Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 173-197. szám)

1928-08-07 / 178. szám

1928. augusztus 5. JSÍYÍRYIDÉK. Az iparos egység felé. A „Nyirvidék" számára írta: Frühwirth Mátyás, ország­gyűlési képviselő. A magyar kézmüiparosság ez év Szent István napján Szolnokon ipa­ros kongresszusra készül. Az elő­készületekről látható, hogy az idei kongresszus méreteiben és töme­geiben felül togja mulm az ed­digi iparos kongresszusokat. Min­den eszközt megragadtunk arra is, hogy nemcsak nagyságban le­gyen tekintélyt hozó, hanem le­folyásában legyen méltó a magyar iparosság nagy ügyéhez. A magyar kézmüiparosság a szabad ipar romboló beíolyása alól még mindig nem tudja magát kiszabadítani teljesen, de most lát­szik, hogy az iparos-kérdésben igen jelentős hadmozdulatokat tehet­tünk, amelyek nemcsak a ielső kö­röket mozgatták meg, hanem az iparosság halálos közönyét is megtörték. A parlamenti kézműipari blokk hangot adott azoknak a kívánsá­goknak, amelyeket a magyar kézmüiparosság lelkében régen táplál, de meghallgatásra nem ta­lált, mert egyes köröknek az volt a lellogásuk és érdekük, ha minél későbben jut az iparosság a maga kívánságainak teljesítéséhez, annál jobb. Részint a kényelemszeretet, részint pedig a nemtörődömség, de valljuk be őszintén, bizonyos célzatosság is vezette azokat a kö­röket, akik mindig jói értették, hogy ,az iparosságot miképen kell meglazítani, hogy kívánságaik egy­ségbe soha össze ne forradjanak. Minden törekvésem az, hogy az iparosság különböző szervezeteit közös nevezőre hozzam és megta­láljuk azt a tormát, amelyen a becsületes és őszinte iparos veze­tők találkozhatnak. Ez az egység, amely ei fog jönni és amelynek ei keli jönnie, még nagyobb sujt fog adni az iparos kívánságoknak és hiszem azt, hogy a következen­dő parlamenti kampány a magyar kézmüiparosság számára igen je­lentős lesz, mert nemcsak az Or­szágos Rézműves Kamarát, ha­nem a rokkantság és nyugdíj biz­tosítást is fogja meghozni a mar gyar iparosság számára. S nyug­díj-biztosításnak még az is a jelen­tősége, hogy egyszerre megoldó­dik a magyar kézmüiparosságnak a hitei kérdése is, mert azok az összegek, amelyek az íparos 1­osztáiytól, részint az alkalmazottak és munkások nyugdíj alapján, ré­szint az iparososztáiy saját nyug­diján befolyik azzal kell, hogy megoldjuk- az iparosságnak olcsó hitellel való ellátását is. Sohasem remélt hataimas gaz­dasági és társadalmi befolyáshoz, súlyhoz fog jutni az iparosság, amellyel be kell teljesítenie a nem­zet által az iparosságra rótt kul­turális, gazdasági, de szociális hi­vatást is. Igen termékeny idők ezek a magyar kézmüiparosság részére. De, az idők méhében élő ideákat csak egy egységesen gondolkodó és egységesen lellépő iparos osz­tály képes maradandóan, intézmé­nyesen és törvényesen megoldani. A sok aknamunka, amely megin­dult az iparosság önálló megszer­vezése és független érdekképvise­lete ellen, mutatja -azokat a hatal­mas érdekeket, amelyeket az ipa­rosságnak meg kell védelmeznie. Ha az iparosságnak ez a feltörek­vése kicsi jelentőségű volna, ak­kor nem támadt volna az iparos­ság «jó barátaiban» hatalmas ak­AZ APOLLÓBAN! A hárem intimitásai Huguette Dufflos deccens játéka: A hárem szüze cimü világfilmben. Szerdán Prevost abbé regénye, Putty Lya és Wladimir Gaidarow legremekebb alakítása: ffi R N O N cimü nagy filmben. Csütörtökön Hétfő?? \ Szigorúan csak felnőtteknek! \ kedden Szerelem a természetben (Evolucio.) I. rész: A föld születése. II rész: Élőlények teremtése. III. A fajfentartás. IV. Állatvilág szerelme. V. Az ember fejlődése. MARCELLA ALBANI és M/ÍDY CHRISTIANS együttes szereplésével: Az elvált asszony Szerdán Csütörtökön Huguette Duflos a „Koenigsmark" főszereplőjével: (A márványbörtön.) — Keleti szerelmi történet 9 felv. PUTTY LYA, WLADIMIR GAIDAROW iüsü j§L jyr o *fvr pre v° s t •jSíWafe t&dBt A lg ^Jr A. W világhíiű regénye. tivitás, amellyel álbábák módjára minden önálló megmozdulást csi­rájában akartak elfojtani. Ugy lá­tom az első rohamnak — amelyet az iparosság ellenesei indítottak, vége van, de a következő roha­mokra is fel vagyunk készülve és az iparosság érzi, hogy az első nehéz harcok után sokkai acélo­sabb, fegyelmezettebb .a követ­kező harcra. Az iparosság emelke­dését, szervezkedését, öntudatra éb­redését senki meg nem akadályoz­hatja, aminthogy a természet tör­vényein sem lehet erőszakot elkö­vetni. Az iparoskérdés rendezése biztos \iton van és azt meg kell oldania államlérhnak és más té­nyezőnek egyaránt. Bizom fanatikus hittel, hogy az ősz meg fogja hozni az egybe­fonódó iparosságnak saját tagjai felett való győzelmét és az iparos kongresszus az idén megteremti az iparos egységet. Szombaton délután zajlott le a róm. kath. bérpalota bokrétaünnepélye. Előadások kezdete; 5, 7 és 9 órakor, (A Nyirvidék tudósítójától.; Dr. Waelder Gyula műépítész igyönyörü alkotása, az újított bárok stilü ,róm. kath. bérpalota építése (szombaton délután jelentős, hatá­rozott stádiumba jutott: feltűzték a zöld, virágos galyakat a tető­gerendázatra. Ezt a jelentős moz­zanatot ősi szokás szerint kedves ünnepséggel ülte meg a róm. kath. egyházközség. Énekes János pápai prelátusprelátus, prépostkanonok hívására az egyháztanács tagjain kivül megjelentek közéletünk rep­rezentánsai. Ott láttuk Kállay Mik­lós dr. főispánt, Mikecz István alispánt, dr. Bencs Kálmán m. kir. kormányfőtanácsos polgármes­tert a városi tanács élén, a városi mérnöki hivatalt és még sokakat, akik közel állanak a helybeli róm, kath. egyházközséghez. Délután 5 órára már a meghí­vott vendégeken kivül az épületnél dolgozó mintegy 150 főnyi mun­kássereg is összegyülekezett a róm­kath. elemi iskola udvarán, majd előlépett közülök Kazár Sándor kőművesmester és a munkások ne­vében üdvözölte az egyháztanácsot, annak elnökeit, Énekes János pre­látust és dr. Konthy Gyula fő­orvost és a megjelent vendégeket. Az üdvözlésre Énekes János vála­szolt és a következőket mondotta: Kedves Vendégeink, igen tiszteit Mesterek, Segédek, Munkások! Köszönöm az egész egyházközség nevében azt a megtiszteltetést, a melyben részesíteni szívesek voltak. Megköszönöm azt a becsületes, hűséges munkát, amelyet teljesítet­tek, s amely nélkül a rendelke­zésre álló kevés idő alatt, nem haladhattunk volna ennyire. Eb­ben a köszönetben kiiejezésre jut az egyháznak a munkával szem­ben tanúsított megbecsülése, &nnak a munkának, amely létrehozta ezt az jépületet a gyönyörű tervnek a kigondolásában, a mesterek, se­giédek 1, munkások, sőt napszámo­sok hüséjges, becsületes igyekezeté­ben. Az a körülmény, hogy ennyi em­ber szükséges egy ilyen nagy mü kiviteliéhez, mutatja, hogy a tár­sadalom minden rétegének össze kell fognia az épitőmunkához. Nem lehet lerakni az épület állapjait, ha nem halad a föld­munka, megáll az ács szekercéje, ha nem szorgoskodik a kőmives, szükség; van a napszámos munká­jára, ;az asztalos, lakatos, bádo­gos közreműködésére, egyszóval a társadalom majd minden rétegére. Hiu képzelgés, ha valaki azt hiszi, hogy kizárólag saját társa­dalmi osztályával boldogulni tud. A társadjalom minden osztályának közös munkájára van szükség, kö­zös összefogásra, hogy az kerek egészet képezzen. Egy időben Szolnokhoz közel lakttam, s gyakran utaztam át a Ti­sza-hidon. Egy alkalommal egy mérnökkel utaztam. Amikor vona­tunk; keresztülrobogott a hidon, a mérnök a következőket mondot­ta: Milyen nyugodtan ülnek itt { az emberek, pedig ha tudnák, csak ! egyetlen fontos csavarnak kellene meglazulnia, s nyomban belezu­j hannánk a vizbe! Igy van berendezve az emberek társadalma is. Minden srófra, eresztékre szükség van, mert ha ezekj közül csak egy is kiesik, ba­biloni zűrzavar támad, s tönkre megy a többiek munkája is. Nem kell ezt bővebben magya­rázni, hiszen saját szemünkkel lát­hattuk, hogyan bomlott szét a magyar társadalom. Minden társa­dalmi osztály maga-magát igye­kezett előtérbe tolni, míg végre el­veszett a magyar társadalom, s elveszett a magyar Haza is. Igen tisztelt Munkás Testvérek! Munkaalkalom adása örömet okoz mindnyájunknak, mert ezáltal mi is valami maradandó értékhez jutunk. De örömet okoz az is, hogy hű­séges és becsületes fáradozásuk so­rán egymást is megbecsülték, s ezzel bebizonyították, hogy jóra­való keresztény, magyar munká­sok. Istenkáromlás nem hangzott el, irigység nem volt tapasztalható a hónapok óta tartó munkánál, szo­lid fáradozással telt ei a munka ideje. Istenben bízva reméljük, hogy igy fogjuk befejezni is a munkát. Bencs Kálmán polgármester ur működése alatt emelkedett ez a város fejlődésének legmagasabb fokára. Ez a város, amelynek leg­szebb helyén fundussal birunk, joggal elvárhatta, hogy mi is hoz­zájáruljuhk a város szépségének emeléséhez. Megtettük, bár tisztán kölcsön­ből, abban a reményben, hogy megtaláljuk számításunkat. Szolid épületet akarunk adni a lakóknak, az önök szolid munká­ját. Ennek a munkának tiszteletére jelentek meg Kállay Miklós dr. fő­ispán ur, Mikecz István alispán ur, Bencs Kálmán dr." polgármes­ter ur őméltóságáék, a város, a mérnöki kar és a társadalmi osztá­lyok képviselői, akiket van szeren­csém üdvözölni. Az ő megjelenésük azt a kapcsot jelenti, amely össze­köti az igaz magyar keresztény fe­lebaráti szeretetet a munka meg­becsülésével. A testi munkát nem lehet elvé­gezni szellemi munka nélkül. Itt van ifjv Tóth Pál építőmester ur, aki az önök sorából küzdötte fel magát, Sumik Károly főpallér ur, akinek az irányítása mellett foly­tak a munkálatok, hogy ez az épü­let, amelyet megujult bárok stí­lusban terveztek, dísze legyen a városnak. Tervezője Waelder Gyula dr. őméltósága, dísze a ma­gyar építőművész gárdának, dísze a m. kir. műegyetemnek. Ezzel az (épülettel az volt a célja, hogy a vi­déki építőiparnak is bizonyos Stílust mutasson, hogy ezzel is tanuljanak, fejlődjenek. Megköszönöm előkelő vendé­geinknek megjelenésüket, amellye* megmutatták, hogy megbecsülik a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom