Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 198-222. szám)

1928-09-16 / 210. szám

1928. szeptember 16. JSÍYÍRYIDÉK. Közgazdaság. Nem javultak a tavaszi kapásnövények s a szárazság a vetési munkálatok előkészí­tését is nagyban gátolja. áz 1928. fagy és jégkárosalt gazdák segélyezése. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) A vármegye közigazgatási bizott­ságának csütörtöki ülésén Kausay Tibor gazdasági főfelügyelő távol­létében Zilahi Kiss Tibor gazda­sági főfelügyelő számolt be a vár­megye elmúlt havi mezőgazdasági állapotáról. A jelentés a követke­zőképen hangzik: Mult havi jelentésem óta augusztus 13, 17, 18, 22, 23, 24, 30. és szeptember hó i-én volt egy kevés csapadék, mely a növény­zetet egy kissé felfrissítette ugyan, de fejlődésére nagy befolyást nem gyakorolt, ugy, hogy a tavaszi kapás növények az eső hiánya miatt egyálta­lában nem javultak. — Lóhere, lucerna és sarjú egyálta­lában nem fejlődhet, miért is a ta­karmányhiány aggasztóan fenye­geti gzadáinkat. A dohány legnagyobb részben le van törve, leveleik aprók, ter­méshozama 20—25 százalékkal kevesebb a mult évi termésnél. A nagy szárazság a vetési munkálatok előkészítését is nagyban gátolja, a kötöttebb földeken a szántást megkezdeni nem lehet, a homoko­kon a szántást megkezdették ugyan, de a nagy szárazság miatt a vetést nem igen merik a gazdák megkezdeni. A korai burgonya szedését a gazdák megkezdették, de a termés hozam igen kevés, a gumók nagy része apró fejletlen. Javaslatomra a folyó évi fagykárosult be­regvármegyei 4 község Tiszakerecseny, Nagylónya, Kisló­nya és Mátyus községek részére a földmivelésügyi miniszter ur ve­tőmagbuza beszerzését engedélyez­te olyformán, hógy a buza árát a kiosztásban részesített egyének kamatmentesen 1929. szeptember hó 30-ig tartoznak megfizetni, a szállítási költségeket a földmive­lésügyi miniszter ur tárcája terhére elvállalta, összesen 1273 <3 buza lett beszerezve és pedig: Nagylónya községben 122 egyén részére 1127 kh. területre 352 q. Kislónya községben 8 8 egyén ré­szére 568 kh. területre 190 q. Tiszakerecseny községben 184 egyén részére 1898 kh. területre 579 q­Mátyus községben 76 egyen ré­szére 450 kh. területre 152 q. Ugyancsak Polgár község jégkárosult kisgazdái részéi e fenti feltételek mellett 6000 pengőt bocsátott buza vető­mag beszerzésére rendelkezésemre a vetőmag beszerzése folyamatban van. A földmivelésügyi miniszter ur f. évi október hó 15. és november hó 15. közötti időben esetleg feb­ruár hó második felében a cser­majori m. kir. kisgazdaképző is­kolában, valamint a jászberényi, karcagi és somogyszentimrei m. kir. földmivesiskolákban a köz­ségi birák ,községi elöljárók, községi legelőgazdák legelő társu­lati és birtokossági legelő vezető tagjai részére 10 napos alsófoku rét és legelőjavitisi tanfo­lyam rendezését vette tervbe. A tanfolyam ingyenes és résztve­vők részére az oda és visszautazási költségek fejében 10 P. átalány megfizetésén kívül a tanfolyam alatt a résztvevőknek díjtalan szál­lást és ellátást biztosit, melyre az elöljáróságok, legeltetési társula­tok figyelme felhivatott. A fényeslitkei osztatlan közös legelőn létesített 2 kut és itatok berendezésének részbeni fedezésére 700 pengő államsegélyt utalt ki. A Tiszántúli Mezőgazdasági Ka­mara a fenyegető takarmányinség­re különös tekintettel Nyíregyházán f. hó 16-án , délelőtt 10 órakor a várme­gyeháza tanácstermében szak­előadást rendez, melyet dr. Zaitsek Arthur kisér letügyi igazgató fog megtartani. A buzafajták helyes megválasztása A fáradhatatlan magyar növény­nemesitői munkának eredménye az, hogy a magyar gazda különösen a buzafajták között nagy választékot talál. Minden vidék, minden gazda­ság megtalálja a viszonyai közé leginkább beillőket, csak helyes kísérletezéssel meg kell azokat ke­resni. Ma már a nemesitőkön, az erre hivatott állami tudományos intézeteken kivül, a Mezőgazdasági Kamarák is értékes tapasztalatokat szereztek széleskörű kísérleteik ré­vén és a hozzájuk forduló gazdák­nak tájékoztató tanácsokat tudnak adni arra, hogy szűkebb körben saját gazdaságaikban milyen né­lyen néhány fajtával tegyenek próbát. A gazdasági Kamara által ajánlott néhány fajtával állítson be a gazda pontos, lehetőleg több­1 ször ismétlődő kísérletet. A kísér­letbe ellenőrzőnek kapcsolja be a gazdaságban eddig termesztett faj­tát is. Azután termésmennyiségés minőség szempontjából legjobban beváló mellett döntsön. Ha még olyan pontos is a végrehajtott fajtakisérietünk, többek közt két fontos dolgot ne tévesszünk szem előtt. Egy évi kísérlet eredményé­ből ne általánosítsunk, mert pl. nincs kizárva, hogy az idén legjob­ban bevált fajtánk más esztendő­ben lemarad, hanem végleges kö­vetkeztetés levonására várjuk be legalább 2—3 év eredményét. A másik igen fontos dolog, hogyne feledkezzünk meg a buza műtrá­gyázásáról és különösen arról se, hogy a buza szinte hazánknak mindeén talaján meghálálja a kat. holdanként szórtan adott 150— 200 kg. vagy sorba adott 80— 120 kg. szuperfoszfátot. Ha a föld nitrogénban is szegény, ugy a ve­tőszántás előtt szórjunk ki 60— 100 kg. mésznitrogént is. Csak igy lesz képes a legjobb nemesitett buza is jó tulajdonságait érvénye­siteni és tulajdonképpeni tehető­ségét kifejleszteni. A takarmányhiány tanulságai Bár Magyarország gazdaközön­sége csaknem évente takarmányhi­ánnyal küzd, mégis a folyó évi takarmányhiány a rendkívül nagy szárazság miatt, a megszokottnál is—nagyobb ,ami megint csak azt bizonyítja, hogy hazánkban biztos termést csak azon növények adnak, amelyek betakarítási ideje, tehát fejlődésük főidőszaka, az év első felére esik, amelyek termésének nagyságára, a hazánkban oly gya­kori száraz nyár már nincs befo­lyással. Ilyenek elsősorban a ré­tek, melyek a tél és tavasz fo­lyamán okvetlenül kapnak elegen­dő csapadékot s igy bizonyosan nagy szénatermést adnának, ha va­lamelyes ápolásban részesülnének. De hol van az a magyar kis- és középgazda, akinek eszébe jutna, hogy rétje ápolásra és trágyázásra szorul s ha ezt elmulasztja, lehet akármennyi eső, mégis csak érté­ket alig képviselő kis mennyiségű gazt kaszál arról. Rétjeink elha­nyagoltsága és trágyázatlansága oka annak, hogy a száraz éveket állatállományunk oly nagyon megsínyli. Ha rétjeink csupán kétszer olyan nagy terméseket adnának ,mint aminőket adni szoktak, a száraz nyár se okozna elviselhetetlen nagy gondokat. Az a nagyszámú kisgazda, akikkel a folyó évben rét-mütrágyázási kí­sérleteket végeztettünk, ámulva látta, hogy mennyivel nagyobb termést adott a mütrágyázott, mint trágyázatlan rétje. A terméstöbb­let a legtöbb esetben a 100 szá­zalékot is meghaladta. De nem­csak e nagy terméstöbblet lepte meg őket, hanem a széna minősé­ge is, amely megtelt here s egyéb értékes növényekkel, a trágyázat­lan ellenben csak olyan gazos maradt, mint volt azelőtt. Ezek a kísérletezők kat. holdanként 150 kg. szuperfoszfátot és 60—80 kg. mésznitrogént szórtak ki, többnyire tavasszal, elkésve. Mennyivel na­gyobb lett volna a terméstöbblet, ha e mennyiségeket nem késő ta­vasszal, de előző ősszel szórták voln aki, amely esetben a téli ned­vesség még jobban feloldotta volna a műtrágyát, amely a fejlődés leg­kezdetén rendelkezésére állott volna már a növénynek. Most no­vemberben kell a műtrágyákat ki­szórni a nehéz fogassal meghaso­gatott talajra, előbb a mésznit­rogént 10—14 nappal, későbben a szuperfoszfátot s azután megint fogasolni. Aki ezt megteszi, az nem fog a jövő nyáron takarmányhiány miatt panaszkodni, még olyan nagy száraság esetén se, mert el­végre a rét se táplálhat mindég csak másokat, néha magának is szüksége van táplálékra. A földbirtokreform utján kiosztott földek kezelésérő) A földbirtokreform igen sok uj törpe és kisbirtokost teremtett. Ezek legnagyobbrésze, sajnos, igen külterjesen "gazdálkodik. Az elégtelen, sokszor Aanyag íalaj­munka, a trágyahiány, hibás és rossz növényápolás ellenére is az olyan röldeken, amelyek jó gazda kezéből származnak, még kielégí­tő a termés. Sajnos azonóan — de a reformföldek — aránylag ritka kivételtől eltekintve — ro­hamlépéssel haladnak a leromlás felé, s a szinte általános rabló­gazdálkodás miatt csakhamar a község legelhanyagoltabb, legsi­lányabb termőföldjei lesznek. Ezt a leromlást még idejében meg kell akasztani. A további hanyat­lást fejlődésnek, javulásnak kell felváltani. De hogyan? Hiszen az uj gazdák kevés kivétellel sze­gény emberek, csaknem nincste­lenek. Állatuk alig van, ami istál­lótrágyájuk termelődik, az a ke­zelés hiánya miatt alig jelent va­lamit. Valahol mégis el kell kez­deni a dolgot. A talajmüvelés, a gondos növényápolás kérdése, szorgalommal, jóakarattal meg­oldható. Be kell látnia mindegyik­KERJE AEUSZERKERESKEDÉSBEN , „ A MOST MEGJELENT. iiö RECEPTET TARTALMAZÓ. SZÍNES KÉPEKKEL ILLUSZTRÁLT D= OETKFR-FÉLE RECEPTKONYVET ÁKA 30 FILLÉR KÖZVETLEN HOZZÁNK: D?OETKERA.™o\ BUDAPEST. VIIIX0NM25N£/ A 127 receptet tartalmazó Hogyan készül a jó sütemény ? c. könyvecskét kívánatra továbbra is ingyen és bérmentve küldöm. 7177 26 nek, hogy magának kell magán segíteni, hogy az Isten is meg­segítse. Meg kell ragadnia minden alkalmat, amivel kis gazdasága fellendülhet. A kínálkozó alkalmak közül, melyek helyzetének javítá­sát előmozdíthatják, a mütrágya­hitel igénybevétele, tehető első helyre. El sem lehet képzelni olyan reformföldet, amelyen — hacsak a talaj megművelése nem nagyon rossz — a műtrágyák kö­zül különösen a szuperfoszfátnak ne volna biztos, busás jövedelmet hozó termésfokozó hatása. Istál­lótrágyához alig jutó földeken, amilyenek a reformföldek, a mész­nitrogénnek biztos hatására is számithatunk. Sőt a szuperfosz­fátnak számottevő hatása is csak az esetben bizonyos, ha a talaj nitrogénszükségletét is fedezzük. A műtrágyázás biztos hatását a műtrágyák helyes alkalmazásával érhetjük el, melyre nézve a Felső­dunántuli Mezőgazdasági Kamara (Győr) kiadásában megjelent könyvecske Gyárfás József: »A műtrágyázás gyakorlata« ad rész­letes útbaigazítást. Röviden ösz­szefoglalva: szuperfoszfátból 150­200 kg.-t kell kat. holdanként ősziek alá vetés előtt, pl. a fo­gasolatlan vetőszántásra szórva, tavasziak alá kb. ugyanannyit még az ősszel, vagy a tél folya­mán az őszi szántás tetejére kell hinteni. Mésznitrogén a szuper­foszfáttal nem keverhető, sőt közvetlenül egymásután sem ta­nácsos a két műtrágyát elszórni, hanem pl. őszi alá 8—10 nappal a vetőszántás előtt szórjuk ki és fogasoljuk be a mésznitrogént köz vetlenül szántás előtt pedig a szuperfoszfátot. A jó gazda I IDnni INF" natsr-<s trrt­„mnuuunc torolijokat használ. Vezérképviselet: Nyíregyháza, Széchenyl-ut 1. 461-2. Telefon : 507.

Next

/
Oldalképek
Tartalom