Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 198-222. szám)

1928-09-30 / 222. szám

1928. szeptember 30. J^VíRYIDÉK. Keéíy László ü — Mimiin •• || A szabolcsi magyarság egyik erős fája roppant újra össze a kérlelhetetlen végzet súlya alatt, hogy hullásával megujuló elégia­ként hirdesse : lassan-lassan mind eltávoznak közülünk a boldog teg­nap cselekvői, a nagy ország tá­masztó pillérei. Csütörtökön el­hunyt nánási Keéky László is, a szabolcsvármegyei községi jegyzői kar nesztora, Szabolcsvármegye törvényhatóságának tagja, Nyír­bogát községnek nyugalmazott jegyzője. Életének hetvenhatodik évében erős lélekkel vivta a nagy harcot, mig bekövetkezett a békés álmot adó vég. A vármegye széles rétegei, a ré­gi magyar családok, nagy kiterje­désű rokonság gyászolja az ízig­vérig magyar urat, egyházának, hazájának, vármegyéjének hü fiát a közigazgatás volt kiváló mun­kását, a jóság, szeretet, puritán magyar uri lélek reprezentálóját. A nánási Keéky, a dalmi Erdélyi, ipolybaloghi Baloghy, Seress, szi­licei Várady, Josits, idrányi és korláthi Nagymáté családok tagjai veszik körül a könnyes emlékezés hűségével a család egyik neszto­rának ravatalát. Az elhunytban dr. nánási Keéky István nyírbátori ügyvéd, iró, édes atyját, ipolyba­loghiBaloghy László, Nyírbátor főjegyzője apósát gyászolja. Te­metése vasárnap délután lesz Nyírbátorban, majd a nyírbogáti ref. temetőben lévő családi sírhe­lyen helyezik örök nyugalomra impozáns részvét mellett. Keéky László Máriapócson kezdte meg jegyzői pályáját, majd néhány év múlva Nyírbogát fő­jegyzőjévé választották, amely hi­vatalát 36 éven át viselte kitartó szorgalommal, példás becsülettel és atyai jóindulattal mindenki iránt. Nyírbogát község fejlődése az ő nevéhez fűződik. Az ő műkö­dése idején épült fel az uj község­háza, ekkor látták el modern fu­rott kutakkal a községet, s ekkor épültek fel a községek iskolái. A Szabolcsvármegyei Jegyzők Egyesületének hosszú időn át volt választmányi tagja, majd alelnöke. A háború előtt ment nyugalomba, s azóta Nyírbátorban élt csönd­ben. nyugalomban. A gyászoló család a következő jelentést adta ki : Özvegy nánási Keéky Lászlóné szül. dalmi Erdélyi Terézia ugy a maga, mint gyászbaborult hoz­zátartozói nevében mélységes bá­nattal tudatja, hogy forrón szere­tett hitvestársa, a leggondosabb édesapa, drága jó nagyapa, sógor és rokon : nánási Keéky László, Nyírbogát község nyugalmazott jegyzője, — Szabolcs vármegye törvényhatósági bizottságának tagja, — a szabolcsmegyei köz­ségi jegyzői kar nesztora, 76 éves korában, boldog házasságának negyvenhatodik évében nagy lelki erővel viselt kinos szenvedés után Nyírbátorban 1928. szeptember 28-án elhunyt. Drága halottunk végtisztesség adása a református egyház szer­tartása szerint folyó hó 30-án d. u. 2 órakor lesz Nyírbátorban a Kossuth-utca 38. szám alatti gyászháznál és a nyírbogáti ref. temetőben levő családi sírhelyen helyezzük el örök nyugalomra. Nyírbátor, 1928. szept. 28-án. Áldás emlékezetére! Béke poraira 1 Dr. nánási Keéky István, ipoly­baloghi Baloghy Lászlóné szül. Keéky Mária, szilicei Várady Sán­dorné szül. Keéky Etelka, gyer­mekei. — Dr. Keéky Istvánná sz. Seress Anna, menye. — ipolyba­loghi Baloghy László, szilicei Vá­rady Sándor, vejei. — Keéky László Attila, Keéky Erzsébet Ilo­na, Baloghy György, Baloghy Bar na, unokái. — A nánási Keéky, dalmi Erdélyi, ipolybaloghi Ba­loghy, Seress, szilicei Várady, Jo­sits, idrányi és korláthi Nagymá­té családok. A világháború és az ezt követő forradalmak hatása alatt, az em­berek egy . jó része elvesztette higgadt, nyugodt, megfontolási ké­pességét s a szenvedély hatalma alá kerülve oly egyének is össze­ütközésbe kerültek a büntetőtör­vénykönyv egyes rendelkezéseivel, akik nyugodt, békés viszonyok kö­zött a bűnözésnek még a gondola­tától is irtóztak. Az ilyen bűnösökkel szemben gyakorolta már több izben a Kor­mányzó ur Őfőméltósága a kegyel­mezés felség jogát. Ez a kegyelmi jog gyakorolható nem csak a bűnösök bizonyos cso­portjával szemben, hanem egyes büntetésekkel szemben külön-kü­lön is éspedig a bíróilag kisza­bott büntetésnek teljes, vagy rész­leges elengedésével, vagy a ki­szabott súlyos büntetésnek eny­hébb büntetési nemre való átvál­toztatásával. A kegyelmezési jog különleges közjogi természetének a folyamá­nya az, hogy a már adott kegyel­met visszautasítani nem lehet. Megtörtént már, hogy a Duna­Tisza közi ellenforradalmak egyik A német filmgyártás reprezen táns alkotása! L Q j Z 3 IIÉTFON-KEDDEN királynő ­AP0LróBA X ,. HR RHHRHJH SP löSmemsí^^BI.