Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 198-222. szám)

1928-09-28 / 220. szám

1928. szeptember 29. 7 I Iparkamarai ösztöndíjak és jutalmak kiírása. A debreceni kereskedelmi és iparkamara teljes mértékben törek­szik arra, hogy az iparfejlesztés nemzett jelentőségű célját a szak­oktatás hathatós támogatásával — még eredményesebben mozdítsa elő. Ezért költségelőirányzatában mindig fokozottabb mértékben il­leszti be a kamara a munkásjutal­majcat s a szakoktatási és külföldi utazási, illetve tanulmányuti ösz­töndijakat. Az 1928. évi költségvetésében előirányzott szakoktatási és külföldi utazási, illetve külföldi tanulmány­uti ösztöndijakra most hirdette meg a kamara a pályázatot. A pályázat­ra kiirt jutalmak és ösztöndijak a következők: 1. A néhai Szent-Királyi Tiva­dar kamarai elnök nevét viselő egyezer pengős külföldi utazási ösz­tön dij. Az ösztöndijat ez évben kereskedő fiu nyerheti el, aki az ösztöndíj elnyerése esetén egy évig külföldön köteles tartózkodni. 2. A néhai Tóth Sándor levelező ta.g nevét viselő egy 400 pengős utazási ösztöndíj. Ez évben iparos ifjú részére adandó s az ösztöndijat elnyert ifjú három hónapig köteles külföldön tartózkodni. 3. Négy, egyenként 300 pengős ösztöndíj — magasabb szakoktatási iskolák és főiskolák hallgatói ré­szére. 4. Husz, egyenként 150 pengős ösztöndíj a debreceni fémipari és faipari szakiskola növendékei szá­mára. 5. Tiz, egyenként 150 pengős ösztöndíj a szolnoki fa- és fém­ipari szakiskola növendékei szá­mára. 6. Tizenhat, egyenként 150 és négy, egyenként 250 pengős ösz­töndíj különféle szakiskolák növen­dékei számára. 7. Két tandíj mentességi ösztön­di] a debreceni felsőkereskedelmi iskola tanulói részére. Pályázati határidő folyó hó 30. A pályázatokra vonatkozólag rész­letes felvilágosítás és tájékoztatás a Kamaránál (Debrecen, Verbőczy utca 2—4. számj nyerhető. Közgazdaság. Gazdasági Egyesölet közleményei. Szakelőadás Nyíregyházán az állatok takarmányozásáról. szénát, mig a többiek főleg csak szalmát kapnak. A lótenyésztés je­lenleg legtöbbször erős ráfizetéssel jár és ma már a legjobb kancák utáni csikó nevelés is dicsérendő cselekedet. Legnagyobb a takar­mányhiány a szénában. A széna és szalma közötti nagy különbséget az okozza, hogy a szalma későbben lesz learatva, az megfásul és ezért nem olyan ízletes, mint a széna. A szalma féléket tehát csak előzetes elkészítés után kell etetni. A finom tavaszi szalmákat előkészítés nél­kül is szívesen eszik az állatok, azonban a szalma sokkal kevesebb fehérjét tartalmaz, mint a széna, már pedig a fehérjére minden állatnak szüksége van, amit pótolni kell, merrt különben a tisztán szal­mán átteleltetett állat feltétlenül le­romlik. A szénában szervtelen (ás­ványi) anyag is jóval több van, amely a csontképzésre elégséges, azonban a szalma etetésnél a mész hiányát is szénsavas mésszel (ta­karmány mész, futor) okvetlen pó­tolni kell. A szalma félék izletessé­gét puhitással és melasse leöntés­sel érhetjük el. A puhitást legha­marabb gőzzel tudnánk elérni, amennyiben a szalmára ható gőz 4 óra alatt teljesen megpuhítja a szalmát, azonban ez csak megfe­lelő berendezéssel rendelkező na­gyobb gazdaságban vihető keresz­tül. Hideg uton is meglehet puhí­tani (feltárni) a szalma féléket, ha azt lúggal leöntjük, miután azonban a lúgot vizzel ki kell mos­ni. Ez is körülményes eljárás és csak uradalmak vállalkozhatnak reá. A szalmák puhitását legcélsze­rűbb füllesztési eljárással végezni el. Ha a szalmát melaszszal le­öntjük és egy kis répát adunk hoz­zá, azzal ki lehet teleltetni az álla­tokat. A füllesztésre természetesen alkalmazható minden vizdus takar­mány, mint a burgonyaszelet, mos­lék, szőlőtörköly stb., amelyek a megszecskázott szalmára .rétegen­ként és jól összelapátolva helyez­tetnek és sós vizzel megöntöztet­nek. A füllesztés 24—36 óráig tartson, amikor a fülledő takar­mányban gyenge tej savas erjedés, indul meg és a keveréknek kelle­mes ízt ad. A fehérjét természe­tesen megfelelő abrak takarmány­nyal pótoljuk. (Folyt, köv.) Bit vesztett a magyar színészet Trianon következtében ? Az Országos Szinészegyesület propaganda-térképe. 