Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 198-222. szám)

1928-09-19 / 212. szám

1928. szeptember 19. JNÍYÍRYIDEK. mu narmam. i Mi

ni l

imai 3 Egy izben az asszony a főjegy- , zőhöz kérette az urát. Ott volt a férj atyja és az asszony atyja is. Az idősebb Szabad ott is sértette az asszonyt és annak családját. Egy dongával kevesebbje van az asszonynak — mondotta, de a fiu most már elkeseredetten érezte, hogy az ő atyja a boldogságának feldúlója. Az igért tehenet sem kapta meg és mind jobban érezte az átkát az egyedüllétnek a fösvény és szavát soha meg nem tartó apja mellett, — aki utóbb már azt hangoztatta, hogy asszonyt hoz a házhoz. Szeptember 4-én, a gyilkosság rövid szóváltás után, dulakodás nélkül történt. Két hatalmas ütést mért az istállóban az erős, izmos fiatal gazda édesatyjára, aki öszszeesett. Aztán vasmarokkal szorította az áldozat nyakát. Sokáig tartotta fogva, "gy> hogy amikor el akarta ereszteni, görcsösen meredt volt a keze, alig tudta kinyitni. Gépiesen cselekedett tovább, most már a gyilkosság nyomait akarta sietve eltüntetni és elásta a holttestet. A tehenet a hidlásnak erre a részére azért kötözte át, hogy a földet letapossa, megkeményítse a holttest fölött. A gyilkos fiu a rokonságnak, testvérének és a csendőröknek azt jelentette, hogy az öreg Szabad István eltűnt. Búcsúlevelet irt az elhunyt nevében, a papírdarabhoz fonállal odafüzte a meggyilkolt öreg fényképét és az ófalui Tiszarévnél a csolnak kikötő oszlopához kötötte. Azt hitte, hogy ha majd megtalálják az arra járó emberek, átadják a csendőrségnek és ott befejezik a nyomozást, mert hiszen Szabad István a Tiszába ölte magát. A lelkiismeret vádló szava azonban üldözni kezdte. Naponként ment a csendőrségre és mind sápadtabban érdeklődött, mit tudnak atyjáról. Utóbb már olyan feldúlt arccal jelent meg ott, — hogy a csendőrök látták, ő a tettes. Nem is tagadott, megkönynyebbült, amikor elhangzott ajkáról: Igen, én öltem meg édesapámat. Drágnlni fog a magyar szén, mer! kartellbe tömörültek a borsodi szénbányák á sziléziai szénkartell drágította a porosz Emelkedni fog a la ára is. szén árát. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Az élelmiszer árak drágulása után, most egy ujabb közszükségleti cikk drágulása áll a küszöbön, egy olyan közszükségleti cikké, amelynek fontossága legalább is utoléri, ha meg nem haladja az egyéb cikkek fontosságát. A szénről és a fáról van szó. Ezek a cikkek most, hogy a tél mindjobban közeledik, ujabb gonddal szaporítják a háztartások amúgy is szapora gondjait. A' tél folyamán a háztartásokban a szénfogyasztás fedezésére szolgáló összegek előteremtése mindig igen nagy nehézségeket okoz. A borsódi szénmedence, a magyar Ruhr-vidék nagyon sok bányával rendelkezik, kartellbe tömörült, egyelőre a kartellen kívüli szénbányák olcsóbban szállítják: a szenet, mint a kartell tagjai. A drágulás következtében a kartell alföldi vásárló közönségének nagyrészét elvesztette. Az alföldi szállításoknál a szenet a vasúti tarifa is jelentősen megdrágítja, A Máv. a kartell ismételt kívánságai dacára sem adott tarifakedvezményt a borsódi szénnek, mert arra az álláspontra helyezkedett, hogy az amúgy is olcsóbb magyarországi szén könynyebben talál vevőkre. Borsód és Gömörvármegyék törvényhatóságai a közelmúltban felterjesztést intéztek a kormányhoz, hogy a borsódi szén számára tarifakedvezményt nyújtson. A kedvezmény megadása azonban egyre késik. Evvel párhuzamban a sziléziai szénkonvenció, amely eddig a balkáni államoknak és Magyarországnak kedvezményes szénszállitási tarifát biztosított, most a porosz szénnél megvonta azt a tekintélyes szállítási kedvezményt és ilyenformán a porosz szenet Magyarországon október i-től kezdve már csak tiz-husz százalékkal drágábban lehet megvásárolni. Ez a drágulás azonban nemcsak a megvont szállítási kedvezmények következménye. Oka az is, hogy a sziléziai szénkonvenció a szén drágítását is elhatározta, a miből természetesen az következik, hogy a tél folyamán mindenfajta szén tiz-husz százalékos drágulási folyamatnak lesz alávetve. A tűzifa árai a mai napig még nem haladták tul a mult évi árakat, de tekintettel arra, hogy a hazai fatermelők kartellje egész jövő év márciusáig fokozottan emelkedő skálát állapított meg a tűzifa árára vonatkozóan, el lehetünk készülve, hogy a fa ára is hónapról hónapra rendszeresen magasabb lesz. A mai faárak: elsőosztályu fa 3.80 pengő, két éves vágású