Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 173-197. szám)

1928-08-12 / 183. szám

1928. augusztus 12. JSÍYIRYIDEK 5 pengő segélyt és a bátorligetpusztai legeltetési társulatnak 2200 pengő segélyt engedélyezett. Mult havi jelentésemben emiitet­tem, hogy a nagyméltóságú mi­niszter ur a kisgazdák között a mult évi nemesitett buza és rozs vetőmag kiosztását a folyó évben is foly­tatni szándékozik a Mezőgazdasági Kamara és felügyelőségekkel kar­öltve és hogy vármegyénkben há­rom vaggon buza és 12 vaggon nemesitett rozs vetőmag kiosz­tása vétetett tervbe, most már a beérkezett jelentések alapján je­lenthetem, hogy a vármegyéből 521 mm. buza és 388 mm. rozsra tör­tént jelentkezés, tehát a buzábói 221 mm. túljegyzés, míg a rozsbői 812 min. felesleg mutatkozik, a le­jegyzés gyenge eredménye főkép azon körülménynek tudható be, — hogy a kisgazdáknak nincs pénzük és igy az előleget nem tudják be­fizetni. Hogy a 100 kh.-on felüli gazdák is részesüljenek a vetőmag akció­ban, és a rozs felesleg a vármegyé­ben legyen a 1 00 kh.-on felüli gaz­dák között kiosztható, javaslatunkra a Mezőgazdasági Kamara ez irány­ban felterjesztést intézett a földmi­velésügyi miniszter úrhoz. Elkészült az uj bortörvény terve­zete. A magyar bortermelő és borke­reskedők már régóta sürgetik az ur bortörvényt, mert az eddigi rendelkezések sok alkalmat nyúj­tanak azok kijátszására, ami dig különösen a termelőknek okoz igen nagy károkat. A miniszté­rium az uj bortörvény tervezetét már elkészítette s azt most meg­küldötte a mezőgazdasági és ke­reskedelmi érdekképviseleteknek. A törvénytervezet elsősorban a magyar bortermelők, a szőlősgaz­dák érdekeit tartja szem előtt és az úgynevezett «borkészités» jo­gát is erősen korlátozza a keres­kedelem részére. A bortörvény-ja­vaslat felöleli a bortermelők támo­matásának kérdését is, erre vonat­kozólag azonban csak általános alapelveket tartalmaz. Értesülé­sünk szerint a törvényjavaslat egyes részeit erősen kifogásolja a borkereskedelem, a termelők vi­szont még hathatósabb védelmet kívánnak a kereskedelemmel szem­ben. A miskolci kereskedelmi és iparkamara, amely szintén meg­kapta véleményezés végett a tör­vénytervezetet, észrevételeit az ér­dekeltség meghallgatása után rö­videsen előterjeszti a miniszté­riumnak . Szeptember végéig keli a gyu­fakészletek után leróni a forgalmi adót. A kormány még a nyár elején akként intézkedett, hogy a gyufa forgalmi adóját a fogyasztó ré­szére való eladás viszonyában el­törölte. Ezzel kapcsolatban azon­ban a trafikosoknak és kereske­dőknek, akik a gyufa eladásával foglalkoznak, a készletükben levő gyufaménnyiség után egy összeg­ben kell leróni a forgalmi adót. A készletükről annak idején lel­tárt kellett késziteniök; a for­galmi adóösszeg befizetésének a trafikosok, illetőleg a kereskedők részéről szeptember végéig meg kell törtenni. Ezideig még csak szórványosan történtek befizeté­sek, ami érthető is, mert szep­tember végéig a trafikosok és ke­reskedők a kincstárnak járó ösz­szegeket forgathatják. Ruszinszkói gyümölcstermés Ruszinszkóban az idén a gyü­mölcstermés várakozáson felüli re­korderedményeket hozott. A ter­més értékesítését szövetkezeti ala­pon akarják lebonyolítani. Kereskedők és iparosok forgalmi­adójának uj megállapítása. A kereskedők és iparosok for­galmiadójának rögzitése a jövő évi január hó i-től fog kezdődni és az erre vonatkozó munkálatok már meg is indultak. Ugy a ke­reskedők, mint az iparosok külön megállapított összeirási ivet fog­nak kapni, amelynek adatai alap­ján történik meg az uj átalányok megállapítása, illetve rögzitése. Magyar selyemtenyésztés. Az Országos Selyemtenyésztési Felügyelőség érdekes adatokat kö­zöl az ország mult évi selyemte­nyésztési statisztikájáról. A jelen­tés szerint az ország selyemte­nyésztőinek küzdelmes esztendeje volt a tenyésztési idény elején az országban előfordult fagykárok és az idény végefelé beállott hőhul­lám miatt. Ilyen elemi csapások­kal már régóta nem kellett meg­küzdenie a magyar selyemtenyész­tésnek. Az ország selyemtenyész­tőinek száma 1927-ben az előző Losonci tipusu VETŐGÉPRE VAN ÖNNEK SZÜKSÉGE' ha többet és olcsóbban akar termelni. „RÉCORD DRILL" sorvetőgép „RECORD Vlil." sorvető- és sortrágyázógép <D > c P3 •Q O cn C/3 O T cr M 3 —t crq as N ÚJDONSÁGA 3 2" s° ro s traktorvontatásu sorvető­J !* és sortrágyázógép [Gyártja az 5374-? Első Magyar Gazdasági Gépgyár Rt. Budapest VI. Váci út 19. — Telefon : L. 909-33. Bizománylerakat: Marton és Társa Nyíregyháza. évi 20599-el szemben 23680-ra emelkedett. A termelt gubómeny­nyiség azonban az 1926-os évi 480224 kg.-mal szemben 375868 ki logrammra apadt. Az ország se­lyemgubó beváltó hivatalai az el­múlt esztendőben 983.589 pen­gőt fizettek ki a beszolgáltatott selyemgubókért . Az aranka kártétele. Az ország minden részéből fo­kozódnak a panaszok az iránt hogy az aranka a lucernásokban nagy kárt okoz. Ezen kártékony élősdinövénynek az irtása törvé nyileg kötelező, azonban a jelen­legi száraz időjárás miatt, a ré­gi szokásos kikapálási eljárás a kemény talaj miatt oly nehéz, hogy a legtöbb helyen halasztják ezen munka elvégzését, amig a talaj puhább lesz. Ez alatt az aranka virágzik és magot termel, ez elhull a földbe és később hiába forgatják meg a talajt, a mag a jövő évben újra kinő és folytatja a pusztítását. Az ujabb permete­zési eljárással azonban jelenleg is igén egyszerűen lehet az arankát — különösen kaszálás után — ki­irtani. 100 1. vízben fel kell ol­dani 5 kg. Kuskutánt és ezen ol­dattal háti szőlőpermetezőgépből az arankás foltokat alaposan meg kell permetezni. Már a legközeleb­bi eső után az anyanövényzet új­ra kihajt arankamentesen, mert a Muskután permetlé elpusztította az arankát anélkül, hogy az anya­növényzet gyökerét megtámadta volna . Mi lesz a magyar filmiparral? A mindent lehengerelő amerikai verseny elleni védekezés alapgon­dolata talán épen Magyarország­ból indult ki azzal a követeléssel, hogy minden bizonyos számú ide­gen film után meghatározott hosz­szuságu magyar filmet kell előál­lítani. Sajnálatos, hogy ez a kon­cepció amit azóta más álíamok is átültettek a valóságba, hálunk nem az életnek és a célnak megtelelő módon ment át a gyakorlatba, ha­nem csak ujabb tápot és anyagi erőt adott meddő kísérletezésekre. Ma már megállapítható, hogy a filmalap gyártási és subventioná­lási rendszere távolról sem hozta meg az országot és közönséget ki­elégítő eredményeket. Szomorú látni, hogy Amerikában és Német­országban egyre-másra készülnek magyar rendezők, operatőrök, mű­vészek és statiszták segítségévei magyar irók szövegkönyve alapján magyartárgyu filmek, csak épen itt­hon marad minden a kísérletezés stádiumába és nem tud előbbre jutni a magyar filmgyártás. Pedig Úgyszólván csak a szükséges tőke hiányzik, azonban a filmalap épen ezt nem tudja rendelkezésre bo­csájtani és két esztendő épen elég idő arra, hogy a vállalkozói tőke teljesen sorsára hagyjon egy bizony talanná tett vállalkozási ágat. Az a megoldás, hogy külföldi gyárak itt tartozzanak magyar emberekkei filmet gyártani legalább ezt a ne­hézséget áthidalta volna és sok em­bernek nyújtott volna keresetet és talán megint alkalmassá tette vol­na a talajt hazai tőke érdeklődésére is. Sajnos azonban a külföldi film­gyáraknak módjűkban áll az előirt filmgyártása helyett megváltást fi­zetni, mely réven befolyó tőkével lennének a magyar filmek támo­gatva. Az eredmény azonban ezen a téren nem kielégítő, mivel a tá­mogatás céljára rendelkezésre álló tőke meglehetősen kevés, de meg a tapasztalás is azt •nutatja, hogy ilyen subventionáló rendszerrel nem lehet filmipart teremteni sem pe­dig a magyartárgyu filmek előál­lítását biztosítani. A kölcsönzés te­rén is a külföldi nagy vállalkozások jutottak nagy szerephez és az egész világon végbement eltrösztösödési folyamat eredménye gyanánt a kis kölcsönzők úgyszólván teljesen megszűntek. SaSanék és a kánikula Salán Mukirté reggeli toalettje |i Neokratin a legbiztosabb szer fejfájás, fogfájás, [migrain, idegbántalmuk, izületi I fájás és mindennemű fájdalom ellen. Minden gyógyszertárban kapható f

Next

/
Oldalképek
Tartalom