Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 198-222. szám)

1928-09-16 / 210. szám

Nyíregyháza, 1928. szeptember 91. * Csütörtök XLIX. évfolyam. 207. szám Előfizetési árak helyben ét vidéken: 3«y Mra 2'BO pengő. Negyedévre 7-60 pengd. KfaMsxtriseléknek és tanítóknak 20»/o engedmény. Alapította JÓBA ELEK Főszerkesztő : Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ. Felelős szerkeszt6 : VERTSE K. ANDOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT 9. SZAM. Telefon szám 139. Postachequ* Kéziratokat nem adunk vissza* Mit kellett volna máreddig tenni a magyar nemzetnek, hogy a revlzidta megoldáshoz közelebb vigye? Kaland-e a magyar igazság keresése ? A magyar nemzet most sóhajthat fel igazán a költővel: «Lement a nap, de csillagok nem jöttenek. Sötét az éj». Sötét, mert csak messziről működő reflektorok sugároznak némi fényt a magyar horizontra, amit a magyar nemzet erkölcsi önerejéből nemcsak hogy intenzivebbé nem igyekszik tenni, de alig akarja meglátni, észrevenni, nehogy — mint egyesek mondják — kalandokba keveredjék. Dehát kaland-e az igazság keresése, érvényesülésének követelése? Kaland-e, ha a magyar nemzet a békediktátummal kezében kiáll a világ fóruma elé és követeli. i-ször hogy a ruthén testvéreink által lakott országrészen, — amely még mindig Magyarországhoz tartozik, mivel népszavazás az elszakadást még ki nem mondta — hajtassék végre a népszavazás. Ezt a magyar nemzetnek követelni joga van anélkül, hogy ezzel más állam belügyeibe avatkoznék. Igazolja ezt a tényállás. Mert, ha a ruthénvidék kérdését a trianoni szerződés rendelkezései szerint vizsgáljuk, azt fogjuk látni, hogy amíg a tót és románlakta vidékeinket minden fenntartás nélkül a szomszédoknak ítélte oda a nemzetközi Tanács, addig Ruszinszkóra kivételt tett, amennyiben bekebelezhető tartományul se a csehnek, se a románnak nem Ítélte oda. Ellenkezőleg, erre vonatkozólag a békeszerződés ugy intézkedik, hogy Ruszinszkó lakosai autonómiát kaptak s ezen önrendelkezési joggal élve, népszavazással önmaguk döntsék el, hogy a jogfolytonosság alapján megmaradnak-e tovább is ősi hazájukkal, Maírta : Piiier József. gyarországgal kapcsolatban, vagy — a jogfolytonosságtól eltérőleg — más idegen impérium alá akarják-e magukat helyezni? Ezen rendelkezésből két dolog állapitható meg világosan és félreérthetetlenül, nevezetesen: a) az, hogy a ruthén föld lakosságának nem a cseh, vagy oláh hatalmaktól kell várni az autonomiát, mert azt maga a békeszerződés már előre biztosította, illetve megadta a lakosságnak. És ez a fontos, ez a lényeg, ez a sarkpontja a dolognak. Ezt kell nekünk meglátni, megérteni, leszögezni s ennek alapján a népszavazást további halogatás nélkül követelni; b) a második megvilágított pont az, hogy a birtokbavételhez sem a csehnek, sem az oláhnak jog nem adatott. Ez különben természetes is. Mert az önrendelkezési jog és a birtokbavétel joga egymást kizárják. Ha ugyanis a ruthén vidék befejezetten birtokba adatott volna egyiknek, vagy másiknak, akkor nem volna helye az önrendelkezési jog alapján eszközlendő népszavazásnak, hogy ezzeí*önmaga döntse el hovátartozandóságát; ez pedig kizárja az előzetes birtoklás jogát. Ezen természetes, magából a dolog alanyából folyó igazság tehát kétségtelenné teszi, hogy Ruszinszkó hovátartozandósága, miután a népszavazást a megszállók mind eddig megakadályozták, végleges megoldást nem nyert. Nem birtoka se a csehnek, se az oláhnak, hanem még mindig birtokteste Nagymagyarországnak, ahonnét leszakítva jogérvényesen még nincs; ezért van joga a magyar nemzetnek a népszavazást provokálni, követelni. Ha ezt már megtette volna a nemzet, ma már velünk élnének ruthén testvéreink, mert bizonyos, hogy nem az elszakadást, de a velünk egységben maradást mondották volna ki; mert lelki hüségük mellett a Nagy-Alföld búzatermő területe is, ahonnan a kenyerüket évről-évre beszerezték két kezük munkájával, az együttmaradát diktálta volna nekik. A népszavazás követelése legkevésbbé sem zavarta volna meg a Csonka-ország konszolidálását, — sőt nagyban elősegítette volna a nemzet megerősödését a kárpáti vidék népével és természetadta kincseivel. E követelés sem kalandokra nem vezetett volna, sem háborúra nem adott volna okot, mert ez csak a helyzetből kifolyó kötelessége lett volna a nemzetnek, a mivel elérte volna azt is, hogy a nemzet testére kovácsolt abroncs megpattant volna. Az abroncsnak pedig az a jellegzetes tulajdonsága, ha egy helyen megszakad, lehull az egész. Éppen ezért méltán váddal illetheti a nemzet önmagát, hogy Trianonnak éppen ezt a legkönnyebben sebezhető pontját mindeddig figyelmen kivül hagyta; egész erejével jeá nem feküdt, hanem hosszú nyolc éven át a «kaland»-tól való félelmében meglapult, nallgatott. Tovább menve; 2-szor kaland-e, ha a békediktátumra hivatkozva, a megszállott területen sínylődő testvéreink kisebbségi jogainak védelmére áll a magyar nemzet, ha a világ fóruma előtt állandóan követeli, hogy iskoláját el ne vegyék; nyelvének használatát meg ne tiltsák; birtokait el ne rabolják; ősi lakhelyéről ki ne üldözzék; # mert mindezeket tiltja a szerződés. De a magyar nemzetnek mindezekhez nincs szava, Vétkes közönnyel, könnyelműséggel nézi véreink s ezer év óta velünk egybeforrott testvéreink elvérzését, a mi rövid néhány év alatt teljesen be fog következni. _ Ne emlegessük itt a százötven évig tartó törökuralmat, mert annak csak adó kellett, de nem tört a magyar faj kiirtására, — mint ahogy a most megszálló hatalmak cselekszik. Ma több rombolás éri egy év alatt testvéreinket, mint érte a törökuralomnál ötven év alatt. Hol van a nemzet egységes szolidaritása? Hát nem jajdul fel minden becsületes magyar embernek lelke a felénk szálló jajkiáltásokra és nem indítja az igazság szavának hangoztatására. Hiszen minél többször és minél több okból állítja a nemzet a megszállókat a világ előtt pellengérre, annál inkább ismertté válik az az igazságtalanság, embertelenség, istentelenség, amit a magyar nemzettel szemben elkövett tek és annál ismertebbé lesz a magyar nemzet igaza, jogos követelése, amely annál inkább megérleli a népekben azt a meggyőződést, hogy itt tenni kell, hogy itt igazságot kell szolgáltatni a méltatlanul sújtott magyar nemzetnek. Egyesek ugyan — a bölcsebbek közül — azzal az elcsépelt közhellyel szoktak előállani, hogy: »jajjal, dobbal nem lehet verebet fogni». — De nekünk nem veréb kell, nekünk igazság kell! Azt pedig, igenis, dobbal, még pedig nagy dobbal kell hirdetni, hogy megismerhesse, tudomásul vehesse az egész világ. Ugy-e, ellenfeleink ordítozó propaganda irodát tartanak fennt a külföldi államok fővárosaiban gazságaik propagálására, a közvéleménynek félrevezetésére. Ezzel szemben a magyar nemzet még befelé is alig meri hangoztatni igazát; hogy várhatnánk tehát a AZ ISKOLAI EV KEZDETERE gyermekcipőket és patentharisnyákat a legjobb minőségben és legolcsóbb árban! 26-29 számig Gyermek fekete erős iskolacipő k '80 P Intézeti teveszőr komódcipö C'50 pengő 30-35 számig r Leány és fiu fekete erős iskolacipő '80 P ' Női fekete magas cipő lakk orral 1Q80 ttJ pengő 36-39 számig Fiu kapcsos fekete és naturbőr ex tra erSs iskoIacipCk •80 p \ 36-42 ' számig ^ Kl» női fekete é» barna' , Trotteur divalpántoa Intézeti Férfi erős őszi, magas szárú fekete és 1Q80 divat félcipő Gyermek patent harisnyák minden színben és nagyságban. Benedekffynél, a HUNGÁRIA CIPŐ ÁRUHÁZBAN, Nyiregyháza, Zrínyi Ilona ucca 5. Telefon: 195. — Kirakatainkat —ireskedjak megtekinteni. Egyes szám áia 16 fillér.