Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 198-222. szám)

1928-09-27 / 219. szám

1928. szeptember 27. ,1 u * \ -r .t zyp r dulatot vett és én is derűs fordulattal sétáltam vissza a földszintre és bekopogtattam a 2-ős számú szobába, a szép sapkát diadalmasan lengetve, hogy ime itt a cél. A 2-esben egy nyájasarcu fiatalember fogadott s kijelentette, hogy igenis helyben vagyok. Itt fogják az esetről felvenni a jegyzőkönyvet. Megadással ültem le a székre és figyeltem, hogyan készül a jegyzőkönyv a te sapkád ügyében. Megkérdezték, hogy hivnak, hol születtem, hány éves vagyok, mi a főfoglalkozásom, voltam-e büntetve ? — Nem voltam büntetve, mondotta, most vagyok először büntetve kérem szépen, most, hogy egy sapkát, mint talált tárgyat behoztak a szerkesztőségünkbe és nekem át kell adni a rendőrségen, amikor olyan sietős a dolgom. A jegyzőkönyv elkészül. A tényállás rajta van, a nevemet aláirtam. Már menni akartam, de hohó még nem lehet, mondotta a rendőrség ked'ves hivatalnoka, még hátra van az ellennyugtatványa, melyet ön szintén alá fog irni. A sapka aztán végre ott maradt a jegyzőkönyvvel, meg az ellennyugtatvánnyal, Mikor távozni készültem, a hivatalnok bácsi még közölte velem, hogy majd megkapom az írásbeli határozatot. Ha nem jössz kisfiam a sapkádért, akkor véghatározatot kapok és megint fel kell mennem az emeletre és le kell jönnöm a földszintre megírni, hogy átvettem, nyugtát kiállítani, hogy visszakaptam a barna sapkát a szép bőrszegéllyel és szallaggal. Ezt ne tűrd kisfiam, sajnáld meg az újságíró bácsit, akinek visszafogják adni a sapkádat, ha nem jössz érte. Ments meg a sapkádtól. Látod miattad nem szerezhettem rendőrségi híreket, mert a sapkával voltam bajba, azért hát megírtam neked ezt a levelet. Okvetlen vedd át sapkádat. Szeretettel ölel ujságiróbácsi. Csehország kénytelen visszaadni az elszakított primási birtokok nagyrészét. Ismeretes, hogy évekkel ezelőtt, amikor a trianoni békeszerződés Magyarország testéből tetemes részeket elszakított, Csernoch János bíboros hercegprímás az esztergomi primási birtokok erőszakos elszakitásával kapcsolatban feljelentést tett a hágai nemzetközi döntőbíróságnál és kérte, hogy az esztergomi hercegprimási, a káptalani és papnevelő intézet Csehországra eső földbirtokait adják vissza. A cseh kormány megtagadta a csehszlovák területre eső emiitett birtokok jövedelmének az illetékes kezekhez való juttatását és birói letétbe helyezte azokat. Később, amikor a cseh konkordátumról tárgyalások indultak meg, a cseh kormány ezeket a birtokokat a Pozsonyban felállítandó szlovák érsekség alapvagyonául jelölte ki. Serédi Jusztinián, amidőn elfoglalta a hercegprimási széket, fenntartotta mindenben elődjének, Csernoch Jánosnak a hágai döntőbíróság előtt tett lépéseit. A Csehszlovákiával megkötött konkordátum egyik pontja időközben kötelezte ugyanis a cseh kormányt, hogy békésen egyezzék meg az esztergomi primási birtokok tekintetében. A tárgyalások annak idején meg is indultak, s azok vezetésével a prágai pápai nunciust bízta meg a pápa. Most teljesen megbízható és beavatott helyről nyert értesülésünk szerint ezek a tárgyalások befejeződtek. A tárgyalások alapja az, hogy a katolikus hivők arányszámának megfelelőleg kell eloszlani a primási birtokokat. Már ez magában is a magyar hercegprímás javára billentette a mérleget. Az elaborátum, hir szerint, már készen van és ennek a lényege körülbelül az, hogy az elszakított területre jutott primási birtokokat csaknem száz százalékban kapja vissza a hercegprímás, mig a káptalani és a papnevelői intézet birtokaiból 80—90 százalék kerül vissza. Amennyiben a cseh kormány ezt a pro pozíciót nem tartaná teljesíthetőnek, köteles Csehország teljes kártérítést fizetni ugy a hercegprímásnak, mint a káptalannak és a papnevelő intézetnek. KÖ2ga2cfaság. Prémnyúltenyésztés előmozdítása ingyenes törzskiosztás útján. Az utóbbi években a minden vonalon megindult többtermelési tö rekvésben ismét egy régen ismert és semmibe nem vett tenyésztési ágazat, a prémnyúltenyésztés került felszínre. E tenyésztési ágazat sajnos eddig az értékesítés szervezetlensége miatt holtpontra jutott, — pedig ez zel sok kis exisztenciáju ember segíthetné elő megélhetését. Amig külföldön, főleg Belgiumban, Angol-, Francia- és Németországban a házinyultenyésztés fontosságát már régen felismerték, addig nálunk Magyarországon ennek még az utóbbi időkig kis jelentőséget tulajdonítottak. Franciaországban nincsen olyan ház, hol nyulat nem tenyésztenének és igy érthető, hogy Franciaország évi nyultermelése a százmillió darabot meghaladja. Ennek az értéke cca 500 millió frank. Házinyultenyésztéssel hazánkban, dacára rentábilis voltának, — még igen kevesen foglalkoznak, — holott a házinyultenyésztéssel való intenzív foglalkozás, mint a fenti adatokból is látható, ugy köz-, mint nemzetgazdasági szempontból igen kívánatos volna. Mint igénytelen kis állat a legkisebb helyen is, ott ahol baromfit, vagy más állatot nem tarthatunk, igen könnyen tenyészthető és igy nagyon sok kisember létfenntartási lehetőségét mozdítaná elő már azzal is, hogy a háztartásban összegyűlendő zöldség és kenyérhulladékot jóízűen elfogyasztva, Ízletes húsával és értékes szőrméjével fizetné vissza. A házinyúl husa Nyugateurópában kelendő piacáru, mig bőre vagy gereznája igen kereseti iparcikk. A házinyulak gereznájából már Magyarországon is igen nagyértékü prémutánzatok készülnek, — s dacára, hogy abból még mindig igen nagy behozatalra szorulunk, — igy is fokozott közgazdasági előnye van. A földmivelésügyi kormány szintén belátta e tenyésztési ágazat fontosságát és az állami szőrmenyulakcióval igyekezett szélesebb körben a nyultenyésztést fejleszteni. Ez akciónak már az elmúlt tenyésztési évben is igen szemmellatható hatása volt, miután a tenyésztőknek természetben leendő visszaszolgáltatás " kötelezettsége mellett kiadott tenyésztörzsnek igen szépen szaporodtak és a továbbfejlesztésre szánt állatok meghagyása után is mintegy ötezer príma szőrme került beváltásra cca tízezer pengő értékben. Az ősz folyamán ismét nagyobb számú tenyésztörzs kerül kiosztássra és pedig oly feltétel mellett, hogy az átvevő tenyésztő kötelezi magát arra, hogy a díjmentesen átvett tenyésztörzsnek a következő tenyészévben a tovább leendő kiosztásra a kétszeresét fogja visszaszolgáltatni. Az érdeklődőknek ugy a tenyésztésre, mint a kiosztásra, valamint az értékesítésre vonatkozólag szívesen szolgál felvilágosítással a Magyar Baromfitenyésztő és Értékesítő Szövetkezet és a Házinyultenyésztők Országos Egyesülete. Ugy a Szövetkezetnek, mint az Egyesületnek címe: Budapest, X., Tenyészállatvásár-telep. Homokjavítási eredmények. Lapunk vasárnapi számában nagy vonásokban beszámoltunk a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara homokjavitó kísérleti telepén, a Szarvasszigeten, folyó munkálatokról. Közleményünk adatait helyben szereztük be, s igy most a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamarától közvetlenül nyert adatok alapján azt a következőkkel egészítjük ki, illetőleg helyesbítjük: A homokjavitás terén eddig csak előmunkálatok folytak a kísérleti telepen, ugy, hogy az eddig elért eredmények, — amelyek terméseredmény szempontjából tényleg kiválóak, — még nem jelentik azt, hogy a talaj végleges megj avulásáról már most beszélhetnénk. Az idei terméseredmény ugyan kétségtelenül nagyrészt a mult évi csillagfürt zöldtrágyázásnak és az okszerű műtrágya használatának köszönhető, — közrejátszott azonban a gabonafélékre végeredményben kedvezően alakult időjárás is. — Homoktalaj megjavítása azonban ezzel csak elkezdetett s ezt a munkát más javitó eljárásokkal fogjuk még kiegészíteni, még évek hosszú során át kell azokat folytatnunk. A talaj állaga azonban egy-két év alatt lényegesen meg nem javítható, csupán az érhető el, hogy megjelelő növényi tápanyagoknak évről-évre juttatásával a terméseredményt felfokozzuk. A homoktalaj végleges megjavítása több évi céltudatos munkákkal lesz majd azután elérhető. A rendszeres javitó munkálatok tulajdonképpen ez év őszén, illetőleg jövő év tavaszán veszik kezdetüket, amikor 1929 tavaszán a Nyíregyháza város által nagy áldozatkészséggel felépített iskola és tanyaépületek beköltözhetők, illetőleg elfoglalhatók lesznek. A kísérleti telep ezidőszerínti vezetője a' Kamara növénytermelési ügyosztályának előadója, akit Nyíregyháza város gazdasági hivatala s elsősorban Gyurikovics Lajos városi gazdasági intéző messzemenően támogattak a kísérleti telep munkálatainál, viszont a jövő év tavaszán Westsik Vilmos ny. m. kir. gazdasági felügyelő a Kamara gazdasági szaktanára veszi át a kísérleti telep vezetését, aki egyúttal vezetője lesz a Kamara nyíregyházai téli gazdasági iskolájának is. Végül megjegyezzük, hogy Gesztelyi Nagy László, a Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara igazgatója Kecskeméten s neve tévedésből került e vonatkozásban a közleménybe, minthogy természetesen arról soha sem volt szó, hogy e telepüket vezetné. • miihh

miii Telefonállomás a tanyai iskolákban. A korszellemnek különös figyelmet érdemlő hatásáról jön hir Orosházáról. A Békésvármegyei Kisgazdák Egyesülete Orosházán közgyűlést tartott s határozatából felterjesztést intézett a miniszterhez a tanyai iskoláknak telefonnal való felszerelése érdekében, A minisztérium és a gazdaérdekeltségek között megindult a tárgyalás. Eredmény egyelőre nem várható. Egy azonban nagyon figyelemreméltó az egész ügyben. Gondoljuk csak el, mit jelentene a nyíregyházi bokortanyák élet- és vagyonbiztonsága szempontjából, ha egy-egy iskola fel lenne szerelve telefonnal. A felvetett gondolat nem is olyan, hogy könnyen napirendre lehetne térni felette s hogy mennyire komolyan veszik illetékes helyen is, mutatja a megindult tárgyalás. NYILT-TÉR.* Alulírott átvettem Davidovits Benjámin Bencs László tér 18. sz. alatti szatócsüzletét Kérem a hitelezőket, hogy követeléseiket 3 napon beiül velem közöljék, mert azután azokért a felelősséget nem vállalom. Nyíregyháza, 1928. szeptember 25. Klein Jáno9né 7<00 Róka ucca 6. •) E rovat alatt közlöttekért sem a szerkesztőség, sem a kiadóhivatal felelősséget nem vállal. Páíyázati hirdetmény. Oros községházánál készítendő 3 cserépkályha anyag és munkadíj ajánlata a községhátánál a hét folyamán b«adható. 7406 ' Elöljáróság.