Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 173-197. szám)

1928-08-23 / 190. szám

2 •swaiaföBOHSUMí jtfh'RYlöÉK. AlMaw namMMMlM 1928. augusztus 23. Még egy szó arról a sürgősen meg Folyó év május óta, vagyis mi­óta a kereskedelmi kormánynak Tokajtól Tiszafüredig húzódó Ti­sza-szakaszon egy Tisza-hid léte­sítésének szükségessége tárgyában hozott döntése és Szabolcs várme­gye törvényhatóságának állás­foglaló határozata köztudomásu lett, több hirlapi cikkben foglal­kozott a közvélemény a hid helyé­nek megjelölésével. A legtöbbnél hiányzott azonban az objektiv igazság. Legtöbb a lokal-patrio­tizmus szemüvegén keresztül bírálja lez ügyeit s e szerint óhajtja e hid elhelyezésének kérdését megol­dani. Ezt meg lehet érteni ott és ak­kor, ha nem országos, hanem tisztán helyi érdekről van szó. Azonban egy országos érdekű ob­jectum létesítésénél — minő a kérdésben forgó Tisza-hid létesí­tése is — a lokal-patriotizmus tö­rekvése tekintetbe nem jöhet — mert az ellentétben áll a szélesebb körű közérdekkel. Abban az összes polemizáló felek megegyeznek, hogy Tokajtól Ti­szafüredig egy Tisza-hid kell. Ezt elismerte a kereskedelmi kor­mány is. Azonban a hely tekinte­tében két táborra oszlanak. Az egyik tábor a Bükk- és Mátravi­déki Autó Club szuggeszciója alatt és helyi egyéni érdekekből Pol­gárnál, a másik tábor — amely mellett el nem vitatható országos mezőgazdasági, ipari és kereske­delmi érdekek állanak — Tisza­dobnál kivánja a Tisza-hidat. Az eddig megjelent cikkek közül a legobjektivebben tárgyalja a hid elhelyezésének ügyét a Buda­pesti Hírlap 145. számában meg­jelent cikk. A cikk irója a hely­szinen szerezte meg ismereteit s amit cikkében leirt, az bárki által aláírható igazság. Tisztelettel hajlunk meg a Bükk­és Mátravidéki Autó Club azon törekvése előtt, hogy az autó­sportot fejleszteni akarja és pedig a tiszapolgári hid létesítése esetén olyan vidéken, hol annak lakatlan­sága folytán akadálytalanul s bal­esetek- kikerülésével száguldhat az autó. Mert Polgártól Debrecenig, vagy mondjuk Hajdúböszörményig tanyákon kivül más lakott helyek nincsenek. Azonban azt is meg­állapítanunk kell, hogy megcson­kított Hazánk megerősödésének el­ső alapfeltétele nem a luxus autó­zás lehetőségének előmozdítása, — hanem a megerősödés attribútumát képező mezőgazdasági, kereskedel­mi és ipari fejlődés előmozdítása, kiépítése. Erre pedig a polgári liid kiépítése nem alkalmas, — er­ről tárgyilagos birálat mellett be­szélni sem lehet. Nélkülözi a tárgyilagosság min­den attribútumát Melczer László szederkényi, palkonyai földbirtokos urnák a Budapesti Hirlap 173. számában megjelent cikke. Ezen csak azért csudálkozunk, hogy e nagytekintélyű úriember az ő egyéni érdekeit elébe helyezi egy nagy népesvidék érdekeinek. Tiltakoznunk kell dr. Baltazár Dezső tiszántúli ref. püspök ur­nák a Hajduföld cimü újság julius 18-iki számában közölt magatartá­sával szemben. Mert ha a püspök urnák hajdúböszörményi birto­ka kívánatossá teszi is azt, hogy Polgáron át egy müut, pláne vasút épittessék, mielőtt az elnök­lete alatti értekezlet a hid tekinte­tében állást foglalt volna, közér­dekből meg kellett volna kérdez­nie a főpásztori jogara alá tar­tozó Hajdúnánás, Büdszentmihály, Tiszalök, Tiszadada és Tiszadob községeket s megtudta volna, hogy szembehelyezkedett az országos tiszai hídról, melynek kellene lenni. közérdekkel $ megtudta volna azt is, hogy említett városok, illetve községek 1926. év végén olyan ha­tározatot hoztak, hogy a tiszadobi hid megépítését tartják országos érdekűnek. Sőt ily nyilatkozatot adott Hajdúböszörmény és Debre­cen város tanácsa is, mely nyilat­kozatok tudomásunk szerint a hidépitést kezdeményező tiszadobi kérvényhez lettek becsatolva. Ha ezeket megkérdezi s tárgyilagos szemmel a Debrecen—Nyíregyháza -—Miskolc közötti térképre tekint, meggyőződhetett volna arról, hogy a Tiszadobnál emelendő hid lesz hivatva egy népes gazdag vidék érdekeit előmozdítani, melyet — luxusból és egyéni érdekből fel­áldozni nem szabad. Olvastunk a Pesti Hirlap folyó év augusztus 5-iki számában egy terjengős cikket, mellyel csupán annyiban kivánunk foglalkozni, — hogy megállapítsuk, miszerint a cikk irója nagyon jól védi Polgár és Tiszagyulaháza érdekeit, de azt elfelejti, hogy az emelendő tisza­hidnál négy vármegye lakosságá­nak érdekéről van szó és ezek között is első sorban Miskolc, Diósgyőr és ózdi gyárak munká­sainak közélelmezéséről van szó. Ezek a tiszadobi kompon keresz­tül Hajdúnánás, Büdszentmihály, Tiszabüd, Tiszalök, Tiszadada és Tiszadob város, illetve községekből kapják a hizott sertéseket, kora nyári burgonyát, dinnyét és egyéb kerti növényeket. A Budapesti Hirlap 145. számá­ban megjelent cikk a miskolci fő­ispán urnák egy nyilatkozatát köz­li. Meg kell hajtanunk Mikszáth főispán ur előtt az elismerés zászlaját, ö a hidakció megindí­tása előtt, 1926. év végén nem támogatta a hidnak Tiszadobnál való létesítését. 0 a Tiszántúlt a Tiszáninnennel Polgáron át kí­vánta összekötni egy hiddal. Azóta bizonyára behatóbban foglalkozván a kérdéssel, megállapította, hogy Miskolc város közellátását nem a terméketlen nagy kiterjedésű pol­gári határ és hortobágyi homok tenger, hanem a hajdúság, Nyír­egyháza és Szabolcsvárnmegye előbb emiitett községeinek gazdag földjéről kapja. Ilyen szellemben nyilatkozik meg a Budapesti Hirlap 166. számá­ban Zemplén vármegye közszere­tetben álló alispánja, Bernátb Aladár ur is, — ki mint autó­sport kedvelő a polgári hidon át látná ideálisnak ax autóutat, mert az egy pusztaságon menne át. Azonban előbbrehelyezi a köz­gazdasági, kereskedelmi és ipan érdeket s oly helyen, — Tiszadob­nál — kivánja a hidat létesíteni, hol ezen, Hazánk megcsonkitott­ságában kétszeresen fontos nem is helyi, hanem országos érdekek leg­inkább nyernek kielégítést. Most olvassuk a borsodi alispán, Bónis Aladár urnák a Nyíregyhá­zán megjelenő «Nyirvidék» 184. számában közölt véleményét a tiszahid helyéi vonatkozólag. Ehhez csak annyit füzünk, hogy az alispán ur más véleményen lesz, ha egyszer s máskor kíváncsiság­ból széttekint a miskolci 'heti pia­cokon. Ott egymás mellett látja felsorakozni hizott sertéssel, borjú­val, baromfival, dinnyével, burgo­nyával és egyéb kerti vetemények­kel a gazdag hajdúsági és sza­bolcsvidéki kisgazdák szekereit, — hogy ellássa élelemmel Miskolc vá­ros és vidékén levő gyárak lako­sait. Reá kell még mutatnunk egy Tisza-hidnak Tiszadobnál való fel­állításának fontosságára stratégiai szempontból is. A Debrecenben. Nyíregyházán állomásozó huszárság a múltban is, jelenleg is a tisza­dobi kompon kel át a Miskolc vi­déki gyakorlatokhoz és viszont a miskolci huszárság is itt megy át a Debrecen és Nyíregyháza vi­déki gyakorlatokra. Ezek olyan té­nyek, melyeket helyi érdekű nyi­latkozatokkal megdönteni nem le­het. Még egy szó az autósportot ked­velőkhöz : ne essenek ők sem kétségbe! A tiszadobi hidon ke­resztül hamarabb kielégíthetik kedv teléseiket, mert Miskolc—Nyíregy­háza—Debrecen között már min­denütt jól kiépített utak vannak, mig a másik irányban ami van is, rosszul kiépített. A nagy nyilvánosság előtt ugy gondoljuk kérdéses hidügy alapo­san meg van vitatva, most már nincs más hátra, mint a magas kormány döntő szava, melynek mi­előbbi kimondását országos érde­kek teszik kívánatossá. B. L. Szájsebészeti, fogorvosi, müfogászati rendelés! Eöntgen laboratorinm! A berlini fogászati klinikán tanársegédi állásomban szerzett bőséges tapasztalataim, valamint csaknem 30 éven át Budapesten folytatott szájsebészeti praxisom meghozták gyümölcsüket. Ugy a nyíregyházi, mint a vidéki intelligencia annyira igénybe veszik működésemet, hogy rendelőmet jelentékeny anyagi áldozattal kibővítettem és oly műszerekkel szereltem fel, melyeknek segé­lyével a legmesszebbmenő igényeknek is megfelelhetek. Sajnos, csodákat én sem tudok csinálni, de amit ember­szeretet, "munkakedv és szaktudás produkálhatnak, azt a t. Kö­zönség rendelőmben meg fogja találni. Működésem tárgyát képezik: 1. Foghúzások és gyökerek eltávolítása teljes érzéstelenítéssel. 2. Fogtomések színarannyal és égetett porcellánnal. 3. Gyökércsonkolás gennyedó fogaknál. 4. Fogvisszaflltetés midőn a súlyosan megbetegedett fogat ki­húzom, kellő kezelés után pedig régi helyére visszahelyezem. 5. Foghús sorvadás esetében a mozgó fognak biztos rögzítése. 6. Arany és porcellán koronák. 7. Müfogak kizárólag legjobb minőségben, 8. Szájpadlás nélküli fogpótlások stb., stb. 6452-10 Medícinae Dr. Kugel Viktor szájsebész, volt klinikai első assistens Nyíregyháza, Vay Ádám-utca 5. szám. Városi Színház Mozgó Augusztus hó 22-én és 2S án, szerdán és csütörtökön 5, 7 9 órakor: jLAURA LA PLANTE: (ÉJFÉLI NAP j A cári balett egy csodaszép táncos­nőjének regénye 9 felvonásban. JANET GAYNOR: A hetedik menyország Himnusz a szerelemről 12 fejezetben. Augusztus hó 24-én, pénteken 5, 7 és 9 órakor. Csak 1 r.ap: TOM MIX: Puskaporos torony ostroma 6 felvonásban. Tom Mix: A texasi Don Jüan 6 felvonásban. Tom Mix: Haj rí., Tom! Csökkent a mezőgazdasági anya­gok és termékek indexe. A Központi Statisztikai Hivatal a következő julius havi gazdaság­statisztikai adatokat közli: A magyar nagykereskedelmi in­dexszám julius folyamán 135-ről 133-ra vagyis két ponttal esett. Az index visszaesésében egyforma része van ugy az ipari, mint a mezőgazdasági anyagok és termé­kek indexeinél mutatkozó csök­kenésnek. A létfenntartási költségek in­dexszáma lakbérrel együtt számít­va 118.2-ről 117.8-ra esett néhány élelmezési cikk kicsinybeni árának csökkenése következtében. A lak­bér nélkül számított index ugyan­ilyen arányban 130.1-ről 129.7-re esett vissza . A tőzsdeindex, mely a budapes­ti tőzsdén jegyzett részvények ér­tékalakulását mutatja julius fo­lyamán 30.7-ről 30.5-re gyengül­ve, csupán lényegtelen esést mu­tat. A gőzmalmoknál, a könyv­nyomdáknál, valamint a gáz- és villamossági vállalatoknál mutat­kozó lanyhulást ugyanis a textil­ipar, de főleg a vegyészeti válla­latok részvényeinél jelentkező emelkedés csaknem ellensúlyozta. A budapesti tizenhárom legna­gyobb pénzintézetnél és a posta­takarékpénztárnál elhelyezett ta­karékbetétek álladéka junius 30-ától julius 31-ig 428.6 millió pengőről 452.2 millió pengőre, vagyis 23.5 millió pengővel növe­kedett. A folyó év első hat hó­napjában a takarékbetétek növe­kedése kerek 100 millió pengőt (tett s ezzel a takarékbetétek elér­ték az 1913. évi álladóknak 45.1 százalékát. A folyószámlabetétek álladéka ugyanezeknél a pénzinté­zeteknél 750.3 millió pengőről 752.7 millió pengőre növekedett, ami 2.4 millió pengős gyarapo­dásnak felel meg. Julius végén a folyószámlabetétek 87.9 százalékát érték el a háború előtti álladók­nak. — öszt divatlapujdonságok nagy választékban kaphatók az Ujság­boltban. (*) Legelegánsabb levélpapír: Kingstone Paper. Kapható az Uj­ságboltban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom