

Next

/
Oldalképek
Tartalom