Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 173-197. szám)

1928-08-17 / 186. szám

1928. augusztus 17. JSÍYÍRYIDÉK. s Egy sütőiparos válaszol a «Nyir­vidék» f. évi augusztus hó 12-iki számában közölt «Amit a közön­ség észrevesz» c. cikkben foglal­takra. A mai napon az alábbi levelet kaptuk, amit az audiatur et altéra pars igazságos elve alapján köz­lünk. A kenyérre vonatkozó cikkben foglaltakra vonatkozólag bátor va­gyok megjegyezni, hogy a t. pa­naszkodó ur csak a Nyirvidékben kereste az olcsó kenyeret, nem pedig az illetékes helyen. Én ugy tudom, hogy a nyíregyházi sütő­szakosztály megelőzve az egész országot, 21 napja mindenfajta ke­nyérnek az árát leengedte 9 és 18 százalékkal. Ezt tették és teszik, dacára an­nak, hogy az agyonhangoztatott ol csó lisztből tisztán még nem süthetnek, csak a drága ó-liszttel keverve. Minden háziasszony tud­ja ugyanis, hogy még az uj liszt ki nem forrja magát, addig egye­dül használni nem lehet. A bor is akkor jó, ha kiforrta magát. A nyíregyházi sütők áldozatot nem kiméivé mielőjt használhat­ták volna az uj lisztet, már leen­gedték az árakat, tehát a panasz egy kicsit késői is. Évek óta figyelemmel kisérem a nyíregyházi sütőszakosztály mű­ködését és mindig azt tapaszta­lom, hogy mikor Budapest fel­ment az árakkal, Nyíregyháza csak vagy két hónapra rá ment az árak kai szintén feljebb, a lemenésben azonban már Nyíregyháza vezet még Budapest előtt is már csak a nagy konkurrenciára való tekin­tetből is. Mi nyíregyházi sütő­mesterek nem szoktunk hirdetni az újságban, hanem lelkiismerete­sen dolgozunk. A panaszos ur jobban tette volna, ha mielőtt helyt nem álló panaszát közreadta, előbb meg­győződött volna a sütőiparosoknál az árak mikénti állásáról. Profit. Ne a szatócsüzletben nézzük meg azt a nagyon felhánytorga­tott profitot. A mult hetekben voltam egy kollegámnál, kitől eladásra három mázsa kenyeret vittek el, melyből azonban kb. 1 mázsát vissza is hoztak szárazon, amit mint kenyeret többé nem lehet, legfeljebb csak a disznók etetésére mint hulladékot eladni. Itt az agyonhangoztatott profit t. panaszkodó ur! S ha ez még csak egy-kétszer történne, hagy­ján lenne, de mikor mindennap megismétlődik! Igen, mert hisz a közönségnek csak meleg kenyér kell, — ami nem meleg, nem is friss, mondják. Kényesek lettek az igények a háború óta. Nyíregyháza sütőmestereinek há romnegyed része kis pék, kik na­f yon is nehezen élik világukat. A ifizetetlen számlák tornyosulnak fejeik fölött. Nem egy olyan kis pék van, aki bár régi pék, csak 25—50 kg. lisztet vesz naponta, azt is persze hitelbe... Van sütöde, melynek 6 hónap alatt három gazdája is volt. A tisztelt olvasó persze ellenveti, hogy hát az autók? Igaz, van Nyíregyházán 4—5 nagyobb sütő­mester, az Isten jóvoltából kb. 40—50 éves cégek, kik autóval rendelkeznek, de hát édes Istenem — hogy üzletét versenyben tart­hassa, csak vehet részletre egy autót ? Remélem, hogy a panaszkodó ur egyelőre meg lesz elégedve ennyivel, ha azonban esetleg nem lenne megelégedve, bővebb fel­világosítással is szolgálhatok. Mélyen tisztelt Szerkesztő Ur­nák mindenkor kész hive: B. F., sütőmester. Kétszázhetvenezer magyar anyának egyetlen gyermeke sem született. Több a nő mint a férfi. — Százhárom száz éven felöli ember él Magyarországon. - Érdekes statisztikai adatok. A Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön bocsátotta közre az 1920. évi népszámlálás demográ­fiai (népleirási) adatait. A ha­talmas munkával összeállított kö­tet részletes kimutatásokat tartal­maz a lakóházak számáról, épitési anyagáról stb. A kötetben foglalt különböző táblázatokból megtudjuk, hogy összesen 1175338 lakóház van Magyarországon. A házak közül HS5Q33 földszintes, s csupán 462 olyan ház akad, mely ötemeletes, vagy annál magasabb. Az épü­letek közül kőből, vagy téglából 251267 készült, mig 609628 vá­lyogból vagy sárból épült. A há­zak közül cseréppel vagy egyéb szilárd tetőanyaggal 592338 van fedve, mig 48383 nád vagy zsup fedelii. Az összes lakóházak kö­zül 983501 épület nincs alápin­cézve. Itt emiitjük meg, hogy Budapesten összesen 18428 lakó­ház van, ebből 19 náddal van fedve. A 1178338 lakóházban összesen 1828264 lakás van. Ebből mindösz sze 35499 áll üresen. A lakások közül 5859 pincében vagy alag­sorban, 222 padláson fekszik. A szobák száma az összes lakások­ban 2739813. Nagyon érdekes, hogy padozat szerint vert földü lakószoba 1347962 van, tehát sok­kal több, mint deszkapadozatu. Az ország összes lakosainak szá ma 7980143. Ebből 4109239 nő, | tehát lényegesen több, mint a férfi. Az ország lakói közül leg­több 15—19 éves, számszerint 844 ezer 598, legkevesebb természete­sen a 100 éven felüli, számszerint 31 férfi és 772 nő. Azokból a táblázatokból, amely az ország műveltségi állapotáról tartalmaz kimutatásokat, megtud­juk, hogy Magyarország összes la­kosai közül 1.774.447 van olyan, aki sem irni, sem olvasni nem tud, mig az irni és olvasni tudók szá­ma 6.088.557. Nemzetiségek sze­rint az irni olvasni tudásban leg­rosszabb az oláhok arányszáma, mert a mai Magyarországon 'akó 23.760 oláh lakos Közül 12.487 nem tud írni és olvasni. A tótok­nál már sokkal jobb a helyzet, mert 141.880 főnyi tót lakosság közül csak 32.550 analfabéta van. Magyarországon összesen 1 mil­lió 451.215 magyar anyanyelvű férjes asszony van, ikik közül 264.118-nak egyetlen egy gyerme­ke sem született, mig 128.421-nek hatnál több élőgyermeke van. A Magyarországon élő magya­rokhoz kell számítani természete­sen az Amerikában élő egymillió főnyi magyarságot, továbbá azt a hárommilliónyi magyart, mely je­lenleg a csehek és az oláhok által megszállt területen lakik, s amely természetesen hiven megőrzi ma­gyarságát addig is, mig elvesztett területeinkkel együtt újra vissza­kerülhet az anyaországhoz. Amikor Kurta János és Hosszú János összekapnak. (A Nyirvidék tudósítójától.; Kurta János 44 éves timári la­kos, felesketett mezőőr, folyó hó 12-én észrevette, hogy a gondjai­ra bizott területen egy dinnyeföl­dön libák legelésznek. A libákat minthogy a tilosban legeltek, Kur­ta János, Maris nevü leányával ideiglenesen hazahajtotta. Amikor a leány hajtotta haza a libákat, találkozott a libák tulaj­donosával, Hosszú Jánosnéval, ki éktelen kiabálással követelte libái szabadon bocsátását. A leány azonban erre nem volt hajlandó, mire Hosszú Jánosné, a kezében lévő kóróval ütlegelni kezdte. Az ütlegelésnek Kurta János ve­tett