Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 173-197. szám)

1928-08-29 / 195. szám

2 JhfVíRYIDálC 1928. augusztus 29. Magyarok Braziliában. Irta: Görgey IstYán országgyűlési képviselő. Dél-Amerika és a délamerikai államok között elsősorban Brazí­lia olyan óriási fejlődés előtt áll, mint körülbelül 30—40 évvel ez­előtt az Északamerikai Egyesűit Államok állhattak. Olyan ország­ban, amelynek lakossága tiz év­alatt 17 millió főről 36 millióra emelkedett és ahol a népsűrűség még ennek ellenére ma is oly ritka, hogy egy négyzetkilométerre csak 1 o fő esik, a fejlődésnek fantasztikus lehetőségei nyilnak az oda bevándorló európai népfeles­legek számára. Ennek a kérdésnek nagy hord­erejét már minden európai állam felismerte és a DélAmerika felé irányuló kivándorlást nemcsak Né­metország és Olaszország, hanem amint a Rio de Janeiroban tavaly volt nemzetközi kereskedelemügyi konferencián magam is meggyő­ződtem, a többi európai államok is igyekeznek megfelelően organi­zálni és irányítani. Magyarország­ról azelőtt Dél-Amerika felé való kivándorlás úgyszólván nem is volt. Magyarország megcsonkítása azonban az utóbbi tiz évben nem is annyira a megmaradt csonka ország területéről, mint inkább a tőlünk elszakított területekről ma­gyar véreinknek olyan nagysza­bású kivándorlását eredmiayezte, hogy ma már Braziliában közel 100 ezer magyar tartózkodik. Ar­gentínában körülbelül 20 ezer magyar él és a többi számbaj övő délamerikai államokban mint Chi­lében, Uruguayban is, évről-évre rohamosan növekedik a magyar kivándorlottak száma. Ezeknek 80—85 százaléka az utódállamok területéről kerül ki, ami igen szo­morú jelenség. Ezt elősegíti a délamerikai államoknak állampol­gársági törvénye is, amely szerint az, aki Amerikában, Braziliában partraszáll, a partraszállástól kezd­ve már is brazíliai állampolgárnak, viszonyok éS a kereseti lehetősé­gek pedig oly rosszak, hogy a munkás a legmegfeszitettebb mun­kával sem képes arra, hogy ma­gának tartalékot gyűjtsön, hanem boldog, ha a családjával nagy nehézségek és küzdés mellett meg tud élni. Kedvezőbb helyzete van az intelligens, szakképzettséggel biró embernek, főleg a mérnök­nek, nemkülönben az önálló ipa­rosnak, ezek munkájukat jobban tudják értékelni. Mivel a kivándorlók érdekeinek és az állampolgársági kérdések tisztázásának ügye igen sokszor tapintatos diplomáciai tárgyaláso­kat igényelt a brazíliai kormány­nyal és mivel meglevő konzulátu­sok már nem voltak képesek ennek a nehéz missziónak ellátá­sára, ezért kellett Rio de Tane­iroban követséget felállítanunk. Brazíliában ma még a lakosság 85 százaléka analfabéta. Igen ke­vés az iskola és ez is legnagyobb részben portugál nyelvű iskola. A kivándorló magyarok gyermekei tehát ezelőtt egyszerűen nem jár­tak iskolába. A magyar kormány felismerte azt a nagy veszedelmet, amely ebben rejlik és már két iskolát és napközi otthont állított fel Sao Pauloban, ahol csoporto­san laknak a magyarok. Sao Pau­loban mintegy 60000 magyar él ezidőszerint és további 8 iskola felállítása van tervbe véve. Ezek az iskolák kizárólag magyar nyel­ven tanítanak és ezzel az intéz­kedéssel lehetővé fog válni a ma­gyarságot teljes összegében meg­tartani. A kivándorlási kérdések mellett azonban gazdasági érdekeink is vannak Dél-Amerikában és gaz­dasági kapcsolataink megfelelő kiépítésével igen jelentós exoor­tunk lehetne Dél Amerika felé. A magyar liszt renoméja még ma is felette áll az argentiniai és egyéb tekinthető, hacsak kifejezetten fenn lisztek konkurenciájának. Azonki­nem tartja régi állampolgárságát vül itt van például a paradicsom, az ott születendő gyermekek pe- ] amelyből igen nagy a fogyasztás dig minden körülmények között | Dél-Amerikában, vagy a hagyma brazíliai állampolgároknak tekin­tetnek. Ez a körülmény lehetővé tette az utódállamoknak azt, hogy kivándorolt testvéreinkről odakint egyáltalában ne gondoskodjanak, másrészt bizonyos kivándorlási agitáció is folyik a mi tőlünk el­szakított testvéreink között, ugy hogy megdöbbentően sok magyar­testvérünk vándorolt ki az utóbbi években Braziliába a lekapcsolt területekről. Mióta külügyi képviseleteinket odakint felállítottuk és a kiván­doroltak felett rendszeres ellen­őrzés és felügyelet gyakoroltatik, a magyar kivándorlók helyzete lényegesen javult és a további javulás remélhető. Eddig ugyanis a kivándorlók legnagyobb része _ ügynökök kezébe került, akikaki­vándorlókat az ország belsejében levő telepitvényeken helyezték el, ahol azok jórészt elpusztultak. A magyar külügyi, hatóságok műkö­dése tehát elsősorban odairányul, hogy kivándorlott véreinket lehető­leg visszatartsák attól, hogy *ovább vándoroljanak "az ország belsejébe és a kulturált vidékeken, elsősor­ban a tengerpart közelében lévő nagyobb ipari gócpontokon tart­sák vissza, azokat pedig, akik már az ország belsejében vannak, igyekezzenek szintén megmenteni és visszahozni a kulturált vidékre a nagyobb városokba. Ezeken a helyeken se rózsás a magyar ki­vándorlottak sorsa, mert a legna­gyobb tömegük mint ipari mun­kás keresi kenyerét, a megélhetési és paprika és nézetem szerint a magyar bornak is lehet Dél Ame­rikában piacot teremteni, mert a magyar borokat is különösen sze­retik. Ennélfogva jó minőségű ese^ías magyar borért lényegesed maga­sabb árak érhetők el, mint az erősen elterjedt spanyol és olasz borokért. Iparcikkeinknek is lenne Dél-Amerikában export-piaca, mert hiszen már a múltban is sok gé­pet, főleg elektromos gépet és készü léket exportáltunk oda a hatalmas építési konjunktura folytán pedig igen nagy mennyiségű cementre van Dél-Amerikában szükség. Ezt a szükségletet Dél-Amerika teljes egészében Euurópából biztosítja. Textiláruk és egyéb ipari termékek is tekintetbe jöhetnek. Ebből a szempontból gazdasági érdekeinkre való tekintettel fölötte kívánatos, hogy Dél-Amerikában eddigi kiikügyi képviseletünk mel­lett és ezeken felül mielőbb to­vább kiépítsük konzuli hálózatun­kat is. Ajánljuk fei lakásunkat a tanáregyesületi közgyűlés résztvevői számára. (A Nyirvidék tudsóitójától.) Az Országos Középiskolai Ta­náregyesület, amint arról több íz­ben is számot adtunk, szeptember 8-án tartja évi rendes közgyűlését városunkban. Ezzel kapcsolatban olyan feladat is hárul a vendég­látó Szabolcsi Tanári Körre, ame­lyet Nyíregyháza város nagyközön­ségének jóindulatu támogatása nél­kül nem tud megoldani. Mintegy 80—ioo középiskolai tanár érke­zik városunkba az ország különbö­ző részéről, akiknek elszállásolása csak ugy biztositható, ha e város ko zönsége ez esetben is hagyományos vendégszeretetével nyújt kezet a tanárságnak s arra a két éjszakára melyet közöttünk fognak tölteni, szíves készséggel felajánlja hajlé­kának szabad rendelkezésre álló részét. Amikor a szabolcsi s elsősor­ban a nyíregyházi tanán karoknak ezt a kérését tolmácsoljuk, bizva­bizunk különösen a gyermeket ne­velő szülők megértő támogatásá­ban, de bizalommal fordulunk mindenkihez, aki komolyan meg tudja fontolni annak a munkának a jelentőségét, amelyet a tanárok fejtenek ki a nemzet jövendő fér­fiainak és nőinek nevelése érdeké­ben. Anélkül, hogy bármely élet­pályát még csak gondolatban is csekélyebb értékűnek akarnánk nyilvánítani egy másiknál, mégis ugy érezzük, hogy minden pályán működők deréksége ott találja fel kiinduló pontját a szülői hajlék mellett az iskola padjaiban. Összefogni hát azokkal, akik a szó legszebb értelmében vett em­bereket nevelnek s támogatásukra sietni, nemcsak szép és dicséren­dő, de okos cselekedet is. Amikor tehát a nyíregyházi tanárok kérését újból és újból is városunk vendég­látó nagyközönsége elé terjesztjük, tesszük abban a hitben, hogy ez a kérés nem lesz hiábavaló s méltó lesz Nyíregyháza _ társadalmának meg nem bontott egységéhez, hagyományos vendégszeretetéhez. Lakásfelajánlások bejelenthetők az ev. Kossuth reálgimnázium ta­nári szobájában élőszóval, vagy esetleg telefonon is. Az iskola te­lefonszáma 391. Nyíregyházán is megkezdi Pávay Vajna Ferenc dr. főbáayataoácsos a földgáz, oiaj és meleg viz utáni kutatást (A «Nyirvidék» tudósítójától). Lapunk tegnapi számában röviden megemlékeztünk arról, hogy Karcag környékén is siker­rel jár a földgáz utáni kutatás munkája s az Alföld nagy meden­céje egymásután tárja fel kincseit mindenütt, ah«J a kutatás megin­dul földgáz és melegvíz után. Ennek a munkának legfőbb irányi­Szájsebészeti, fogorvosi, müfogászati rendelés! Röntgen laboratórium! A berüni fogászati klinikán tanársegédi állásomban szerzett bőséges tapasztalataira, valamint csaknem 30 éven át Budapesten folytatott szájsebészeti praxisom meghozták gyümölcsüket. Ugy a nyíregyházi, mint a vidéki intelligencia annyira igénybe veszik működésemet, hogy rendelőmet jelentékeny anyagi áldozatta! kibővítettem és oly műszerekkel szereltem fel, melyeknek segé­lyével a legmesszebbmenő igényeknek is megfelelhetek. Sajnos, csodákat én sem tulok csinálni, de amit ember­szeretet, munkakedv és szaktudás produkálhatnak, azt a t. Kö­zönség rendelőmben meg fogja találni. Működésem tárgyát képezik: 1. Foghúzások és gyökerek eltávolítása teljes érzéstelenítéssel. 2. Fogtömések színarannyal és égetett porcellánnal. 3. Gyökércsonkolís gennyedó fogaknál. 4. FogvIsszaüUetés midőn a súlyosan megbetegedett fogat ki­húzom, kellő kezelés után pedig régi helyére visszahelyezem. 5. Foghús sorvadás esetében a mozgó fognak biztos rögzítése. 6. Arany és porcellán koronák. 7. Müfogak kizárólag legjobb minőségben, 8. Szájpadlás nélküli fogpótlások stb., stb. 6452-10 Medicinae Dr. Kugel Viktor szájsebész, volt klinikai első assistens Nyíregyháza, Vay Ádám-utca 5. szám. tója, valóságos lelke Pávay Vajna Ferenc dr. főbányatanácsos, aki sokszor gúnyon, gáncsvetésen, — rosszhiszemű kritikákon is ker&z­tül téve magát, igyekszik minden­kit meggyőzni azokról a várható eredményekről, amelyeket az Al­föld adhat s amelyek egy-egy vi­dék számára szinte beláthatatlan előnyt jelenthetnek. Alkalmunk volt Pávay Vajna Fe renc véleményét meghallgatni az egyre nagyobb lendületet vevő alföldkutatásról. Pávay Vajna Ferenc a legna­gyobb megelégedéssel és látható örömmel nyilatkozott az ujabb hajdúszoboszlói fúrásról s megál­lapítása szerint 1300 méter körül vannak s a talált viz hőmérsék­lete minden eddig Magyarországon találtakénál magasabb, amennyi­ben 85—86 fokos. Igen szépen mutatkoznak az olaj és gáznyo­mok is. Hajdúszoboszló után Hajdúbö­szörményben, Püspökladányban és Karcag környékén fognak ujabb erőteljes kutatást kezdeni, illetve a karcagi fúrásokat továbbfejlesz­teni, mert ez a vidék az, ahol a legnagyobb reménységekkel lehet az eredmény elé nézni. Jelentős gáznyomokat vár a főbányataná­csos Békéscsaba, Orosháza és Me­zőhegyes környékén is. Arra a kérdésre, hogy az Al­föld északi részein milyen remény­ségekkel lehetne hozzákezdeni ilyen mélyfúráshoz, a következőket mon­dotta : «Itt van még az eddig megfú­rásra nem került debreceni fúró­pont, vagy a nyíregyházi, ahol szintén igen szépek a kilátások. Kíváncsi vagyok, hogy a vetélkedő városok közül melyik fog jó pél-

Next

/
Oldalképek
Tartalom