Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 173-197. szám)

1928-08-19 / 188. szám

1928. augusztus 19. «H»WW«ííMSSS JNÍYÍRYIDÉK. u Liegolcsébfean szükséglétét traktor- és autóolajokban, kocsikenőcs-, gépzsir-, kenőanyagokban nagyban és kicsinyben beszereaheti Schwarz Rudolf és T

a olaj-, zsiradék- és vegyigyár r. t. vezérképviseleténél: Nyíregyháza, Széchenyi-át 14. sz. Telefon: 507. 1316 Könyvismertetés. .Komáromi János könyve a magyar katonáról: Rongyos gárda. Második kiadás. Stádium Sajtóvállalta R.-T. AraóP. Ahol Komáromi János született, Zemplén megyének a Bodrog és Tisza felé eső mezőin sok-sok emléke él a magyar vitézségnek. A mesék, amiket gyermekkorában hallott Komáromi a kis zsellérházakban, nem tündérekről és Óperenciás tengerekről szóltak, de lázadó hősökkel, rongyos, félcsupasz, törtkardu katonákkal; a magyar katona legcsodálatosabb típusaival voltak tele. Ezekben a falukban még élt Esze Tamás legendája és a saját nagyapjában, a környék fuvarosnépének, hatalmas és verekedő vezérében is, valami ilyen hős alakot látott a gyermek Komáromi. Patak kemény kuruc szelleme mégcsak növelte benne ezt a veleszületett hajlamot, nincs is ma magyar irónk, aki több szívvel, mélyebb poézissal tudna énekelni az ezeréves magyar katonáról, a magyar mezők fiainak, a lázadóknak, számüzötteknek katonai virtusáról. A kuruc vitézségnek, a magyar katona örök alaptípusának ö ma nálunk a legigazibb Íródeákja és az a 16 elbeszélés, melyet most. olyan szép kiadásban bocsájt közre a Stádium, — ezeknek a vitézi Írásoknak válogatott gyűjteménye. A legszebb és legmodernebb magyar vitézi énekek ezek, az örök magyar irreguláris, a negyvennyolcas honvéd és a bujdosók késői elevenné vált visszfénye a világháború egyegy hányódó magyar regimentje. Ugylátszik a mély, igazán őszinte, gyökeres magyar szellemek ezek a magyar vitézi daloknak elsirásában találják meg legigazabban azt a hangot, mely a sziveiktől, a szivekhez vezet, Komáromi is itt tudja legszebben kisírni minden szomorúságát s itt mondja el legderüsebben minden örömét. A magas iskola. (Orbók Attila és Terescsényi Gy. közös regénye.) Az utóbbi évek magyar regényirodalmi terméséből már külsőségeinél fogva is kiemelkedik ez az érdekes könyv. Első eset, hogy két kiváló magyar iró közös regény megírásához társult. Valószínűleg a cselekmény monumentális felépítése késztette őket erre a szerencsés társulásra és az a körülmény, hogy mindketten éveket töltöttek Európa metropolisainak legvonzóbb, legjellegzetesebb és a modern élet legelevenebb erejével lüktető városában, Párisban. Orbók Attila «Páris éle-t te» cimü könyvét a magyar köVzönség jól ismeri. Regényük, mely a magyar vidékről kiindulva, Budapesten keresztül Párisban teljesedik ki, a legkiválóbb kalandregények izgalmas meseszövésének keretében két világvárosnak, a fiatal Budapestnek és az öreg Párisnak ezerszínű arcát tárja az olvasó elé. A csonka haza, a mai megnyomorított Magyarország nagyvilágba szétszórt fiainak tipusa a hős, akit egy tragikus véletlen fátuma elsodor a hazai környezetből. Az idegen város vad hullámverésének közepébe kerülve, ta pasztalatlan, jóhiszemű és szalmaláng-természete elképesztő megpróbáiltatások viharát zuditja rá, meghempergeti Páris örvényeiben, alátaszitja az emberi sors legmélyebb fenekére, hogy onnét lelkének nagy átalakulása után, megtisztulva és megerősödve kerüljön ki ismét. Orbók és Terescsényi regényének szimbolikus cime: A magas iskola igy példázza az élet láthatatlan dinamikájának átformáló erejét és ezt a nehéz feladatot a hős lelki rajzának mélyreható elemzésével oly tökéletesen sikerült megoldaniok, hogy egy pillanatra sem lassították a cselek- 5 mény folyton változó, lebilincselő, drámai lüktetésü áradását. A klasszikus regények legjellemzőbb tulajdonsága, a lélekanalizis náluk akciókban oldódik fel, hasonlóan a mai modern regény legkiválóbb külföldi képviselőihez, Jack Londonhoz, Knut Hamsunhoz és Bedelhez. A könyvpiacra zuduló külföldi regények óriási tömegében örvendetes jelenség ez az igazán komoly és nagyértékü magyar munka, melyet csak a közvetlen élmény szubjektivitásának segítségével tudtak megalkotni a szer zők. Hatása kétségkívül nagy és maradandó lesz, mert nemcsak azokat fogja kielégíteni, akiknek a regény csak szórakozást jelent, hanem azokat is, akik benne művészetet keresnek. A Stádium könyvkiadóvállalat 8 pengős árban és a mü értékéhez méltó, gondos kiállításban hozta forgalomba a hatalmas, 350 oldal terjedelmű kötetet. Az ízléses boritórajzot Byss Róbert készítette. Hogyan énekel, beszél és muzsikál a ptiooopfilm ? A legmodernebb és legszenzációsabb találmány technikai leírása. A rádiótechnika fejlődésével és főként az elektroncső feltalálásával és tökéletesítésével sok olyan problémát sikerült megoldani, amelynek a rádióhoz tulajdonképen semmi köze sincsen. Másrészt sok eddigelé is ismeretes eljárást lehetett az elektroncsövek alkalmazásával tökéletesíteni. Itt vannak pl. a gramofon-felvételek, amelyeken ujabban elektroncsöves erősítők segélyével készítenek. Ezenkívül azonban még számos más helyen is alkalmazhatók az elektroncsöves kisfrekvencia erősítők — a rádiókészülékektől teljesen eltekintve —, ahol azokat azelőtt csak nehezen nélkülözték. Ujabban Lee de Forest, az elektroncső híres feltalálója, szerkesztett újfajta kinematográfot, vagy népies nyelven »mozit«, amelynél a falra vetített jeleneteket nemcsak látjuk, de egyúttal halljuk is. Az ötlet nem uj, olyán gyakori megoldást azonban, amely jónak lett volna mondható, eddig nem találtak. A legnagyobb nehézséget a képek és hangok egyidejűsége, szinkronizmusa okozta. Egy régi megoldás, ame lyet annak idején, még a háború előtt, Budapesten is látni lehetett, abból állott, hogy a filmfelvételekkel párhuzamosan egyide jüleg grammofonfelvételek is készültek. Csakhogy a film lepergetésénél sehogysem lehetett azt elérni, hogy a grammolon vele együtt járjon. Ha a filmen pl. fegyvert sütöttek el, a durranást vagy jóval előtte, vagy csak utána lehetett hallani. Ezenkívül a r^gi grammofonfelvételek is olyannyira rosszak voltak, liogy pl. beszéd megértéséről szó sem lehetett. Lee de Forest beszélőfilmje, a »phonofilm« természetesen egészen más uton oldja meg a feladatot. Itten a hangot egyszerűen Losonci tipusu VETŐGÉPRE ÖNNEK SZÜKSÉGE, ha többet és olcsóbban akar termelni. „RECORD DRILL" sorvetőgép „RECORD VIII." sorvető- és sortrágyázógép w > e ca .a k. o a> t/> o cr Cscna «< N ÚJDONSÁG! 32-soros traktorvontatásu sorvető- és sortrágyázógép 5374-? Gyártja az Első Magyar Gazdasági Gépgyár Rt. Budapest VI. Váci út 19. — Telefon : L. 909-33. Bizománylerakat: Marton és Társa Nyíregyháza. lefényképezik, még pedig ugyanarra a filmre, amelyikre a képeket is fényképezik. A képek és han'gok egyidejűsége ily módon természetesen biztosítva van. A szereplő színész képét az ugrásszerűen tovahaladó film rögzíti Ugyanakkor a beszéd vagy ének a mikrofonba jut, melynek áramingadozásait egy kisírekvenciaerősitő néhány százezerszer felerősíti. Képünkön ezen erősítő mellett egy háromcsöves kis adó látható, amelynek nagyfrekvencia-árama a filmszalag előtt látható, gázzal töltött u. n. »Photion«-lámpát táp lálja. E lámpa fénye lencserendszeren és egy igen vékony kis résen keresztül esik az előtte egyenletesen tovahaladó filmsza-. lagra. A kisfrekvencia-erősitőből kilépő rezgések az adó nagyfrekvenciájú rezgéseit modulálják, a lámpa fénye pedig ezen modulálás sal egyidejűleg és arányosan inga dozik, a filmen tehát sötétebb és világosabb nyomokat hagy. A hang képe ilymódon a filmen vékony csikót képez, amely a tény képek mellett vonul végig a filmen és amelynek sötétebb és világosabb pontjai a hanghullámok hegyeit és völgyeit ábrázolják. A film lepergetésénél a fényképeket a szokásos módon vetítik a falra. A hangok reprodukálása a következőképen történik. A film előtt erős fényforrást helyeznek el, melynek fénye ugyanolyan vékony résen keresztül én a film hang-csikját, amilyent a felvételnél használtak. E fényforrással szemközt, a filmszalag túlsó oldalán lotoelektromos cella van, amelynek az a tulajdonsága, hogy belső ellenállása a ráeső fény erősségétől függ és annak ingadozásával arányosan változik. A film mozgása közben a csíknak részint sötétebb, részint világosabb pontjai jutnak a fény útjába és ezért a fotoelektromos cellát váltakozó intenzitású fény én. A fénynek ingadozása természetesen a felvételkor a mikrofonba mondott hangok rezgéséhez teljesen hasonló, úgyhogy a fényérzékeny cellán áthaladó elektromos áram is hasonló ritmusban ingadozik. Ezt az áramot — mivel igen gyen ge — szintén több százezerszer kell felerősíteni, amit ugyancsak ötcsöves kisfrekvencia-erősitővel végezhetünk. Az erősítőből nyert, felerősített kisfrekvencia-rezgéseket a vetítő-ernyő előtt felállított hangszórókba vezetjük, amelyek már mostan a filmfelvételeknél elhangzott beszédet, vagy zenét hűen reprodukálják. A felvételnél és reprodukciónál szükséges nagyfokú erősítésnél természetesen nagyon kell arra ügyelni, hogy minden hangtorzitást elkerüljünk, megfelelő berendezésekkel azonban nagyon szép eredmények érhetők el. Reméljük hogy a »Phonofilm« a közeljövőben nálunk is hallható lesz. * A phonofilmet augusztus 27-én és 28-án mutatja be a Városi Színház-Mozgó, 5, 7 és 9 órakor. .WM — Sportszerelem. A Milliók könyve legújabb száma. Ara 60 fillér kapható az Ujságboltban.