11. Az idén a fehér mustár és köles vetések kevés helyen sikerültek, a legelők kisültek, miért is a korai zöld takarmány előállítására nagy súlyt kell fektetni. A szöszös bük­köny, árpa, buza, rozs, április kö­zépen igen jó takarmányt ad, ilyen a keszthelyi keverék, a pannon­bükköny és a bíbor here is, amely­nek azonban fagyállósága kevésbé biztos. Mivel a télire hagyott szé­nát a jelenlegi nagy szárazság mi­att a legtöbb gazdaság már meg­kezdette, azért a mostani takar­mányhiány a jövő évre is kj fog terjedni, amire szintén gondolni kell. Ha a lucernát védő növény nélkül vetjük, 3—4 kaszálást nyer­hetünk. Előadó felhívta a figyel­met az egyéves fenyér cirokra (szudáni fü), amelyet a legutóbbi években kezdett meghonosítani az Országos m. kir. Növénytermelési Kísérleti Állomás Magyaróváron. A szudáni fü az eddigi tapasztala­tok szerint a mohar pótlására jö­birja a szárazságot és amellett het figyelembe, amelynél jobban sokkal nagyobb termést ad. Magja hasonlít a cirokéhoz, de három­négyszer olyan nagy. Vetés ideje május vége, vagy junius eleje, de sikerrel termeszthető másodter­ményként is, a korábban lekerülő zöld takarmányok repce, sőt a ka­lászosok után is. A sarjú termése még a legszárazabb években is kielégítő. Az állatok szívesen és maradék nélkül eszik. A szudáni fü nagyobb elterjedésének jelenleg még akadálya a vetőmag hiány és igy annak használata csak a jövő évben bírhat jelentőséggel. A takarmány hiány az állattar­tás egész menetére kihatással lesz. Végzetes hiba lenne azonban külö­nösen, ha a tehénállomány csök­kentésére vezetne, amelyet tejter­melés szempontjából különösen az utóbbi időben nagy eredménnyel fejlesztenek. A tejelést ellenőrző in­tézmények ma már igen értékes tehénállomány kialakulását tették lehetővé és bebizonyosodott, hogy a hazai piros-tarka tehenek egyedi kiválasztás által igen értékes anya­got adnak. Ilyen ellenőrző intéz­mény hazánkban 1926—27 évben tiz vármegyében működött és 27 körzetében 196 uradalom tehe­nészetére terjedt ki, amelynek 7352 darab, túlnyomóan magyar piros­tarka tehene volt és átlagban évi 3002 kgr. fejési átlagot adott 3.765 o/p-os átlagos zsírtartalom­mal: az átlagos zsirhozam pedig u 2.75 kgr. volt. A tehenek kö­zül évi 2000 kgr-nál kevesebb tej­hozamot csak az állomány 17.17 0/0-a adott. Az abrak takarmányokban je­lenleg hiány nincs, azonban az drá­ga. Kihatásssal lesz ezen drágaság a birka és borjú nevelésére, de a sertés nevelésére is és ennél csak a bőven tejelő kocák malacait fog- | ják megtartani. A hizlalásnál pe- J dig a zsir árak lesznek az irány- | adók. A mangalica sertéseket fiatal (9 hónapos) korában lesz célszerű hizóba fogni és korán értékesíte­ni, mert előre láthatólag csak igy lesz rentábilis. A beszerezni szán­dékolt abrak takarmányokat idejé­ben kell lekötni, hogy stabil árat tudjunk biztosítani, mert valószínű­leg azok ára fel fog szökni. A mar­ha hizlalást sokan megszüntetik, kivéve ott, ahol a trágyatermelés szempontjából el nem hagyható. A marha hizlalásnál külterjes hizla­lásra térünk át és nem 5—6, ha­nem 7—7 és fél havi hizlalásra megyünk át, amikor a szükséges tápanyagokat főleg szálas takar­mányokban adjuk és az abrak ada­golásában mértéket tartunk. Inten­zív hazlalásnál 100 kgr. élősúlyra 1 kgr. abrak takarmányt, vagyis összesen 6 kgr.-mot számítottunk, amelyre 4 kgr. tengeri esett, most azonban a tengeri hiány miatt ezt nem követhetjük. Külterjes hiz­lalásnál 100 kgr. élősúlyra az ab­rak az előbbieknek csak fele, mig a többit szénával, szalmával, répá­val és melasse-szal pótoljuk. Juhoknál csak a szoptató juh kap (A «Nyirvidék» tudósitójától). Az Országos Szinészegyesület és Nyugdíjintézete kiadásában ez év közepén egy propagandatérkép je­lent meg. A térkép nagy ives fehér alapon piros mezőben a csonka or­szág területén, zöld mezőben pedig az elszakított területén levő szín­házak képét hozza. Ahol nem volt állandó szinház, de a színészek időszakonkint rendszeresen tartot­tak előadásokat, ott egy-egy fekete pont jelzi a magyar színészet útját. A magyar kulturának egy-egy állo­másai voltak ezek a hajlékok, amé­lyekben már rég nem hangzik a "magyar kultura szava. Felsir a lé­lek, ha végig tekintünk a régi ma­gyar színészek dicsőségének neves hajlékain. Kolozsvár, Arad, Temes­vár, Kassa, Eperjes, Pozsony szín­házai s a többi muzsahajlékok né­maságukban is rég mult nagy idők­ről, a magyar színészet és dráma­irodalom fénylő napjairól beszél­nek. A propagandajellegü térkép ma­gyarázó sorai öt nyelven hirdetik a magyar színészetet ért veszte­séget. Mindazok, akik látták, — nagyra értékelik jelentőségét s az Országos Szinészegyesület a térkép megjelenése óta sorra kapja az üd­vözlő sorokat, s azokban annak ki­fejtését, hogy együttéreznek a ma­gyar színészet apostolaival. Az el­ismerő iratok irói sorában ott lát­juk Albrecht kir. herceg, Klebel­isberg Kunó és Vass József minisz­terek, Zsitvay Tibor a képviselőház elnöke, dr. Ripka Ferenc főpol­gármester, Nagy Emil országgyű­lési képviselő, volt igazságügymi­niszter, Lieber Endre tanácsnok, Rothermere, Ésmond Harmsworth, Birinyi Lajos clevelandi jogtaná­csos nevét. Az együttérzés meleg érzésével s egyben fájdalommal a veszteség felett üdvözölték a ma­gyar szihészegyesületet a mann­heimi karénekesek és táncművészek szövetsége, a német színpadi al­kalmazottak elnöksége, a francia szinészegyesület és Frank Gillmore, az amerikai szinészegyesület tit­kára. Jó szolgálatot tesz az a magyar színészet ügyének- akJ külföldön (nem megszállott területen; élő ismerőseinek megküldi ezt a tér­képe^ amely 1 pengőért megszerez­hető az Országos Szinészegyesület­től. (Budapest, VIII., Baross-tér 9. szám.) A szinészegyesületnek küldött üdvözlő iratokból kiragadjuk lord .Rothermere levelét, amely a kö­vetkezőkép hangzik: «Én nagyon megvoltam lepve a térkép által, amelyet küldöt­tek nekem és amelyből kitűnik, hogy mennyit vesztett a drámai művészet az Ön hazájának szét­darabolásával a trianoni gyász, folytán. Legnagyobb bizalommai va­gyok azonban az önök nagy hivatásának tagjai iránt, akik képesek lesznek igen nagy ne­hézségek leküzdésével is e drá­• mai nagy tradíciókat, amelyek a magyar civilizációt közel 150 éve dicsőitik, tovább is fenn­tartani. A színpad mindig hathatós eszköze volt a kultura magas színvonalának emelésére minden civilizált nemzetnél, — a drá­mai irók és művészeknek a vi­lághoz való jajkiáltása mindig előtérben van, befolyást gyako­rol azokra, akik az Ön hazájá­nak határait megállapították. A trianoni gyász nemcsak az egész magyar kulturára, hanem különösen az önök hivatásának tagjaira is nagy csapást mért. Én meg vagyok győződve, hogy eljön az önök részére a rene­szánsz napja és biztos vagyok abban, hogy egész Magyaror­szág újjászületése bekövetkezik s én nem fogom elfelejteni azt a nagy munkát, melyet az önök társasága és önök, Művészek, eszközöltek a civilizáció érdeké­ben. London, 1928. augusztus 24. Igen meleg tisztelettel az önök Rothermere Nagy női kalapvásár! Tisztelettel értesitem a n. é hölgy­közöQiéget hogy most érkeztek meg bécsi modelljeim. melyeket reklám­árban — 8—12 P ig — árasüok. Ala­kításokat és formálásokat 2 pengőért esziözlöfc — Te.jes tisztelettel: ROSENBERG ESZTI női kalapszalon tnlajdono?, Kossuth ucca 11. sz. 7418

Next

/
Oldalképek
Tartalom