Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 198-222. szám)

1928-09-30 / 222. szám

1928. szeptember 30. flBBBHHBMMBBHaBHIi Xyíryidék. 13 Ballag Gyönge viszontválaszok. Magyarország delegátusa Apponyi Albert, hatalmas és mély benyomást keltő beszédében vázolta Magyarország álláspontját mindazokkal a kérdésekkel kapcsolatban, melyek az utódállamok magatartása folytán egyre nagyobb súlyt és fontosságot nyernek. Megcáfolhatatlan megállapításai ugylátszik nagyon fájtak a románoknak és cseheknek, mert román részről Comnen delegátus, cseh részről pedig Ossuski delegátus igyekeztek érveinek erejét meggyöngíteni, azonban nem nagy sikerrel. A román delegátus beszéde őszintétlen állításoknak halmazánál egyéb nem volt, mert ugyan ki fogja elhinni Romániának, hogy szeretne leszerelni, amikor az egész világ előtt ismeretesek azok az erőfeszítése, amelyeket hadseregfejlesztésére fordit. Csak gúnyként hangozhatik el épen román részről az a vád, hogy azok az államok lennének a béke és a most fennálló rend megzavarói, amelyek a szomszédok katonai fegyverkezése miatt panaszkodnak. Nyilván Comnen itt Magyarországra tett célzást, de szeretnénk tudni, hogy amikor egy nemzet békés uton kéri a vele elkövetett rettenetes és szinte elviselhetetlen igazságtalanságok jóvátevését, ez vai]on a béke megzavarása-e s vájjon nem igaz-e, hogy az utódállamok mérhetetlen katonai fegyverkezést folytatnak? Épen az a Románia beszél morális leszerelésről, amely az optánsperben követett magatartásával a morált a legszörnyűbb módon arculcsapta? Az a Románia beszél demokráciáról, ahoi a demokrácia legföljebb abban nyilvánul meg, hogy igen széles rétegek számára teszi lehetővé a lopást, s ahoi a korrupció és a szuronyok ereje dön ti ei a képviselő választásokat? A cseh delegátus felszólalása sem dicsekedhetik azzal, hogy az igazsághoz alkalmazkodott. Mégis csak nevetséges Apponyi húsba és vérbevágóan igaz szavairól ugy nyilatkozni, hogy ezek oly súlyosak, hogy alkalmasak a dunai államok atmoszférájának megmérgezésére. Igen ez az atmoszféra kétségtelenül meg van mérgezve, de ezt nem Apponyi szavai és nem Magyarország magatartása mérgezték meg, hanem a trianoni békeszerződés. Nem lehet azt várni egy országtól, amelynek csak egyNaponta frissen készült finom n f kapható Sipos Géza cukrásznál Zrinyi Ilona-utca 3. szám. Telefon: 313. harmadnyi területe és valamivei több mint egyharmadnyi lakóssága maradt meg, hogy dicsőítse azt a békeszerződést, amely mindennek az oka »s örömmel boruljon az utódállamok delegátusainak nyakába, mert voltak olyan szívesek álmar nok magatartásaikkal, hamis adataikkal, és erőszakosságukkal ezt a katasztrófát felidézni. Mi is elismerjük, hogy Magyarország és (szomszédai között nincs meg az az erkölcsi és politikai atmoszféra amely barátsági szerződések megkötését lehetővé tenné, de kérdezzük, hogy ki ennek az oka? Mi senkitől sem raboltunk semmit, mi nem lettünk »nagy államok más ország testéből és véréből, nem s? játitottunk ki egy dolgozó és küzdő nép évszázados munkája által megalkotott intézményeket, nem ültünk bele gőgös, ae haszontalan urakként olyan örökségbe, amelyet másként, mint rablással megszerezni nem lehetett. A román és cseh delegátus folyton a békéről szónokoltak, de nyilvánvalóan, aki a tényeket ismeri, ezt másra, mint a legnagyobb álnokságra nem magyarázhatja. A béke nem abban áll, hogy az ajkunkon hordjuk e szót, hanem hogy cselekszünk érte. Azt elhisszük, hogy a mai helyzet alapján a lasantantnak kellemes volna egy kezesbárányszerü Magyarország, de annyira mégsem jutott még a magyar nemzet, hogy arra sem volna ereje, hogy a torz és szörnyű igazságtalanságokat újból és újból a világ szeme elé tárja. Magyarország igems óhajtja a béa uen iii

JÜíJl^JPWWWUliPlilltl

II

I

Jii • két, de azt a békét, amely igazságot szolgáltat r.eki s amely tehetővé teszi, hogy nemzeti múltjához s a kulturáért hozott áldozatai hoz mért tisztességes ailami léiét folytathasson. Ezt a jogot és ezt az erőt semmiféle hazug felszólalás tőlünk el nem vitathatja, mert lehetetlen, hogy rablók diktálja! nak a világnak erkölcsi álszabá | lyokat. Könyvismertetés. Dr. Gróf Teleki István: A szövetkezeti mozgalom sorsa Szovjetoroszországban. Oroszország végtelen síkságainak levegőjében, lakóinak lelkületében van valami csudálatos teremtő erő, mely minden történelmi korban valami méreteiben nagyszerű eseménnyel lepte meg Európát. Rettenetes Iván kegyetlenkedései, Nagy Péter cár birodalma, Katalin cárnő udvara és kegyencei, Potemkin politikája, de a cári birodalom a legutóbbi "időkig a maga erősen monarchisztikus berendezésével, nihilistáival, s más földalatti titkos társaságaival, nem eredetiségével, hanem túlméretezésével vonta magára a figyelmet. Az 1917-es forradalom az orosz cárizmust megdöntötte, s az egész birodalom helyére egy hatalmas kísérleti telepet varázsolt, hol az őrülteknek és az őrülten gonoszoknak egy szét nem választható konglomerátuma rettenetes véráldozat &s megmérhetetlen pusztítás árán igyekezett Marx agyában j megfogamzott s az elméletek üveg házában nevelt palántát, a kommunizmust a való életbe átültetni. Igy született meg a bolsevizmus. Gróf Teleki István körültekintő búvárkodással megirott munkájában az orosz tanácsköztársaság gazdasági berendezésének legfontosabb szervével, a szövetkezetekkel, azok működésével és a bolsevista gazdasági politika által okozott deformációjával foglalkozik. Müvében azonban jóval többet ad, mint amennyire a címéből következtetni lehetne, nevezetesen elénk tárja a mai orosz gazdasági viszonyok kialakulását, megvilágítja azokat a mozgató rugókat, melyek a tanácsköztársaságot gazdasági politikájának kialakulásánál vezérelték. Az illusztris szerző neve nem ismeretlen Szabolcsmegyében. Fia Teleki János gróf koltói földbirtokosnak, aki a szomszédos Szat| Alapítva 1914 ben. | művésziesen fest, vegyileg tisztít, minta után hűen fest, gallért, kézelőt hófehéren mos, tükörfényesen vasal PAPP LÁSZLÓ Nyiregyháza, Rákóczi ucca 30. TELEFON: Iroda 509. FELVÉTELI ÜZLETEK: Széchenyi ucca 2., üzem 510. Véső ucca 3., Kiss-tér 2, Plissé és gouYlérozás a legszebb kivitelben! mármegye közéletében nagy szerepet játszott. A szerző a háború alatt a nyíregyházi huszárezredben teljesített katonai szolgálatot, igy vármegyénkben is bizonyára sok személyes ismerőse érdeklődik irodalmi munkássága iránt. A szerző azonban nem csak elméleti téren foglalkozik a szövetkezeti mozgalom tanulmányozásával, hanem gyakorlati téren is tevékenykedik, ugyanis Csonkamagyarország legnagyobb szövetkezetének, a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének aligazgatója és egyik osztályának vezetője. Éppen ez a körülmény az, mely a most megjelent könyvének különös érdekességet ad. Gyakorlati téren szerzett tapasztalatai segítették a szovjet szövetkezetek működéséről mondott bírálatainál, mely az alapos tudományos készültség mellett kétségtelenül magán viseli az üzleti életben való jártasság bélyegét. A hatalmas anyag beosztásánál a bolsevista politikában időszakonkint bekövetkezett változásokat vette irányadóul, igy három korszakot különböztet meg az orosz szövetkezetek történelmében. I. 1917—1921-ig a harcos kommunizmus korszakát, mely a szövetkezetek teijes államosításával végződött. II. 1921 — 1924-ig terjedő időszakot, mikor papíron ugyan viszszaadták a szövetkezeti jelleget, de valóságban az államosítás tovább is fennmaradt. III. 1924-től napjainkig a szövet kezetszerü intézménnyé való lassú átalakulás korszakát. Gróf Teleki István nehéz feladatot tűzött maga elé, amikor az orosz szövetkezeti mozgalom sorsának cimién a szovjet gazdasági viszonyainak oknyomozó megvilágítására vállalkozott, mert müve tulajdonképpen erről nyújt összefoglaló szerves képet. Kitűnő munkáját a tárgy és a vonatkozó külföldi irodalom alapos ismerete, komoly tárgyilagosság és a felmerülő közgazdasági kérdésnek helyes megítélésére irányuló fejlett érzék jellemzik. Tudományos módszertana kiforrott anyag-feldolgozásbaa -nyilvánul, amellyel ügyesen csoportosítja a rendelkezésre álló adatokat és dokumentumokat. Külön kismelendőnek tartjuk e jeles munka nyelvezetét, mely kikristályosodott formamüvészetet (árul el s igy e nagy koncepcióval megirt mü nemcsak tudományos, de stiláris szempontból is igazi érték, melyet ugy a szakember, — mint minden érdeklődő haszonnal és gyönyörűséggel forgathat. A műhöz Bernát István dr. szövetkezeti mozgalmunk nagy vezérférfia irt bevezetést, mely illusztris Írójára jellemző tömör világossággal, kristálytiszta magyarsággal, s nagy tudása és élettapasztalata által megérlelt bölcsességgel fejtiki a szovjet rendszer csődjét, rámutatva azokra a mérhetetlen károkra, melyek Oroszországban a szövetkezeti mozgalom elsorvasztásának a kapitalista gazdasági társadalmi rend megdöntésének nyomán keletkeztek. E munka Budapesten a «Pátria» Irodalmi Vállalat és nyomdai rt. diszes kiadásában jelent meg. — Zongoraórát ad mérsékelt áron Kovách Árpád tanár, polg. fiúiskola. Házhoz járok!