-. Szombat Budapesttel egyidőben! Vasárnap LEWIS STONE, G1LBERT ROLAND a világhírű két amerikai művésazel: HOLTAK SZIGETE Izgalmas drámai történet 8 felvonásban. A FEHÉR PANTALLÓ Egy Órás nevető orkán! — Johny Hines 8 felvonásos burleszkje. Hétfőn Hatalmas német mestermíí! Kedden MSdy Christians a nagy német művésznő főszereplésével __ , - . . « wf Dráma egy királynő életéből 2 rész, Xaujza Isir álynó I r ­I. rész: A POTSDAMI IDILL. II. rész: A JÉNAI Oroszlán. FIGYEL? M! E teljes 2 és félórás mősort betöltő filmnél az előadások kivételesen hétfőn—kedden PONTOSAN fél 5, 7 és fél 10 órakor kezdődnek. Klséra film nincs! ElöadÁsok kezdele: Szombaton 5, 7 és 9. Vawrnap 3, 5, 7 »s 9 örakor Tallózások a büntetőjog köréből. A kegyelmi felségjog. - á bíróság, mint felségjogot gya­korló szer?. — A kir. Curia legújabb állásfoglalása. Irta: tolcsvai Bónis Ferenc dr. kir. törvényszéki bíró. ismert vezére a részére is adott kegyelmet visszautasította és a fentebb előadottakra való tekin­tettel azonban a visszautasításnak 3femmi joghatálya nem volt. A visszaesés és a büntetés fel­függesztésének elbírálásával a ke­gyelem utján elengedett büntetés figyelembe nem vehető. Egyes bűnösökkel szemben az államfő a legfelsőbb elhatározásá­ban maga is intézkedhetik a sza­badságvesztés büntetésnek más, enyhébb büntetési nemre való át­változtatása iránt, ezt az intézke­dést azonban valamely bíróságra is bizhatja. Az 1926. évi november 14-én B- }• 73°3—926. sz. a. kelt curiai határozat kimondja, hogy olyan esetben, amikor az átváltoztatás a bíróságra bízatott, a bíró megbízás alapján mint felségjogot gyakorló szerv jár el, ennél fogva sem az anyagi, sem az alaki büntetőjog szabályai által nincs korlátozva. Amennyiben tehát a megbízott bíróság a legfelsőbb kegyelmi el­határozás értelmében a szabadság­vesztés büntetés helyett pénzbünte­tést állapit meg, a pénzbüntetés összegének megállapításánál nincs kötve a pénzbüntetés legkisebb vagy legmagasabb összegét meg­határozó, valamint a pénzbünteté­sek átváltoztatására vonatkozó jog­szabályokhoz és intézkedését nem kell perrendszerü végzésbe fog­lalnia. Ez az intézkedés mint a kegyelmi elhatározásnak egy ki­egészítő része, végérvényes, s el­lene perorvoslat nem használható. A curiának ezen állásfoglalása folytán az elsófoku bíróságoknál meg fog szűnni az ellentétes gya­korlat, amit e tekintetben folytat­ta V i imwmini ii n mii i ii iiiii)in .t iii<«* MOZI. A fehérrabszolganő reprize az Apollóban. A filmujdonságok káprázatos I áradatában is jól esik néha az em­bernek egy-egy régi kedves film­játékot végig élvezni. Tegnap az Apolló tartott egy ilyen élvezetes repriz-napot, az elmúlt szezon leg­csillogóbb hindu attrakcióját, »A fehér rabszolganőit tűzvén ki mű­sorára. A bűbájos keleti mese, amely Damaszkusz titokzatos cso­dáit varázsolja elénk, tegnap is megtalálta az utat a közönség szi­véhez, amely csaknem zsúfolásig megtöltötte az Apolló nézőterének j széksorait. Szinte kár, hogy ez a ragyogó repriz-film csak egy na­pig maradhatott műsoron, de hát az uj világfilmek: »Holtak szigete«, »Lujza királynő«, »ítél a Dnyesz­ter*, »A spion«, »A diktátor«, »A bakfiskirálynő« — ki tudná azon­ban elsorolni valamennyit — dön­getik már az Apolló kapuit és utat kell engedni nekik. Lujza királynő. Bemutatja hétfőn és kedden az Apolló. Az utóbbi években a német ki­nematográfia művészi iránya ala­posan elkanyarodott a történelmi filmek stílusától. Talán a változó idők, vagy a világpiac speciális kí­vánságai, illetve az ezekhez való alkalmazkodás magyarázzák ezt a tényt. Annyi azonban bizo­nyos, hogy a német kinematográfia éppen a históriai tárgyú filmek te­rületén aratta legjelentősebb sike­reit. A »Fridericus Rex« és a »Ni­belungok« voltak előfutárjai azok­nak a német filmeknek, amelyek felülemelkedve a földrajzi határvo­nalak szűkre szabott keretein, el­hatolfak a világ minden zugába. A »Lujza királynő« méreteiben, stí­lusában egyenes utódja ezeknek a I 1 Weoteratin a legtökéletesebb fájdalomcsillapitószer. j Minden gyógyszertárban haphaté. • I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom