Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 173-197. szám)

1928-08-28 / 194. szám

1928. augusztus 179. JNÍYÍRYIDÉK. u Bálintfalva. Irta: Péter Károly. Nagyságos Bocskai István, Er­dély fejedelme — akkor még csak a fejedelem volt nagyságos, a többi renden levő urak tekintetes, nemes nemzetes és vitézlő urak valának — azokért a szolgála­tokért, amit a hazájukban hazát­lanul kóborló, jórészt nemesi renden levő hajdúk teljesítettek a német-verésben és a magyar al­kotmány és vallásszabadság kiví­vásában, a hat hajduvárost ado­mányozta vitézeinek. Ezek a városok kemény magyar fészkekké alakultak. Megtartot­ták ősi szokásaikat. Hiven, kitar­tóan ragaszkodtak hagyományaik­hoz. Bizalmatlanul fogadtak min­dent, ami idegen s igy bár rá­tarti magyarok, jó katonák voltak, a fejlődés utján más hasonló va­gyonú városokkal szemben lema­radtak. Erős helyi patriotizmusuk nem engedte meg, hogy a másik város lakossága különb legyen, mint ők. Igy ha egy-egy debre­ceni sokadalomkor összeakadtak, gúnyolták egymást s ha érzéke­nyebben érintették egymás becsü­letét, hamar csillagot hányt a hajdú szeme, kopogott a bot és a lőcsfő s volt dolga a pálinkás és boros ruhának, ami egyedüli gyógyszere volt — borogatás alak jában — a bevert, bánatos ma­gyar koponyának. — Igy csúfolták Hajdúszoboszlót Bá­lintfalvának, rájuk fogva, hogy nem az Úristen teremtései, hanem Krisztus belekontárkodva atyja dolgába, teremtett egy tökéletlen embert s mikor ezért apja össze­szidta, könyörgött ,hogy hadd maradjon életben, jó lesz Szobosz­lóra Bálintnak. Viszont ezek a bö­szörményieket elnevezték ürgék­nek ,a hadháziakat káposztásnak stb. Itt Hajdúszoboszlón 1923-ban, földgáz után kutatva, a város vé­gén levő sárga agyagos kubik­gödrök mellett furatást eszközölt az állam. 1924-ben 1090 méter­nyire gazdag hőforrást és föld­gázt találtak. A város az állam­mal kötött szerződés értelmében átvette a forrást, létesített mellet­te egy villanytelepet s az itt fej­lesztett árammennyiséggel világít­ja Hajdúszoboszlót, továbbá Nád­udvar, Kaba, Szovát, Tetétlen, Földes községeket és ellátja azok malmait és üzemeit. Naponta 2400 köbméter vizet és óránként 130 köbméter gázt nyernek itten. A gáz után köbméterenként egy aranyfillért fizet a város az ál­lamnak, mig a 72 fokos gyógy­víz eleinte a kubikgödrökbe'folyt, ahol boldog-boldogtalan fürdött benne. A város nem fektetett súlyt a víz gyógyhatására, mely jód, bróm tartalma mellett többféle sót tar­talmaz és igy igen jó gyógyhatású s talán még most is kubik göd­rökben fürödnének a szoboszlóiak, ha a várostól 50 évre meg nem veszi egy Baltazár Dezső, deb­receni református püspök ur ve­zetése alatt álló részvénytársaság. Ez a részvénytársaság azonban elhatározta, hogy világfürdőt csi­nál Szoboszlón. Ebben az évben munkához látott, épített egy be­ton fürdőmedencét betegek ré­szére, egy 55 m. széles, 65 m. hosszú, most építenek egy uszo­dát, továbbá egy pakoló helyisé­get, kádfürdőt, összekötötték eze­ket beton utakkal, a medencék szélét ellátták zuhanyokkal. Jövő évre építenek egy nagy szállót, gyógyintézetet, csónakázó tavat s az egész területet parkírozzák. A fürdő hatása erősen megér­zik a város belső életén. Bár még mindig búzában számol a szobosz­lói ember, a föld, vagy házak annyi vagy annyi vagon búzában lévén megszabva, tekintet nélkül Városi SzinházMozgó •BHBBÍ xa gi 'VM WI ' JWBCBBBSEBM— MI II 'H' ' Mi^acmagBBBgaKg TTffl ^^ Augusztus 27-én, hétfőn 5, 7 és 9 órakor Beszélőfilm programmja: 1. Banjo szóló Van Epps. 2. Liszt rapszódia II. Ballet zenekisérettel. 3. A falusi tanitó zeneleckéje Ben Bernie. 4 Tangó Argentino és spanyol Farucca tánc zenekisérettel Nina Barcellona 5 „Rigolettó" ból „Caro Nome" ária zenekisérettel, előadja Eva Leotli, a newyorki Metropolitan Opera szolistanője. 6. Club Alabam. Látványos, pazar kiállítású revü 2 részben. Csupa mulat, mesztic és néger szereplővel. Ének, tánc és eredeti néger jazz. A ,,Phonofiim <' felvételek egyik legszebb filmje. Kisérő műsor; Vérnász. Dráma 8 felv. Főszereplő;: Mady Christians. Augusztus 28-án, kedden 5, 7 és 9 órakor B e s z é 1 ő fi 1 m programmja: 1. Saxophon sextet Claude Do:rr. 2. Portugál ének és tánc Linda Mains. 3. Amerikai burleszk komikusok Webtr and Fields. 4. Spanyol bik riadaltánc Farucca. 5. Lindberg Ünneplése Washingtonban és Nev. Yoikban. Coolidge elnök, Walker, New-York főpolgármester és Lindbergh be­szédei és az ujjongó embermilliok hurrázása. 6. Lilian Povel, Ziegfeld görlök „Léggömb" tánc. 7. Kirándulás New York környékére, vonat, repülőgép, tehén, kacsa, liba, pulyka, kutya stb. hangjainak tökéletes reprodukciója. Kisérő műsor: Aranyország. Főszereplő :Éva Nóvák. Aug. 29 én, szerdán 5, 7 és 9 órakor Csak 1 napig! Kreutzer szonáta 8-1 k osztály Az A. B. C.-bajnokainak! A gondos anya támogatja ai iskolát az iskolai Májápolásra irányított törekvésébe* és iskolás gyermekeinek már az iskola megkezdése ntán a legmegfelelőbb ajándékot: 1 tabus Chlorodont fogkrémet, 1 Chlorodont gyermek-fogkefét és 1 sz'ájvizes Doharat ad. Minden Chlorodont elárositóhelyen kapható. annak áringadozására, már ébred e konzervatív nép. A nagy idegen forgalom és kölcsönhatás fokoza­tosan kezdi átalakítani ezt a ke­ménnyaku népet. Az Istenadta ter mészeti erő igy e város fejlődésé­nek és nemzeti erősödésünknek ujabb tényezője . A nyíregyházi államrendőrség újból szabályozta a jármüvek és gyalogjárók forgalmát. Tolsztoj világhírű müve tilmen 7 falnftnooKofi Nagy sikert aratott diáktörténet 8 fe1vr>náshan (A «Nyirvidék» tudósítójától). Nincs még egy kérdés, amellyel kapcsolatban annyi panasz me­rülne fel a közönség részéről, mint a közlekedés kérdése. Ma, amikor a gépjármüvek s ezek között is kü­lönösen a motorkerékpárok .for­galma mindenütt, még a legki­sebb városokban is erősen megnö­vekedett, egészen természetesen megszaporodott a balesetek száma is. Nem mondjuk, hogy minden esetben a gépjármüvek a balese­tek okozói, azt azonban mindenki belátja, hogy minden baleset, alig egy-két kivételtől eltekintve, — a mikor az embereken kívül álló okok hozták létre a szerencsétlen­séget, abból származik, hogy va­lamelyik fél, legyen az gyalogjáró, autón, motorkerékpáron, kerékpá­ron, vagy kocsin ülő, nem tar­totta be a közlekedés biztonságára megalkotott szabályokat. Ez a tapasztalat s a mind sű­rűbben előforduló szerencsétlensé­gek indították arra a nyíregyházi államrendőrséget is, hogy újból szabályozzák a különféle jármü­vek és gyalogjárók forgalmát s ezzel egyben nyomatékosan is fi­gyelmeztessék mindazokat, akik a szabályok ellen vétenek s ezáltal embertársuk testi, vagy vagyoni épségét veszélyeztetik, hogy maga­tartásuk szigorú megtorlást fog maga után vonni. A rendőrkapitányság nagy ives hirdetmény utján közli újból azo­kat a szabályokat, amelyek egy régebbi belügyminiszteri rendele­ten alapulnak s amikor ezt meg­említjük, azért tesszük, hogy ez­zel is hozzájáruljunk a közlekedés biztonságának erősítéséhez. A hirdetmény öt pontban fog­lalkozik a közlekedés szabályaival. Biztosítani kívánja mindenekelőtt a gyalogúton való közlekedést. Sok minden tartozik ebbe a keretbe. Nem csak az, hogy nem szabad kerékpárral felhajtani a gyalog­járóra, amint ezt egyesek olyan nagy elősszeretettel teszik, hanem általában semmi módon. sem sza­bad a gyalogközlekedés rendjét megzavarni áruk kirakásával, — vagy éppen tömeges ácsorgással, ami pedig szintén erősen divat­ban van. A közutakon való közlekedés már természetesen nagyobb figyel­met igényel a gyalog közlekedők részéről is. Jó azt tudni a gyalog­járónak is, hogy az utcákon bal oldalon történik a közlekedés, mert ezáltal figyelnek arra is, mielőtt a gyalogjáróról lelépnének, hogy merről jöhet kocsi s igy megelőz­hetik a balesetet. Ez a szakasz részletesen foglal­kozik a közlekedési akadályok le­hetőségeivel, sőt még a lovak he­lyes vezetésére is ad irányelve­ket. Nagyon fontos ezt a lótartó gazdáknak figyelembe venni, mert Nyíregyházán igen sok ló toporzé­kol még, ha gépjármüvei találko­zik, hogy ijjedős lovaikkal mi­ként bánjanak s hogyan figyel­meztessék idejekorán a gépkocsik vezetőit. Ugyanerre vonatkozólag ad szabályokat a hirdetmény a gép­kocsik vezetőinek is. A gépkocsik, kerékpárok nappa­li közlekedésének biztosítására és a gyalogjárók biztonságára közli azokat a szabályokat, amelyeket a jelzésre vonatkozólag nappal, illetve éjszaka be kell tartaniok. A nagyobb forgalmú helyeken pedig mindenki tartozik az általá­nos szabályokon kivüi ügyelni a közlekedést szabályozó rendőrőr­szem jeladásaira. Az bizonyos, hogy még akkor is lesz egy-két baleset, ha min­denki be is tartja a szabályt, — mert történhetnek rajtunk kivül álló balesetek is, de ha mindenki nemcsak saját testi épsége, hanem embertársai életének megbecsülé­se érdekében is ügyel a szabályok­ra, annyira le fog csökkenni a balesetek száma, hogy panaszra okunk nem lesz. A hirdetményt vegye komolyan mindenki. Gyalogjáró és gépjár­művön, vagy lófogatu kocsikon közlekedő egyaránt. Ha valamikor és valamiben áll egy közmondás igazsága, akkor ebben az esetben igaz az: Mindenkit érhet baleset. Jó erre gondolni a hirdetmény ol­vasásakor. ii Rakamazon elfogtak egy besur­ranó tolvaj cigányasszonyt. (A «Nyirvidék» tudósítójától). Lakatos (Erzsi 28 éves karcagi születésű cigányleány egy kis ko­sárban Iewő apró gyümölcsöt árult Rakamazon. Házról-házra járt poi tékájával s amint a következmé­nyek mutatták, nem azzal a szán­dékkal, hogy tőle vegyenek, ha­nem hogy hol talál ő alkalmas he­lyet egy kis tolvajlásra. igy ke­rült utján Czin Péter vasutas la­kására is, ahol csak egy 7 éves kis gyermek volt otthon. Lakatos Erzsi a kedvező alkalmat igyeke­zett jól gyümölcsöztetni, gyorsan felkutatta az egész házat s magá­hoz vett több apróságon kivül egy női kézitáskát is, amelyben 75 pengő volt. A gyermek segítségért kiáltott, erre Lakatos Erzsi futás­nak eredt.A falubeliek üldözőbe vették s a tolvaj a lopott holmit eldobálta meneülés közben, abban a hitben, hogy üldözői is elmarad­nak. Nem ért célt a trükkjével, mert elcsípték. Az eldobott hol­mit is összeszedték, a pénzből csak 50 pengőt találtak meg. Az eljárás ellene megindult. 11 m m— wn ni mm 11 1 iin miiiniiitiiiti Emil Jannings: Elsodort ember

Next

/
Oldalképek
Tartalom