Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 198-222. szám)

1928-09-01 / 198. szám

2 JNfVíRYIsáK. 1928. szeptember 1. Emil Jannings Csütörtöktől—vasárnapig á mi tót testvéreink. „Nyírvidék" számára írta: Bogya János országgyűlési képviselő. A békerevizió egyre hangosab­ban hirdeti halaszthatatlanságát. De ez a revizió az érdekelt népek megkérdeztetése alapján jöjjön lét­re, lehetőleg népszavazás utján. Ez a népszavazás ne csak azt állapítsa meg, hogy melyik államhoz kíván­nak tartozni, ne csak azt mondják meg, hogy hozzánk kívánnak-e csatlakozni, hanem állapítsák meg a csatlakozás politikai formáját is, ők maguk. Itt elsősorban a mi tót testvére­inkre gondolok. A Felvidéken a helyzet lényeges változás felé közeledik. Eddig a csehek egy szerződés alapján állítják, hogy jogos arai a Felvidéknek. Ilyen szerződés nincs. Ilyen szerződést kötni a tót nép nevében nem áll­hatott jogában senkinek. De ha — volna is ily megállapodás, ez most az ősszel még a cseh fikció szerint is lejár. Az a jogi alap, amely szerintünk soha sem létezett, már a csehek állítása szerint sem fog létezni november elseje után. És akkor Csehszlovákiában a tó­tok szempontjából, a jogmegszü­nés állapota következik be. A cse­hek a Felvidéken attól a pillanat­tól kezdve még a cseh rabulisz­tilca szerint is csak de facto, csak a tényleges hatalom, csak tényle­ges erőszak alapján lehetneK . a tótságnak politikai urai! A világ, amely az igazság esz­méjét hirdeti, már most láthatja, hogy a hazugság Közép-Európában és ezzel a világ életében milyen óriási katasztrófát idézett elő és hogy az életre erőszakot büntetle­nül elkövetni nem lehet. Kell, hogy belássa ezt, és kell, hogy levonja annak konzekvenciáit, hogy az ezredéves Magyarország csak bio­logiai erő alapján lehetett képes arra, áogy annyi viszontagság Kö­zött, annyi támadással szemben meg tudjon maradni. Kell, hogy a viiág belássa azt, hogy az a gaz­dasági helyzet, mely Közép— jiurópának ezen szaggatottsága kö­vetkeztében beállott és amely alatt most a békét egykor diktáló álla­mok .tiu nka n élk ülis e gb e n szenved­nek, csak ugy reparálható, ha az élet igazságait tesszük Közép­Európában úrrá. Az élet igazságai­nak urrátétele a magyar követelé­sek respektálása, az élet igazsága. Az erkölcsi rend követeli azt, hogy a tótság ügyével a világ az igazság és a saját érdekében fog­lalkozzék, hogy a világ meglássa azt, hogy nem testvért csatolt testvérhez CsehoSzlovákiában, ha­nem, hogy Benes politikáját en­gedte csalafinta eszközökkel dia­dalra juttatni a Felvidékkel szem­ben. Amely uralom nem ,a testvé­riség jegyében gyakoroltatik, ha­nem a gyűlölet, a zsarnokság for­máját öltötte magára. Mert első tény az volt, hogy a Felvidéknek gazdasági értékeit pusztította el, annak gazdag ereit vágatta ki és a kivágott erdők árát a prágai nem­zeti bankban helyezte el, a Felvi­dék gazdag iparát tette tönkre, hogy gyarmattá, nem termelő, de egyszerűen fogyasztó piacává te­gye a tótságot a cseh iparnak. Én ugy gondolom, hogy a nap innen kell, hogy felkeljen, az égbekiáltó sérelem itt a leghan­gosabb. Ezt a hangot kell, hogy ne hallják azok, alak felelősek azért a helyzetért, amelyet itt teremtettek. Hiszem, hogy a mi panaszunk és követelésünk szavát meghallja a világ, annál is in­kább, mert ez a panasz a mi tót testvéreink panasza is. És az általános világpolitikai helyzet alap­ján remélem, hogy megértésre fo­gunk találni. A mi diplomáciánknak legna­gyobb eredménye az, hogy higgadt munkájával olyan atmoszférát teremtett, amely ma kedvező a magyar problémák tárgyalására. Én remélem, hogy ennek a di­plomáciai helyzetnek elsősorban az olasz támogatás alapján meg lesz a gyümölcse, meg lesz a békének igazságos, helyes reví­ziója. Délben 1 érakor a Korona nagytermében közebéd lesz. (A «Nyirvidék» tudósítójától). A nyíregyházi ág. h. ev. egy­házközség, amint arról már hírt adtunk több izben is, vasárnap kivánja tiszteletét kifejezni lelki­pásztora, az egyházkerület püspö­ke, Geduly Henrik előtt, aki a Gondviselés kegyelméből lelkészi működésének negyvenedik évét érte el. Az üdvözlést megelőzően isten­tisztelet lesz a szokott időben, — majd az istentiszteleten résztvevő egyháztagok közgyűléssé alakul­J nak, amelyen dr. Bencs Kálmán m. kir. kormányfőtanácsos, pol­gármester, az egyházközség fel­ügyelője és Paulik János lelkész elnökölnek. Az elnöki megnyitó után az egyházközség közönsége nevében dr. Vietórisz József ny. reál­gimnáziumi igazgató üdvözli Ge­duly Henriket, majd Pauifk János lelkész köszönti lelkésztársát. A Közgyűlés után déli i órakor a Korona-szálló nagytermében köz­ebéd lesz. Egy Imsséves leány újszülött gyermekét beledobta a Tiszába. A leány csak akkor ismerte be bános tettét, amikor a csecsemő holttestét a Tisza kivetette, (A «Nyirvidék» tudósítój ától;. A szatmárvármegyei Kisar köz­ségben történt az alábbi eset. A Tisza partján, ahol a községbeliek vizet szoktak meríteni, a napokban egy reggelen véres nyomokat ta­láltak az asszonyok. Nyomban arra terelődött a gya­Szájsebészeti, fogorvosi, müíogászati rendelés! Röntgen laboratorlom! A berüni fogászati klinikán tanársegédi állasomban szerzett bőséges tapasztalataim, valamint csaknem 30 éven fit Budapesten folytatott szájsebészeti praxisom meghozták gyümölcsüket. Ugy a nyíregyházi, mint a vidéki intelligencia annyira igénybe veszik működésemet, hogy rendelőmet jelentékeny anyagi áldozattal kibővítettem és oly műszerekkel szereltem fel, melyeknek segé­lyével a legmesszebbmenő igényeknek is megfelelhetek. Sajnos, csodákat én sem tudok csinálni, de amit ember­szeretet, munkakedv és szaktudás produkálhatnak, azt a t. Kö­zönség rendelőmben meg fogja találni. Működésem tárgyát képezik: 1. Foghúzások és gyökerek eltávolítása teljes érzéstelenítéssel. 2. Fogtömések színarannyal és égetett porcellánnal. 3. Gyökércsonkolás gennyedő fogaknál. 4. Fogvlsszaüiíetés midőn a súlyosan megbetegedett fogat ki­húzom, kelló kezelés után pedig régi helyére visszahelyezem. 5. Foghús sorvadás esetében a mozgó fognak biztos rögzítése. 6. Arany és porcellán koronák. 7. Műfogak kizárólag legjobb minőségben, 8. Szájpadlás nélküli fogpótlások stb., stb. 6452-10 Medicinae Dr. Kugel Viktor szájsebész, volt klinikai első assístens Nyíregyháza, Vay Ádám-utca 5. szám. nn, hogy itt szülő nő feküdt. A. • hír eljutott hamarosan a csendőrök fiilébe is, akik a véres nyomokon a közelben lakó Imre István por­tájára mentek, akinek leányára, Zsuzsannára terelődött a gyanú. A leányról tudták a csendőrök, hogy anyai örömöknek néz elébe, s gyanujok alapos is volt, mert Imre Zsuzsanna tényleg betegen feküdt ptthon. A csendőrök kihallgatták a leányt, aki azonban tagadta, hogy újszülött gyermeknek adott volna életet. Tagadását megerősítette a szülésznő é s egy környékbeli orvos vallomása is. A csendőrök erre a járási körorvossal, dr. Gárdus Re­zsővel vizsgáltatták meg Imre Zsuzsannát. A körorvos megálla­pította, hogy Imre Zsuzsanna szü­lésen esett át, s a beteg leányt beutalta a fehérgyarmati közkór­házba. Közben a Tisza habjai felve­tették az Imre Zsuzsanna magza­tának hulláját 200 méternyire attól a helytől, ahol anyja megszülte és vizbedobta. Imre István ezt hírül vitte a kórházban fekvő leányának, aki betegágyán bevallotta borzal­mas tettét, amelyért felgyógyulása után felelni fog a törvény előtt. Levél a szomszédból. Debrecen, aug. hó. Kedves Szerkesztő ur! Bizonyára feltűnt már Önnek is, hogy milyen szeszélyes a termé­szet. Sokszor előfordul, hogy a közvetlen szomszédságban levő helységek talaja merőben ellenté­te egyik a másikának. Mig az egyik határ földje istenáldotta bú­zatermő fekete föld, addig a má­sik határban a futóhomok uralja a terepet.­Pardon, most veszem észre, hogy már majdnem gazdasági szakelőadásba mélyedek, holott szerény tudomásom szerint a vá­rosi aszfalton nem terem még a török buza sem. Mindazonáltal kénytelen vagyok visszatérni a talajviszonyok tár­gyalására, azon egyszerű oknál fogva, hogy a levelem elején fel­vetett tárgyfiái maradjak. Hát igen, kedves Szerkesztő uram, ha az ember a mi poros nyiri metropolisunkból egy jó órácskát vonatozik déli irányba, ugy egy sokkal kötöttebb talajú városban találja magát. És képzel­je, kedves Szerkesztő uram, ezek a nyakas cívisek milyen konzervati­vek! Valamikor még a nagy ko­lera idejében egy bogaras felcser tanácsára a nemes városi ma­gisztrátus kiadatta az ordrét, hogy minden tisztes és helyes pógár, akinek háza eleje vagyon, ne átal­ja reggelenként a gyalog járót friss vizzel felöntözni annak oká­ért, hogy a bacillusok szárnya le­tapadva eképpen, nem birjon rep­desni a levegőben, minek okáért a fertőzés az emberi állatok sorá­ban azáltal megakadályoztatik és ezen rendelet ugy begyöpesedett az utódok koponyájába, hogy még ma is szorgalmatosan űzik ezt az ósdi müveletet. A delizsánc-kora­beli nemes pógárak autón szá­guldó utódai nem is gondolnak arra, hogy ma már egy előhaladott korban élünk, amikor is kiment a divatból dédanyáink azon ' divat­ja, hogy cúgos topánkáikban saját Vasárnap délelőtt 11 órakor üdvözli a nyíregyházi e?. egyházközség Gednly Henrik pnspököt 40 éves lelkész! szolgálata alkalmából.

Next

/
Oldalképek
Tartalom