bükk. Hasábfa mm-ja 3.20 pengő. Az itt és az előbb emiitett árak a házhoz szállított és pincébe rakott szénre és aprított fára vonatkoznak és a nyíregyházi piacon divatosak. Az országos, vagy csak fővárosi áremelkedésekkel minden bizonnyal a nyíregyházi piac is igyekezni fog lépést tartani. Mi igaz a hnllaszöktetésból, amelyet egy nyíregyházi halálesetről írt egy fővárosi lap ? (A «Nyirvidék» tudósítójától). Egyik fővárosi esti lap vasárnapi száma fantasztikus riportban számol be egy «hullaszöktetésrőb, melynek kiindulópontja Nyíregyháza volt. Elmondja a cikk irója, hogy Schlögl Jánosné, a «Kékmacska» vendéglő nemrég elhunyt tulajdonosának özvegye, férje temetésére jj érkező és itt elhunyt testvérbátyját egy autó csomagtartójára szerelve át akarta szöktetni a hegyeshalmi osztrák határon, de a halott szöktetést a határőrök megakadályozták, mire az autó visszajött Budapestre, hol Schlöglné mint egy őrült rohant fel a Béla-utcai főkapitányságra, hogy ott «megdöbbentő|en drámai jelenetekben® ' 1 r esti hmqu >ffí»r efefe&ol. rantaziája és szépérzéke feléled, mikor toilcftje ápolási. 101 szeretetteljesen maya gondoskodik. Innen ered előszeretete aziránt hogy finom holmiját sajátkezűleg mossa és vasalja. Mindenkor pontosan a Lux mosási utasítások szerint jár el. amelyei? a vasalásra vonatkozólag Is fontos utbaigasitásokat tartalmaznak (Vasárnap [olytatjuk) Ezen utasításokat kívánságára önnek is szívesen elküldjük. - Lever és Társ* k. f- t., Budapest, IX., Ráday-uica 30. sirja el sorsát a főkapitányság vezetőjének. Beszámol a cikk irója arról is, hogy Schlöglné, mint élő utast jelentette be a kapitányság előtt álló autóban bekoporsózott ha- : lottját, s csak akkor árulta el a valót, mikor az illetékes rendőrtisztviselő követelte, hogy jöjjön : fel az utlevélkérő. Ezekkel és a cikkben felsorolt többi fantasztikumokkal szemben álljon it: a való tényállás: A múlt hc 4-én megérkezett Nyíregyházára Schlögl Jánosné fivére, Koiczbcrg Leopold bécsi ! lakos, hogy sógora temetésén résztvegyen. Holczenberget, ki a háborúban szerzett szervi szívbaja miatt már 12 éve nyugdíjban van, annyira megviselték a temetéssel járó izgalmak, hogy ágynak esett és négy heti szenvedés után meghalt. Holczenberg felesége táviratban kérte meg sógornőjét, Schöglnét, hogy férje holttestét szállíttassa Bécsbe. Schöglné eleget teendő só gornője kérésének, azonnal megtette a szükséges lépéseket, hogy bátyja holttestét elszállíthassa. A halottat előírásszerűen hármas koporsóba tették, a koporsót hatósági orvos jelenlétében lecinkezték és folyó hó 8-án hajnali 3 órakor a halottat szállító autó elindult Nyíregyházáról. Schlöglné gyorsvonaton tette meg az utat Budapestig, hol a Béla-utcai főkapitányság előtt találkozott a Debreczeny Dezső nyíregyházi soffőr által vezetett autóval. A főkapitányságon túlestek a szükséges formalitásokon s az autó már másnap hajnalban akadálytalanul folytatta útját Hegyeshalomig, hol a holttestet áttették egy osztrák autóra, mely tovább szállította Bécsbe, hol a temetés a rendes időben nagy részvét mellett meg is történt. Ot hét alatt, bravnros gyorsasággal épitette meg Pisszer lános a homoki gazdálkodás mintatelepét Modern knltnra a Szarvasszigeten. — A Mezőgazdasági Kamara gazdag termést takarított be a sivár homokon. — A nyíregyházi gazdák csodájára járnak a szarvasszigeti homokjavitás eredményének. — Látogatás az nj telepen, ahol ántal Illés volt japánországi hadifogoly „ököm" Öt főz a vendégeknek. (A «Nyirvidék» tudósítójától). Lehet-e megkétszerezni a terméshozamot a szabolcsi homokon? A Mezőgazdasági Kamara azt mondja, — hogy lehet. Paulusz Márton gazdasági tanácsos, a nyíregyházi gazdák régi vezére, a Kamara alelnöke is azt mondja már évtizedek óta, hogy igenis lehet, csak meg kell mutatni az okosoknak, hogyan kell azt a többtermelést megcsinálni, hogyan kell a szabolcs sivó homokot dúsan termő humusszá varázsolni. Sokáig jámbor óhajtás maradt e téren minden. Egyszer aztán a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara uj elnököt választott: egy lobogó temperamentumu, zseniális magyar urat: Kállay Miklós főispánt. Ez az elnök aztán az ő ellenállhatatlan szuggesztivitásával megadta az irányítást, megjelölte a cselekvések útját: állítson fel a Mzőgazdasági Kamara Nyíregyházán, Szabolcsvármegye középpontjában egy olyan mintatelepet, ahol hozzáértő emberek kézzel foghatóan a gazdák elé fogják tarm az okszerű gazdálkodás eredmc-