Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 198-222. szám)

1928-09-23 / 216. szám

Nyíregyháza, 1928. szeptember 23. * Vasárnap XLIX. évfolyam. 216. szám Előfizettél árak helyben ée vidéken: 2|y héra 2 50 pengő. Negyedévre 7-60 pengd. KftatiutrUeléknek és Unitoknak 20»/s engedmény. Alapította JÓBA ELEK Főszerkesztő : Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ. Felelős szerkesztő : VERTSE K. ANDOR. Szerkesztőség ée kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT 9. SZÁM; Telefon szám 139. Postachequtt Kéziratokat nem. adunk viasza. Dr. Bencs Kálmán polgármester a városok miskolci kongresszusa előtt adott nyilatkozatában megjelöli a városfejlesztési programm sorrendjét. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A Városok Kongresszusa Mis­kolcon tartja ezévi vándorgyűlé­sét. A vándorgyűléssel kapcsolat­ban a résztvevő polgármesterek sorra nyilatkoznak a városokat érdeklő legfőbb problémákról, a megvalósítás előtt álló városfej­lesztési programmról. Dr. Bencs Kálmán kir. kormány főtanácsos, Nyíregyháza város polgármestere a lapok tudósítói­nak érdeklődésére a következőket mondotta : -^Nyíregyháza egyedül aktuá­lis na^y problémája a jelen pil­lanatban a megvalósítás stádiu­mába lépő vízvezeték és csatornázás kér­dése. A szükséges részletes tervek el­készítése most van folyamatban s most a szükséges szabályrendelet megalkotása és a hitelmüveletek megoldása következik. — A víz­vezeték és csatornázás után Nyíregyházán a Korona-szálló épületének kibővítése a leg­aktuálisabb programmpont. Ennek végrehajtásával a város olyan létesítményhez jut, amely véleményem szerint — kamatostul visszafizeti a beléfektetett tőkét. A Korona nagyszabású epületében helyeznők el a Városi Mozgókép­házat és természetesen gondos­kodnánk arról, hogy Nyíregyháza közönségének megfelelő nagy, ké­nyelmes, modern hangversenyte­rem álljon rendelkezésére. A Ko­rona átalakításának és kibővítésé nek tervei is készülnek és legkö­zelebb már a közgyűlés elé ke­rülnek. A városfejlesztési programm harmadik pontja az uj vágóhíd megépítése. Az uj vágóhíd terveit Krencsey székesfővárosi műszaki tanácsos készítette el. A vágóhíddal kap­csolatban megfelelő uj jéggyárat építünk. A szükséges tervek most a földmivelésügyi miniszter jóvá hagyására várnak. Igen jelentős városunk felvi­rágzása szempontjából a Sóstó fokozatos kifej­lesztése is, amelyet állandóan szem előtt tar­tunk. A parkot máris kibővítet­tük, restauráltuk s ennek a fürdő látogatottsága terén már a most elmúlt évadban kedvező eredmé­nyeit láthattuk. Most magának a fürdőnek fejlesztése következik. Melegvíz után kutatunk s legkö­zelebb megkezdődnek a mélyfú­rások, amelyeknek finanszírozásá­ban a kormány támogatását he­lyezte kilátásba. A Sóstón uszodát és strandot épitünk, aminek ma, amikor a szabadban való fürdés, a napfény gyógy­hatása közismert és világszerte ke resett, nagy hordereje van. Az uszoda megépítésével az uszó sportnak Nyíregyházán való fel­lendítésére is gondolunk. Város­fejlesztési programmunk utolsó pontjaként említem a nyíregyházi köztemetők rendezését. Erre Nyíregyházán elodázhatatla­nul nagy szükség van, mert a temetkezés terén tűrhetetlenek itt az állapotok. A köztemető terveit Rerrich Béla dr. fővárosi mérnök általános megelégedést keltően készítette el. Jó víz, jó levegő — ez az én városfejlesztési programmom két irányító szempontja, a vízvezeték­kel egészseges, jó ivóvizet, az ut­cák fokozatos burkolásával, pázsi­tos, parkos felületek kiterjeszté­sével pormentes lakóhelyet igyek­szem biztosítani a város közönsé­ge számára. Jó víz, pormentes ut­cák nélkül a város nem város és főként nemj^ egészséges embe­rek városa. ^ Ezeket ,«íondotta a polgármes­ter a legközelebbi jövő teendőiről Nyíregyházán, a soha nem szűnő alkotások városában. A zipszerek nyolcszázéves jubileuma.* Irta: Tisza Miksa ny. r. főtanácsos. Köztudomásu immár, hogy őse- i ink zöme a tizennegyedik század folyamán vándorolt be a magyar királyok hívására Szászországból és Flandriából a Magas-Tátra, a Kárpátok legmagasabb hegysége alatt elterülő síkságra, mely abban az időben évszázados rengeteg volt. Őseink eleinte primitív gerenda­házakban laktak, melyek hason­mása a rutén vidéken ma is talál­ható. De már a tizenkettedik szá­zadban kőanyagból készültek a há­zak. Városokban emeletes házak jelezték a kulturális különbséget. A huszonnégy szepesi város a ti­zenkettedik század végén már tel­* A jubileum ügyében felvi ágosltást a cikkíró (Miskolc T zeahonvéd n 36.) nyújt. jes virágzásban állott. Őseink rend­kívül önérzetes, szerény és erényes, jóinduIatu-emberek voltak, akik ér­zésben a magyarokkal teljesen ösz­szeolvadtak, a magyaroknak édes testvérei lettek: együtt örvendeztek, együtt szenvedtek nyolcszáz éven át, mig Trianon nem szakította el őket egymástól. A térképen el van­nak egymástól választva, de lel­kileg annál erősebben simulnak egymáshoz, mert testvéri rokonér­zést a lelkekből kiöldösni még a »mindenható« cseheknek sem le­het . .. hiába van békeszerződés, hiába van Kellogg-paktum, mely­ben a cseh szellem dominál, a zip­szerek soha sem lesznek hálátla­nok azok iránt, akiknek uj hazáju­kat köszönhetik, azt a hazát, mely­ben nyugodtan, megelégedetten él­hettek nyolcszáz esztendeig... . Mi már 1917-ben indítottunk mpzgalmat a nyolcszázéves jubile­um megtartása érdekében, amit ok­mányokkal igazolni tudunk, tehát oly időben, amikor még senki sem tudta, illetve sejtette, hogy a Sze­pesség, a szép kis Zipszerország katasztrófája előtt áll, melyet a cseh invázió előidézett. A Felvidék melynek világító szövétneke a kis Zipszerország volt, ma ugy néz ki, mint a tatárjárás után. A fejlett szellemi élet, az ipar, a kereskede­lem a minimumra leszállítva. A tudományt és műveltséget terjesztő tanintézetek bezárva, a gyárkémé­nyek leszerelve, a kereskedelem Prágára irányítva. És az egykor virágzó idegenforgalom ? Mindent tönkretettek a »felszabaditók«. De mégsem ! Áll még a Magas Tátra. De nem lehetetlen, hogy lerombol­ják a Magas Tátra csúcsait is, me­lyek könnyes szemmel tekintenek Magyaország felé. Hallatlan dol­gok történnek Felvidéken, a Sze­pes'ségen és ezeket a vérfagyasztó jajkiáltásokat nem hallják meg Genfben ? A sötét középkorbeli spanyol inkvizíció működik a »fel­szabadult« területen és a »civilizált« világ hallgatólag tudomásul veszi a kegyetlenkedéseket. Kémrendsze­rük minden képzeletet felülmúl és jelszavuk: a magyarok és a ma­gyarónok pusztuljanak!« Nekünk, zipszereknek kötelessé­günk szót emelni a Felvidéken, a Szepességben tiz év óta duló lelki hadjárat ellen, nem nézhetjük to­vább tétlenül, mint kínozzák, pusz­títják testvéreinket a csehek, el­végre mindennek meg van a mér­téke, mely szabály alól a csehek nem lehetnek kivétel. Elég volt a »felszabaditásból!« Megtartjuk a nyolcszázéves jubileumot és ott megmondjuk, mikor vándoroltunk be Magyarországba, hogyan bán­tak velünk a magyarok és hogyan bántak a többi magyarországi nem­zetiségekkel. Hangosak leszünk, hogy tudja meg a gonosz, romlott, durva lelkű világ, mily szörnyű igazságtalanságot követtek el Tria­nonban Magyarország ellen. Meg tudja az említett világ, hogy mi történt a lefolyt nyolcszáz év alatt a Szepességen, a Felvidéken, de meg fogja tőlünk tudni azt is, mi AZ ISKOLAI EV KEZDETERE gyermekcipőket és patentharisnyákat a legjobb minőségben és legolcsóbb árban! 26—29 számig Gyermek fekete erős iskolacipő k '80 P Intézeti teveszőr komódcipő C-50 «-» pengő 30-35 számig Leány és fiu fekete erős iskolacipő •80 P x Női fekete magas cipő lakk orral IQ'80 1CJ pengő 36-42 számig Kis női fekete és barna Trolleur divalpánios intézeU Férfi erős őszi, magas szárú fekete és 1Q 80 divat félcipő pengő Gyermek patent harisnyák mjnden színben és nagyságban. Benedekffynél, a HUNGÁRIA ClPŐÁRUHÁZBflN, Nyíregyháza. Zrínyi Ilona ucca 5. Telefon: 195. — Kirakatainkat szíveskedjék megtekinteni. Egyes szám ára 16 fillér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom