Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 173-197. szám)
1928-08-10 / 181. szám
ttwiTinffirrwtiwwrriíiiitiTfiriiaifiTmrrirrinr-iri-nmar-^TTinim nrumMmirumnMiimxt 10 ISfYÍEYIDÉlC 1928. augusztus 5. Háború a békéért. Brüsszelben a nemzetközi szociáldemokraták II. Internacionáléja megkezdte egy hétre tervezett tanácskozásait, melyre eljöttek a világ valamennyi államának szocialista kiküldöttei. Ez a kongreszsszus azért jött össze, hogy sürgősen tanácskozás alá vegye a világbéke problémáját, melyben többek között a leszerelés, a militarizmus és a háborús veszély szerepelnek. Impozáns nagy tömeg gyűlt össze a belga fővárosban s •ez a nemzetközi szociáldemokrata tábor abban reménykedik, hogy síkeresen veheti föl a harcot a béke érdekében. A kongresszusnak kétségtelenül van jelentősége, de naiv hiedelem lenne azt gondolni, hogy ezzel a kongresszussal a szociáldemokraták meg fogják alapozni a világ és a nemzetek állandó békéjét. Régóta fájó kérdés a szocialistáknak a béke kérdése, mert hiszen csak akkor tudnának igazán harcolni eszméik érdekében, ha hivatkozhatnának arra, hogy ők már «békét» is csináltak. Éppen ezért minden erejüket, minden nemzetköziségüket és minden összeköttetésüket felhasználják, hogy bármilyen áron is kiharcolhassák a békét. Furcsa dolog az, mikor a békéért harcolni kell, mert a kettő kizárja egymást, jóllehet a mai helyzetben talán elfogadható. A béke ellen harcolni azonban egy másik béke érdekében, már nemcsak furcsa, hanem erkölcstelen is, nem beszélve arról, hogy túlságosan személyeskedő ize és öndicséret szava van az ilyen akciónak. A helyzet ugyanis az, hogy Kellog békepaktuma nagy ijedelmet okozott a nemzetközi szocialisták táborában. Mert addig, amig a szocialisták szónokoltak a kapitalizmus tehetetlensége ellen, az egyik legnagyobb kapitalista állam embere megcsinálta a világbéke paktumát, melyet csaknem az összes nemzetek elfogadtak. A szocialisták ekkor ébredtek magukra. Náluk ugyanis szavalási rendszer van, ami alatt azt kell érteni, hogy addig agitálnak, addig szónokolnak, amig megelőzik őket s ekkor aztán elkeseredésükben nekimennek annak, amit ők proponáltak, de aminek kivitelét elhalászták előlük a gyűlölt kapitalisták. Ilyenkor kénytelenek folytatni azt a cél nélküli harcot, a melynek soha sincs vége. A jelen esetben is igy áll a helyzet. A világbéke kérdése már régóta beszéd tárgyát képezi a szocialistáknál, de a nagy beszédben mindezideig eltelej tettek a kivitelhez hozzákezdeni. Most aztán, hogy az amerikai Kellog megcsinálta, siettek összehívni a nemzetközi kongresszust, hogy megtámadhassák és lebecsmérelhessék azt a béketervet, amelyet ők szerettek volna a nyilvánosságra hozni. Nem lepődünk meg ezen a taktikán, mert évek hosszú sora óta igy csinálják és még nem fordult elő, egyetlen egyszer sem, hogy valami pozitívumot tudtak volna produkálni. A nagy tanácskozásban mindig lekésnek a munkáról és az eredményről, kénytelenek tehát megmaradni az állandó támadásoknál. Ez a lényegük és ennél nem adhatnak többet. Az oka pedig igen egyszerű. Az a munkásvezér, aki egyszer magasabb polcra küzdötte föl magát, többé nem szivesen foglalkozik a fajtájabeli ügyeivel, — csak szinleg és papiron. Valójában éh a maga kellemes burzsoá-életét, melyet sikerült biztosítania és néha tanácskozásra megy hasonszőrű társaival, hogy ezáltal beköthesse a tömeg szemét. Ez minden, amit egy szocialista vezér megtesz a nagy tömegért, amely őt szerencsétlenül maga fölé emelte. Ennek tudatában tehát nem sokat várhatunk a nagy garral beharangozott II. Internacionálé tanácskozásaitól, mert ez az ujabb háború , a béke érdekében, valójában csak marakodás a békecsinálók ellen. József kir. herceg mondja a hősök szobra leleplezési ünnepélyén a felavató beszédet. A szoborbizottság tegnapi ülésén megállapították a feliratok szövegét. (A «Nyirvidék» tudósítójától;. A Hősök Szobra bizottsága tegnap délután 2 órakor tartott ülést KáUay Miklós dr. főispán elnöklete alatt. A főispán az ülés megnyitása után üdvözölte a megjelent tagokat, majd a jelenlévő Kisfaludy-Stróbl Zsigmond szobrászművészhez fordult és a bizottság nevében kijelentette, hogy csodálattal adózik a gyönyörű szoborért és köszönetét fejezte ki, amiért élete legszebb müvével ajándékozta meg Szabolcsvármegyét és Nyíregyházát. Ezután Kardos István városi kulturtanácsnok, bizottsági tag olvasta fel a legutóbbi ülés jegyző- ' könyvét, s ismertette a jelen gyűlés 1 összehívásának célját. Ugyanis a j legutóbbi ülésen szóbakerült, hogy a szobor talapzatának két frontális oldalára 'maga a művész is egyegy bronztáblát tervezett, amely mint két sötét folt, egybekapcsolná a két mellékcsoportot, s nagyban hozzájárulna az egész mü egységes szemléletéhez. Ennek a kérdésnek a végleges elintézése végett hivták meg az ülésre az alkotó merő szavait, majd néhány tervezetet adott elő a két tábla reliefjének a megoldására. Megállapodtak abban, hogy a déli frontra Magyarország régi nagy címerének domborműve kerül, cserfakoszoruval övezve, az északi frontra pedig a háború jellegzetes harci sisakja. Megállapodtak hosszas vita után a feliratok szövegében is. A déli oldalra a következő szöveg kerürt Magyarország becsületéért és ezeréves határai védelmében elesett hétezernyi szabolcsi hős mindegyikének emlékére állitották Szabolcsvármegye községei és Nyíregyháza város. 1928. október 7. A déli oldalra pedig ez a felírás kerül: 1914—1918. Elestünk — de feltámadunk! A szoborbizottság ezután levonult a helyszínre és közvetlen közelből tekintette meg Stróbl remekmüvét, majd a szobor kerítésére vonatkozólag tettek intézkedéseket. Ezután véget ért a bizottság ülése, Kisfaludy-Stróbl Zsigmond pedig a délutáni gyorsvonattal visszautazott Budapestre. Vásárolja meg Nyíregyháza a történelmi múltú besenyödi harangtornyot Debrecen hasonlóképen menti meg a pusztulástói az olcsvai haranglábat. - Beszélgetés Kiss Lajos muzeumigazgatóval a besenyödi fatoronyról. (A «Nyirvidék» tudósítójától). Nagy 'feltűnést keltett lapunk mult heti számában megjelent közlemény: a besenyödi templom lebontásánál felszínre került régi emlékekről. Különös érdeklődést váltott ki az a dus szőke fonatos haj, amely teljesen épen maradt művészt is, mert a szobor leleple- I egy fiatal leány kiásott koponyáján rw Ár* Xv» 1 /Y. rX rvn /í h 4- X vm rl /m ™ V itt f f /-vf>-\ rvl / \ W"1 nloffl t*1 Ki O zésének legvégső határideje ez év október 7-ike, amikor is József kir. herceg fogja mondani az ünnepi beszédet, a tőle nyert magas Ígéret szerint. Kisfaludy-Stróbl Zsigmond megköszönte az elnöklő főispán eliskit a templom alatti kriptába a XVIII. század vége felé temethettek el. A cikk nyomán számosan keresték tel a Jósa-Muzeumot, kell elégedniök fantáziájuk szines elképzeléseivel, milyen lehetett az a fiatal nemes leány, ki szőke szép hajának aranyos csillogásával a későbbi század érzékeny lelkeire is tud hatni. Ugyancsak beszámoltunk az építkezés ünnepségeiről, melyen Vertse K. Andor felelős szerkesztőnk is megjelent és cikkében felhívta a figyelmet a régi templom emlékeire és a faluban levő fatoronyra. Kirakatunk előtt állanSUDERMANN HERMÁN világhíró regénye: Csak 1 napig pénteken (Königsbergi diák) az Apollóban Csak 1 napig pénteken A iWWEÍ* •• •'i A (Königsbergi diák) Jack Trevor, Lissi Ama a főszerepekben Előadások kezdete; 5. 7 és 9 órakor, i^J. CL J VJOCL iUUít uiliui, hogy megtekinthessék az érdekes f dóan nagy publikum szemlélte leletet, de jelenleg ez átszervezés | Csépány Jenő fotóriporterünk müalatt áll és az érdeklődőknek meg J vészi felvételeit, melyet ez alkalomnuiLtfjiuftaMwiwiiM ••Hm.—in in i mai készített. A besenyödi templom — mint az elbontásnál kiderült — két részből állott. Az egyik szárny alapköveit talán még az Árpádok korában rakták le (erről keveset tudnak, csak a váradi regestrum adaí tai tanúsítják, hogy itt i 205-ben templom állott), a másikat több száz évvel később. Ezt igazolni látszik az ajtóivek felett a falban talált rézpénz is, mely 1780-ból való. A türelmi rendelet korára utal a befalazott ajtó, mert ebben a korban protestánsoknak nem volt szabad utcára ajtót nyitni és az, hogy a régi templom nem birt toronnyal, hanem ezzel összekötve kis folyosóval állott egy fatorony. A befalazott ajtót most meg is találták a lebontásnál. Árrendezés is korhű és a régi életre szép fényt vetett. Legrégibb darabja a fából való faragott persely, melyet N. Török István és N. Puskás Anna adományoztak 1 768-ban. A katedra népies elemekkel díszített barokk forma. A padokon kézzel faragott diszek. A karzat oszlopán ősi népi elemek uralkodnak. A telek utca felőli sarkában délkeletre áll a fából épült harangtorony, melynek keletkezése a messze időkbe nyúlik vissza és a hagyomány szerint egy Laskay nevű kurátor idejében készült, kinek neve fel van irva a császárfán. A torony kb. 25 m magas. Tölgyfagerendákból rótták össze érdekes szerkezettel, nagy anyagpazarlással. Alul kiszélesedik, négyszögű törzsét ujabb deszkák borítják, 20 teljesen jó állapotban van, csak a zsindelyezést kellene kijavítani. A lefelé szélesedő toronysisakban van a harangház, oldalain áttörve négyszögletes ablakokkal. A toröny csúcsán szélfogó. Rffa, csütörtökön utoijáfa! Huguette Dufios a „Koenigsmark" főszereplőiével: i. InéLT&rn szüze (A márványbörtön.) — Keleti szerelmi történet 9 felv. PUTTY LYA, WLADIM1R GAIDAROW .IS^E -Á-- JMr O 3XÍ világhírű resrénye. Pánfelen, csak egy napig! SUDER M|A MN HERMÁI „Katzensteg" c. világhírű regényének filmváltozata:
