Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 198-222. szám)

1928-09-16 / 210. szám

JSíIrÍRYIDSIC. 1928. szeptember 16. Marika rózsája a humor, ötlet remek zene, táncok, énekszámok összetételéből áll és e héten jókedvre hangol bennünket. Az örök ifjúság növénye Bizonyára sokan örömmel fogadják azt a hirt, amelyet Gagern angol utazó ad hirül. Van egy csodálatos növény, melytől megifjodunk, nem kell többé Voronoffhoz szaladgálni s műtéttel kiverekedni az örök ifjúságot, elég ha beszerzünk magunknak egy kis huentulát. Mi az a huentula? A huentula bűvös növény, mely nemcsak biztositja fiatalságunkat, nanem vissza is adja, ha aiár elröppent. Az angol utazót egy napon vendégül látta Deshaipur maharadzsája. Az, aki elbeszélte neki, hogy ezzel a növénnyel csodálatos tapasztalatokat tett. Bebizonyitott tény, hogy az elefántok fogságban sokkal kevesebb ideig élnek, mint szabadon. Ezt annak a ténynek tulajdonúja, hogy az elefántok az őserdőben főleg hiientulával táplálkoznak. A maharadzsának volt egy elvénhedt elefántja. Egyszer eszébe ötlött, hogy huentulát ad neki enni, állandóan ezen a koszton tartotta s az elefánt egy év múlva szemlátomást megfiatalodott. Hasonló kisérletnek vetette alá egyik öreg papagályát is és ugyanazt az eredményt tapasztalta. Az emberek szintén visszanyerik ruganyosságukat, életkedvüket ettől a varázsos palántától. Gagern azt indítványozza, hogy az európai tudósok klinikailag állapítsák meg hatását. Amit látott és hallott felőle, az rendkívül kecsegtető. Ez az a titok, melyet az emberiség már évszázadok óta hiába keres. Csak talán Mefisztófelesz ismerte eddig, aki tudvalevőleg sohasem öregedett meg. Diadal Mozgó Szeptember hó 15 én és 16-án, szombaton 5, 7 és 9 órakor, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor; Ujjé repülünk Rossz üzletmenet elleni orvosság 7 felvonásban. — Főszerepben: Patsy Ruth Miller és a szemtelenség világbajnoka: Gienn Tryon Komédiás leány Dráma 8 felvonásban. Főszerepben: Carol Dempster. Szeptember hó 17-én és 18-án, hétfőn és kedden: Petrovicli Szvetiszlay: „Orfeum hercege". Margaret LiYingston: „Fata Morgana". Súlyos szerencsétlenség történt egy mátészalkai szeszgyárban. Jakab Sándor géplakatost beszállították az Erzsébet kórházba > ahol amputálni kellett. Nyíregyháza. (A Nyirvidék tudósítójától.) Mátészalkán a gyártelepi szeszgyárban súlyos szerencsétlenség történt. Jakab Sándor géplakatos a rézcsövek vizsgálatával volt elfoglalva. Alig kezdett hozzá a csőrendszer kipróbálásához, mikor az egész készülék lezuhant. A súlyos gépalkatrészek összezúzták Jakab Sándor lábát. A súlyosan megsebesült géplakatost behozták a nyíregyházi kórházba, ahol jobb lábát amputálni kellett. Automobil. Ilii az oka a gyakori autó és motorkerékpár szerencsétlenségnek ? (A «Nyirvidék» tudósítójától). Ujabban nagyon elszaporodtak az autó és motorkerékpár szerencsétlenségek. Az ügyészségre és a. rendőrségre befutó akták azt igazolják, hogy az országutakon épen annyi szerencsétlenség történik, mint a városban. Sok a panasz a gépjárművezetők ellen és a közönség minden egyes esetben csak őket teszi felelőssé és ujabb szigorú rendszabályok érvényesítését kívánja abban a hiszemben, hogy a rendszabályok, amelyek csak a gépjárművezetőkre vonatkoznak, lényegesen csökkenteni fogják a gázolások, szerencsétlenségek számát. A bajok előidézésében pedig nemcsak a gépjárművezetők a hibásak, hanem hibás a közönség is, amely fegyelmezetlen, figyelmétlen és ha végig vizsgálnánk minden esetben a gázolások ügyét, azt tapasztalnánk, hogy egyenlő arányban felelős a ge'pjármüvezető és a közönség. Az okokra vonatkozólag megkérdeztünk többeket, akik ismerik a viszonyokat s a következő információt kaptuk: — Nagy baj az, hogy a közönség nem elég fegyelmezett. A gyalogosok nem tartják be a szabályokat, nem mennek át gyorsan az utakon és nem is igen figyelnek. A legtöbb már csak akkor veszi észre a közeledő kocsikat, mikor az melléje érve dühösen tülköl rá. A gyalogjárónak mielőtt lelép az útra, szét kell nézni és ugy haladni át az uton. Nyíregyházán még látni olyan kényelmes embereket, akik mitsem törődva az egyre fejlődő forgalommal, újságot olvasva sétálnak át forgalmas utak egyik oldaláról a másikra. Igy aztán nem is csoda, hogy balesetek történnek. A közönség egy részének szabálytalan közlekedése és figyelmetlensége tehát az egyik. ok. A másik a vezetők gondatlansága. Megtörténik, hogy különösen a nem hivatásos vezetők a közönséget szemlélgetve haladnak a gépjükön, nem figyelnek a kormányra és nem néznek a gép elé. A gázolások és szerencsétlenségek száma lényegesen csak akkor fog csökkenni, ha a gyalogjáró és a vezető egyformán betartja a szabályokat. • »•••»»' ' i t !**> S*Ü A vidéki utakon a vezetőket kevésbbé terheli a felelősség, mivel az emberek ott még az erős tülkölésre sem térnek ki a rohanó autók elől. Veszedelmessé teszi még az utakat az is, hogy az állatok szabadon eresztve csatangolnak az utakon, különösen a csikók okoznak sok bajt. A vidéki szerencsétlenségek oko zója nagyrészben az utak elhanyagoltsága. Néhol életveszélyes még a megengedett sebességgel való haladás is. Az utjelzéseknek majdnem teljes hiánya, a falusi szekerek szabálytalan hajtása és a szabadon járó állatok az okozói sok szerencsétlenségnek. A vidéki szekereseknek nagyon rossz szokásuk van, nem kötik meg a csikóikat és az össze-vissza száguldozó állatok teljesen bizonytalanná teszik a gépkocsik és motorok útját. A legjobb eset, amikor megkötik a csikót, az is baj, mert a jobboldalra kötik és a riadozó állat pontosan neki fordul a kocsi mellé érő gépnek. Igy történhet meg, hogy a motorost a csikók lerúgják a nyeregből, vagy ráugranak az autó motorházára. A tanyák és faluk mellett libák, disznók tanyáznak az országutakon, nem is kell mondani, milyen veszélyt jelentenek az ilyen állapotok. — Természetesen a motorosok vigyázatlansága is hozzájárul a balesetek előidézéséhez. A rossz utakon, ahol minden pillanatban akadály merülhet fel, neki eresztik gépeiket és merész száguldásnak legtöbbször összetört gép és ember az ereűmenye. Sok tennivaló van még hátra az utak forgalmának biztonságosabbá tételének kérdésében és szükséges lenne a csendőrség részéről erélyesebb gyakori utellenőrzés, mert a bajok legnagyobb részt mégis a jószágok és szabálytalanul hajtó kocsik következményei. Egy másik gépjárművezető, aki már bejárta egész Európát, és ismeri az ország minden útját, abban látja a baj okát, hogy rosszak az utak és nem ismerik a kocsisok a forgalmi szabályokat. Városi Mozgó Szeptember hó 15 én és 16-án, szombaton 5, 7 és 9 órakor, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor: Laura La Plante Ördöngös Lóri Vígjáték 7 felvonásban. Buck Jones idei első filmje: A zúgó fergeteg Texasi történet 6 fejezetben. Előzetes jelentés. Szept. 17., 18., hétfőn és kedden: GEORGE O'BRIEN: Ámor hajója. RICHÁRD TALMADGE: A sárga sátán. Hozzájárul még a nehéz utiviszonyokhoz még az is, hogy kevés gyakorlattal biró vezetők kimerészkednek a messze utakra és száguldanak, ahogy a gép birja. Az utak pedig nagyon rosszak és egyenesen életveszélyt jelent azt a sebességet kiadni, amire ma már minden autó és motor képes. A városban figyelmetlen a közönség és sokszor elébe lép a tülkölő autónak is, ugy sétálgat utakon át, mintha az ebédlő asztala körül járna. Ha baj történik, mindig a vezető a hibás. Igaz, hogy vannak esetek, hogy fiatal soffőrök okoznak bajt és ugy rohannak a taxival, olyan zajjal és sebességgel, hogy a szegény motor még versenygépnek gondolja magát. Bajt okoz még az a rendelet is, hogy nem szabad reflektorral járni a sorompón belül eső utakon. A városnak pedig* van jó néhány olyan utja, hogy városi világítással nem lehet rajta végig haladni, a hatóságoknak meg kellene engedni, hogy azokon az utakon az országúti világítást is használhassák az autók. Azt, hogy baj van, mindenki elismeri és a bajokat előidéző okok mind olyanok, hogy lehet segíteni és lehet módot találni arra, hogy csökkenjenek az autó és motorkerékpár üalesetek, szerencsétlenségek. Elhájasodásban és annak következtében légzési nehézségekben, vértódulásban szenvedőknek gondoskodniok kell a szabályos bélmüködésről. Néhány héten át naponta V2 pohár valódi Hunyadiáános keserűvíz használata biztosan megszünteti a székrekedést, levezeti a belek rothadásos tartalmát, elvonja a test felesleges és káros nedveit, mozgékonnyá és Qdívé teszi az embert. — Umertetöt készséggel kaid Saxlehner András, Budapest. 4/20. 7178