véget, ki figyelmes lett lánya kiabálására. Az asszony nem akart tágítani, mire Kurta János ugy meglökte, hogy felbukott. Ezután a libákat hazahajtották s Kurta János portáján elcsukták a libaólba. Kurta János pedig visz­szatért a nem messze lévő csősz­kunyhójába. Alig hogy elcsöndesült a ház tá­jéka, megjelent Kurta Jánosék por­táján Hosszú János, s követelte, hogy a libákat bocsássák szabadon. Kurta Jánosné erre nem volt haj­landó, mire Hosszú János meg­ragadta az asszony tarkóját s rán­cigálni kezdte. Az asszony a férje után kezdett jajgatva kiabálni. Hosszú János ekkor Kuknyó And­rás barátjával lesbe állott. Kuk­Városi 2 nagy napja: Péntek IVAN MOSJOUKINE LYON LE A CONRAD VEIDT ORVOS, AKI ÖLT REGINALD DENNY ELLENÁLHATÁTLAN HARRY ezen műsort ugyancsak pénteken HAD is bemutatja. Szombat DOLORES DEL RIO FELTÁMADÁS VÁRKONYÍ MIHÁLY VIZTULA HAJÓSA HARRY LIEDKE MARICA GRÓFNŐ nyó eg)át szorongatott a markábau pedig egy kony­hakést czatérő Kurta Já­nost olya támadta meg a két elveemDer, hogy ha­bár volt^y balta, azt hasz­nálni ké /olt. Kuknyó And­rás vasvi beleszúrt Kurta szájába, pedig a konyha­késsel aióna alatt es hal­csuklóján súlyos sebeket. Az eljaeginditották. Assjiint detektív. SzolnoHentik: Jukula M»­hályné bousztai kisgazdate­lesége és,te, hogy a tél öta dézsmálja zsirosbödonoket. Hiába vitt, a tolvajt nem tudta lelej. Sejtette ugyan, hogy Bogcózsefné a zsirkana­lazó, de tak gyanú volt. Jukulánr szólt ma Bog­dánnéhoz: .. > - Szomasszony, kimegyünk a földre lni, vigyázzon a , Jukulán6nban nem ment ki a földre, lm egy óvatlan pil­lanatban ly Józsefnéval Be­vettette ím a tiszta szoba ha­talmas tor:s ágyába, és/ár ?/ a zsirtolvaj^sakhamar csikorog­tak az ajtójött a tolva) és Ka­nalazta kift boldogan a jöiajta libazsírt. — Állj, vy lövünk! - vál­tott két hamy hang is ^J felé aki üeében még ál] aOrrát is bezsírozta, nagy é s nemcsak a pHÓt. J uL ottak ti Nagyné kiáltsak £ a párnák köz s y, B örök elé a zrtob gr a b tuláItak Még a csendiHenyecskének. a tolvajfogo k e r., * a kerékpározás Dan versenyzrfnoka. vil : között rendezte Fényes kei. a kerékpáros meg a M. K amelyet már le­vi áigbajnoksninenárig á J . folytattak az-, l^jobbjai jöt­Tizenhat nemzet magHkiö­tek el hozzánk, zött az elsőség kérdését eldöntsék. A viaskodás előtt Petry Pál kultuszminiszteriumi államtitkár, a kultuszminiszter képviseletében megnyitotta világbajnoki viadalt. Utána Leon Breton a nemzetközi világszövetség elnöke beszélt fran­ciáiul és a népek összetartozását hangsúlyozta. A Rákóczi-induló hangjai mel­lett vonultak föl a versenyzők, A zsúfolt nézőtér tapsviharban tört ki, amikor az egyes nemze­tek zászlói fölfutottak az árbócra. A magyar szin képviselőit, Eignert Lovasst és Szűcsöt harsogó él­jenzéssel fogadták. A nagyszámú versenyzőgárdát először nyolc előfutamban rostál­ták meg. Ezután négy remény és nyolc középfutamot futottak. A reményfutamokban kiestek a ma­gyar versenyzők. Végeredmény: Világbajnok: 1. V. H. Hansen, Dánia 12.1 mp., 2. Beaufrand Franciaország, 3. Standén Ausztrália, 4. Sevtrmini Olaszország. Sípos cukrá" készíti a leslobi fagylaltot, jegest sütemények Zrínyi Ilona ícea 3. Teli! Kívánatra házhoz s*

Next

/
Oldalképek
Tartalom