Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 173-197. szám)

1928-08-03 / 175. szám

1928, augusztus 3. J&ÍWMDÉSL s egyéb nyavalyákkal megterhelt utód bizonyítja az alkohol nem­zetrontását, akkor az alkohblérde­keltség nem mondaná azt, amit a «Magyarság» 1928. VI. 28-iki szá­mában olyan határozottan, de a legnagyobb könnyelműséggel és tá jékozatlansággal mond: «a klasszi­kus kulturának legnagyobb ellen­ségei az antialkoholisták!» Mi igazán nem kérünk abból a klasszikus kulturából, mely a részeges, dőzsölő, fajtalankodó, pa­ráználkodó, alkoholmámorban ver gődő régi Rómát ledöntötte. Mi nem tartjuk kulturembernek azt, aki földi életét, pénzét, ősi földjét borra, pezsgőre, kártyára, kutyára, lovakra s ^asszonyokra pa­zarolja s néhány évtized után, — mint letört, lezüllött exisztencia, az államnak s a dolgozóknak ala­mizsnafillérein tengeti utolsó nap jait. Nem tartjuk kulturembernek azt, akit pár pohár pálinkával le lehet itatni s mint a barmot, bármely akolba hajtani. Bizonyos érdekelt­ségeknek talán ilyen kulturembe­rck kellenek. Mi nem tartjuk kulturembernek azt, aki csak akkor tud testi avagy szellemi munkát végezni, ha ide geit és izmait bizonyos mennyisé­gű alkohollal csiklandozza. A mi szemünkben az az igazi kulturember s a hazájának derék, államfentartó eleme, aki tökélete­sen józan életet él, ki ugy testi mint lelki erejének teljes birtoká­ban van, ki hazája nyelvét, iro dalmát történelmét ismeri s igyek szik faját, hazáját, embertársait, józan, munkás életével, egészséges utódok nevelésével szolgálni. Mind az, ami ezt az igazi kul­turát akadályozza, nem kultura, hanem méreg. Az alkoholérdekelt­ség pedig ilyen mérget terjeszt. (Folyt, köv.) Városi Színház Mozgó Augusztus hó 2-án, csütörtökön utoliára 6 és 9 órai kezdettel: és Ronald Colman: Sivatag árvája Regényes szerelmi történet 9 felv. LILIAN HARVEY: MANCI NE LOPJ! Kleptomániás vígjáték 8 felv.-ban. Augusztus hó 3 án, pénteken 6 és 9 órakor. Csak egy napig I Glória Swanson: Biblia és korbács Egy asszony mártiriuma 6 felv. Marion Davis: Tönkreteszem a papámat! Vígjáték 7 felvonásban. Előzetes jelentés: Aug. 4., 5., szombaton és vasárnap: Petrovich Smtisziáv: Orlow Werner Krausz: Az én fiam. Amit a közönség észrevesz. Panaszos levelek, észrevételek és egyéb megszívlelendő apróságok. - Ilyen kis dolgokkal nem foglalkozunk, ­mosdották a Nemzeti Bank Fiókjában egy nyíregyházi pol gárnak, aki külföldi útjáról megmaradt idegen valutáját magyar pénzre akarta beváltani. Ezt is meg kellett érnünk igen tisztelt Szerkesztő Ur, hogy a Nem­zeti Bank nyíregyházi fiókjában ez­zel lekicsinylő és lesajnáló ki­jelentéssel utasítsák el azt a pol­gárt, aki nem ezreket és tízez­reket hoz a pénztárhoz, hanem szerény vagyoni viszonyaihoz mért pénzét. Az a Nemzeti Bank teszi ezt, amely intézet a részvényjegy­zésnél elsősorban épen a kisembe­rek kistőkéjéhez folyamodott. Most már ugy látszik, nincs szüksége a Nemzeti Banknak a kisemberekre, mert amikor hozzá fordulnak, ez­zel utasítják el: — Ilyen kis dolgokkal nem fog­lalkozunk. A dolog ugy történt, kedves Szerkesztő Ur, hogy tegnap dél­előtt 11 órakor bementem a Nem­zeti Bank nyíregyházi fiókjának hi­vatalos helyiségébe, hogy külföl­di utamból megmaradt, valamivel több, mint i o magyar pengő érté­kű külföldi valutámat magyar pénzre beváltsam. Teljesen idegen embereket talál­tam ott, mert néhány hónapja nem voltam ebben az intézetben s azóta ugy látszik kicserélték a tisztvise­lőket. Azelőtt, ha - bementem, ba­rátságos, előzékeny fogadtatásra találtam s nyomban megkérdezték tőlem, hogy milyen ügyben jöt­tem, s mi az óhajom. Most azon­ban egész másképen történt. Megálltam a pult előtt és vár­tam. Vártam egy percig, 2 per­cig, 5 percig, 1 o percig. Csak egyedül álltam d pult előtt. Az egyik ur fel is állt az Íróasztala mellől, odajött a pulthoz, már megkönnyebbültem, hogy talán meg fogja kérdezni, hogy miért ál­lok ott, de tévedtem, mert csak egy írást vett fel a pultról s visz­szament az iasztalához. A többiek is rám-rámnéztek néha, vagy talán csak gondolkoztak valamin. Én ezalatt kirakosgattam a pultra va­lutáimat s vártam. Egyszerre azután mégis csak megkönyörült rajtam a sors és az egyik ur megkérdezte, hogy mit akarok. Megmondtam. Erre azután meg is kaptam a már emiitett fe leletet: — Ilyen kis dolgokkal nem fog­lalkozunk. Én azt hiszem, kedves Szerkesztő ur, hogy a Nemzeti Banknak igen is kötelessége ilyen dolgokkal fog­lalkoznia. Amikor nyári utamban Grácban, az Osztrák Nemzeti Bank ottani fiókjánál pár ízben megfor dúltam, soha nem mondták nekem, hogy ilyen, vagy olyan kis dolgok­kal nem foglalkoznak, mert egyet­len perc alatt, szó nélkül elintézték bármilyen kistételű valutaigénylése­met. Azután meg nem gondolja az igen tisztelt Nemzeti Bank nyír­egyházi fiókjának vezetősége, hogy a felekkel való ilyen leki­csinylő és lesajnáló bánásmód sér­tő ? Vagy talán azon az álláspon­ton vannak, hogy 10 pengő értékű idegen valutát egyszerűen ki kell dobni az ablakon, mert a Nemzeti Bank fiókja ilyen »kis dolgokkak nem kegyeskedik foglalkozni. Vagy talán menjek el valutaspekulánsnak és fünek-fának kínálgassam az ide­gen pénzt ? — Hát hol váltson be a magyar állampolgár idegen valutát, ha nem az arra egyedül illetékes Magyar Nemzeti Banknál és annak fiók­jainál ? Erre kérek én feleletet, továbbá arra, hogy megengedhető-e az, hogy egy állami protekturátus alatt álló intézet tisztviselője ilyen han­gon érintkezzen a felekkel ? Tisztelettel Egy valutakisbirtokos. nemzeti tárgyakat 13.400 elemi iskolás tanulta az elmúlt évben a vármegyében. (A «Nyirvidék» tudósítójától). A vármegye népoktatásügyének fejlődésére mi sem jellemzőbb, mint az éwégi statisztika, amely feltárja az előző tanítási év ered­ménye. Ilyen statisztikai kimuta­tást tárt a vármegyei közigazgatási bizottság elé Benkő András kir. tanfelügyelő. Mindenekelőtt azt tudjuk meg ezekből az adatokból, hogy Szabolcsvármegyében az egyes iskolák julius hóban csak­nem kétszázezer pengő építési ál­lamsegélyt kaptak, ami a várme­gyében intenziven folyó iskolaépí­tés kétségtelen jele. A nagyösszegü államsegélyből természetesen vala­mennyi felekezet egyformán része­sült. A kir. tanfelügyelő jelentéséből azt is megtudjuk, hogy Szabolcs­vármegye területén összesen 40609 tanuló járt iskolába. Ezeknek nagy többsége: 37127 gyermek felekezeti iskolába járt s csak'3482 az állami iskolába járt tanulók száma. A közigazgatási bizottság nagy megnyugvással hallotta azokat az adatokat is, amelyek szerint most már jóval több gyermek ta­nulja a nemzeti tárgyakat, mint ez­előtt néhány évvel, amikor a tan­felügyelő kimutatta, hogy Sza­bolcsvármegye tanulóinak 84 százaléka a III. osztályból kerül ki az életbe és igy mintegy csak 800 gyermek tanulja a vármegyében nemzete földrajzát és a felső osztá­lyokba beosztott honismereti tár­gyakat. Ez volt az elszomorító hely­zet 1921-ben s ma már annyira megjavultak a viszonyok, hogy a nemzeti tárgyakat 13400 ifjú ta­nulja az elemi iskola felsőbb osz­tályába járó tanulók közül. Kipróbálta Un is talán f Ugy-e legjobb szer a Sulan 1 Vígan él a házasember, Elfelejti gondját-baját, Van már asszony, ki Salannal Mossa Muki korpás haját Érdekes képet . kapunk a vár­megye felekezeteinek erőviszonyai­ról és jövő szerepléséről, ha a vármegye tanulóifjúságának fele­kezetek szerint való megoszlását fi­gyeljük meg. Ha a gör. kath. és róm. kath. tanulókat összeadjuk, ­mint azt a hivatalos kath. egyhá­zak teszik, és összeadjuk a kálvi­nista és az ág. ev. tanulók számát is, akkor az eredmény a következő lesz: kath. tanuló volt a várme­gyében: 21429, protestáns 16380, izraelita 2750, egyéb 50. A vármegye közoktatásügyének számadatai olyan fejlődési perspek­tívát nyitnak meg, hogy csak a legerősebb bizakodással nézhetünk a jövőbe, mert, miként a kir. tan­felügyelő jeletése mondja: «az oktatásügy ilyen hatalmas fejlődése a vármegye lakosságát bizakodással tölti el és megerősíti a magyar feltámadásba vetett hi­tében. Az állami beruházások és az ipar. A G. H. jelenti: 237 millió P áll a kormány rendelkezésére be­ruházási célokra. Az ipart érdek­lő nagyobb tételek a következők : Egyetemi és iskolai építkezések 1 5.4 millió pengő. MÁV. beruházások 13 millió pengő. Közutak 9 millió pengő. Posta beruházásai 8.2 millió pengő. Falusi kislakások építése 8 millió pengő. Légiforgalom fejlesztése 4.1 millió pengő. Csepeli kikötő 2.7 millió pengő. Községi intézmények fejlesztése 2.5 millió pengő. Folyamőrség felszerelése 2.3 millió pengő. Tisztviselők lakásépítése 1.5 mil­lió pengő. Állami gépgyár beruházásai 1 millió pengő. Az egymillió pengőnél kisebb tételek összesen 5.3 millió pengő, összesen 73 millió pengő. — A Nyírvidéki Takarékpénz­tár Rt. értesiti t. ügyfeleit, hogy üzlethelyiségeit folyó hó i-től Zrínyi Ilona-utca 8. szám alá he­lyezte át. iox — Beyers Mode-fiir Alle augusz tusi száma megjelent és kapható az Ujságboltban. Ára 1.44 P. Bútor üzletemet K Kossut h-tér 10. sz. alá helyeztem át. A nagyérdemű közönség szives pártfogását kéri: Farhas Henrih bu r kereakedö.

Next

/
Oldalképek
Tartalom