Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 198-222. szám)

1928-09-20 / 213. szám

2 jsíyíryidék. 1928. szeptember 20 A vízvezeték és csatornázás kérdése. Irta: sasi Szabó László. Pár heti távolléttem alatt korábbi fejtegetéseimre Becsey Antal gépészmérnök, kormányfőtanácsos ur tollából igen értékes és tárgyilagos cikk jelent meg, amelyet illetlenség lenne válasz nélkül hagyni még akkor is, ha mindenben egyetértenék vele, — de még inkább szükséges válaszolnom rá azért, nehogy hallgatásomból azt a lekövetkeztetést vonhassák le az ellenoldalon, hogy a cikk meggyőzött és lefegyverezett. Becsey Antal cikkiró úrral teljesen egyetértek abban, és kell-e ezt még mindég hangsúlyoznom, hogy a vízvezetékre és csatornázásra szükség van és az gems kiépítendő. Egyetértek abban is, hogy a munkabérek általában és folytonosan émelkedő tendenciát mutatnak. Egyetértek abban is, hogy az építkezési anyagok is megdrágultak. De nem értek egyet vele annyiban, amennyiben ő ezeket az áremelkedéseket a pénz drágulásától független jelenségnek látszik tekinteni, holott nekem meggyőződésem, hogy az építkezési anyagok aránytalan emelkedését és drágulását, épugy mint a munkabérek abnormis emelkedését is végeredményben a pénznek a horribilis drágasága, a rendkívüli magas kamatok idézik elő, mert hiszen nem nagy közgazdasági bölcsesség kell annak belátásához, hogy az iparos, aki drága pénz mellett dolgozik, az az előállított árut is drágábban kénytelen adni, mintha olcsó pénzt fektetne bele vállalatába és minthogy a pénz drágasága folytán minden termelés megdrágul, megdrágul az élet is és igy drágább lesz a munkabér is ! Amikor tehát cikkiró ur elismeri azt, hogjí a pénz bizony nagyon drága, akkor kellő konzekvencia mellett azt is koncedálnia kellett volna, hogy az építési anyagok és a munkabérek drágasága ezzel a pénzdrágasággal okozati összefüggésben állnak és akkor még azt is koncedálnia kellett volna, hogy addig amíg a kamat le nem száll, addig mégis csak érdemes egy keveset várakozni, mert a pénz egész bizonyosan bekövetkező olcsóbbodása mellett az összes a többi alkatelemek is jutányosabban lesznek beszerezhetők. Olcsóbb anyaggal és olcsóbb munkabérrel az egész vállalat jelentékenyebben kisebb összegbe fog kerülni és ráadásul még ez a kisebb összeg is alacsonyabb kamatozású kölcsönből lesz fedezhető. Nem érthetek tehát vele egyet abban a legfőbb kérdésben, hogy az általam is szükségesnek tartott építkezés mikor? hajtandó végre. Becsey Antal ur nem tart célszerűnek semmi késedelmet, (persze könnyű neki, mert a kiadások nem az ő gondját képezik !) én pedig azt mondám, hogy addig, amig a szóban forgó beruházás olyan horribilis összegbe kerülne, mint ahogy azt nekünk előirányozták, t. i. 8 millió pengőbe, addig a dolog nem keresztülvihető, nem rentábilis és meg kell várni vele á pénzügyi helyzet javulását. Ez az én elvi álláspontom, amit Becsey Antal ur különben igen értékes fejtegetései után is fentartok. Legyen szabad azonban itt ennél a kérdésnél a mélyen tisztelt érdeklődők figyelmét felhívni egy nagyon érdekes adalékra. A mult hetekben olvastam a Prágai Magyar Hírlapban, hogy Nyitra város is épen most foglalkozik a vízvezeték megépítésének kérdésévei és már vállalatba is adta a munka végrehajtását. Városom iránti meleg érdeklődésből beszereztem az ottani épitkeizésre vonatkozó adatokat, összehasonlításból sokat tanulhat az ember. Nos tehát az adatok tényleg nagyon tanulságosak. Megtudtam, hogy Nyitra városa is mélyfuratu kutakból szerzi a vizet, a kutak azonban a városhoz egészen közel, i kilóméter távolságban vannak. Nyitra a vízvezetéket egyelőre csatornázás nélkül készítteti el s a városi csővezeték hoszsza 25 kilóméter. Ez a berendezés ott Nyitrán 5 millió cseh koronába (sokolba) kerül, a fürdőberendezéssel, víztoronnyal stb., ami a mi pénzünk szerint 833.000 P-nek felei meg. A vízvezetéket minden háztulajdonos tartozik bekapcsolni, amit azonban szívesen is tehetnek meg, mert hiszen egy köbméter viz, vagyis 1000 liter viz mindtössze 2 sokolba, vagyis a mi pénzünk szerint 34 fillérbe fog kerülni, tehát egy normál háztartás egész évi vízellátása nem fogja meghaladni a 20—25 pengőt ! 1000 liter viz ugyanis normál háztartás mellett 5 napra elegendő s igy a havi szükséglet körülbelül két pengőre fog rúgni — Nyitrán ! Boldog nyitraiak, akiket ilyen olcsó vízhez juttat a város 1 Ha ezeket az adatokat a mi városunk terjedelméhez és igényeihez arányosítom, akkor azt kell megállapítanom, hogy a vízvezetéknek és csatornázásnak nálunk se volna szabad 3 millió pengőnél többe kerülnie ! Ha ugyanis a nyitrai 833.000 P-t megkétszerezem azért, mert itt mi 25 kilóméter helyett 50 kilóméter vezetéket fogunk építeni, azután megint hozzáveszek további egymillió Diadal Mozgó I pengőt a csatornák kiépítéséhez ez még mindég csak két és félmilliót tesz ki s igy annak az árdifferenciának a fedezésére, ami a mi áraink és sajnos talán a csehárak között mutatkozik, még mindég marad egy félmillió pengő! Azt hiszem, hogy a számitásnál nem fukarkodtam ! A hibának tehát ott kell valahol lennie, hogy a mi előirányzatunkat kellő alaposság nélkül, vagy kellő tájékozódás nélkül állították össze, ami azután a közönséget elrémítette. Tessék ezeket a számításokat revideálni, az egészet újra kalkulálni és egy elfogadható költségvetést készíteni, akkor én is azt fogom mondani, hogy nem holnap, hanem ma keli a munkához hozzáfogni. Ám ne gondolja valaki, hogy Nyitra, amely most sajnos Csehszlovák területen fekszik, csattértpitykéért kapja a pénzt. Az ottani kamatlábak a mieinket is meghaladják. Csehszlovák területen a közönséges kölcsönkamatláb 13 o/

0' felett kezdődik. És mégis! És mégis tudnak vízvezetéket építeni a lakosság megterhelése nélkül. Ha az én vízellátásom nem 25, hanem 50 P-be fog évente kerülni, hálásan fogam fogadni. Ez azonban 8 milliós előirányzat mellett álom. Kívánatra készséggel szolgálok bárkinek közelebbi adatokkal is és szívesen közlöm azoknak a cégeknek a listáját is, akik a nyitrai pályázatban részt vettek s akik közül az egyik meg is csinálja a fenti árért az ottani vízvezetéket. (Volt még olcsóbb ajánlkozó is, de a megbízhatóság miatt a város egy másikat akart, amelyik valamivel drágább !) Ezek a vállalkozók csehek ugyan, de ugy látszik reális szakemberek és tudnak még egy magyar város _ részére is jutányosán kalkulálni 1 Mindenesetre ajánlatos lenne az ottani számításokat tanulmányozni és az azokban rejlő előnyöket felhasználni. Az azonban már az eddigiek alapján is bizonyos, hogy a nálunk köztudatba vitt 8 milliós előirányzat a reális számítást semmiképen sem állja ki. A nyíregyházi rendőrségen eljátszotta egy zsebtolvaj, miként lopott ki egy aranyláncos órát a pócsi búcsún. Érdekes módon nyomozták ki a tettest. Szeptember hó 19-én és 20-án,f szerdán és csütörtökön 5, 7 és 9 órakor; flz ügyvéd és a férje Louis Verneuil világhírű vígjátéka 7 felvonásban. — A főszerepben: Florence Vidor és Kent Arnold. 1 mulató leányai Vigjáték-attrakció 8 felvonásban. Főszerepben: Matt Morre és Alice Day

. Pénteken, szombaton és vasárnap: Ivan Mosjoukine: KZa.rrier (A «Nyirvidék» tudósítójától). A nyíregyházi rendőrség különböző bűncselekmények miatt erélyes nyomozást indított a cigánytábor ellen. Az eljárás során a rendőrség kezére jutott egy Tamás Kálmán nevü végardói cigány is. Kiderült róla, hogy nyomozólevél keresi. Ezt a nyomozólevelet közben visszavonták, de alapos volt a gyanú, hogy közveszélyes munkakerülő, aki hetek óta munka nélkül ténfereg Nyíregyházán. A gyanús munkakerülőt megmotozták. Egy zálogcédulát találtak nála, a melyet Nyíregyházán állítottak ki. A cédula egy duplafedelü, ezüst óráról, aranyláncról szólott. A cigány az órára 30 pengő kölcsönt vett fel. A kihallgatás során előbb azt vallotta, hogy Végardón, majd hogy Sárospatakon, végül, hogy Nyíregyházán vette az órát. Nyilvánvaló volt, hogy hazudik. Közben egy detektív, aki hazament szüleihez Nagykállóba, hallotta, hogy ott egy Dankó János nevü csizmadiától Máriapócson, a kisasszonynapi bucsun ellopták az óráját. A rendőrség intézkedésére a kállói csendőrök felszólították Dankó Jánost, jelentkezzék a nyíregyházi rendőrségen. Dankó be is jött és elmondotta, hogy mi az ismertető jele az eltűnt Remington órának. Kitűnt, hogy a zálogba csapott óra Dankó Jánosé. Tamás Kálmán, a végardói cigány most már beismerte, hogy az órát ő lopta el a pócsi bucsun. A rendőrségen a cigány eljátszotta, hogy történt a lopás. Odasimult Dankó Jánoshoz, jobb karját baljára támasztotta, és mintha varázsló volna, olyan szertartásosan kapcsolta le az órát. Jól kidolgozott, biztos mozdulatokkal «kezelte» el az órát. Persze a pócsi tumultusban, két-három cigány falazott neki. Egyik elől, másik hátul simult az áldozathoz, aki nem vett észre semmit. Tamás Kálmánt tegnap átkísérték az ügyészségre. Tömeges felhozatal mellett észrevehetően esett a szőlő és barack ára a nyíregyházi piacon. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) Míg a legutóbbi napok pusztító szárazságának hatása alatt szinte pánikszerűen emelkedtek a piaci árak, addig a néhány napi kiadós éjszakai esőzés váratlan fordulatot okozott az árakban, amelyekről ma már azt mondhatjuk, hogy megnyugtatóan fejlődnek vissza a normális nivóra. Amig tegnap már 80 darab befőzni való őszi barackot is lehetett kapni egy pengőért, addig mára 1 fillérre esett a barack darabja s ez az áresés még nem mondható véglegesnek. Ugyanez tapasztalható a szőlőnél is. A csemegeszőlő legfinomabb minőségének kilóját már a kofáknál is megkaphatjuk 60—70 fillérért, .a tömegáru szőlőt pedig 35—40 fillérét. A termelőknél természetesen még olcsóbb. A tegnapi piac áraiból a. következőket jegyeztük fel: Káposzta feje 20 fillér, paprika 100 drb. 80 fillér, paradicsom kilogrammja 26 fillér, alma kilogrammja 30 fillér, körtéjé 44 fillér, dinnye kg-ja 10 fillér, mák literje 80 fillér, tojás darabja 12 fillér, tej literje 30 fillér, tejfel literje 75 fillér. A város telket vesz az iparosfanontiskola céljára. (A «Nyirvidék» tudósítójától). A nyíregyházi iparostanonc iskola építése napirendre kerül. Az épité9 felé vezető első lépés megtörtént. A város az iparostanonciskola céljára 15000 pengőért megvásárolja a Csillag-utca 6. számú házat. Ezen a helyen uj utca is nyílik.