Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 173-197. szám)
1928-08-15 / 185. szám
1928. augusztus 15. JNÍYÍRYIDÉK. A debreceni kamara kerületi értekezlete I Zeke László nyíregyházi ipartestületi jegyié indítványára egyhangolag kimondotta, bog? § kézmúiparosoknak semmiféle nj szer? felállítására nincs sgüEségük. Debrecenből jelentik: Szombaton tartották a debreceni kereskedelmi és iparkamara ipartestületei szokásos évnegyedes kerületi értekezletüket, melyen a kamarakerület 39 ipartestülete 105 kiküldöttel vett részt. Az értekezleti gyűlést délelőtt 10 órakor Sesztina Jenő felsőházi tag, kamarai elnök nyitotta meg. A Nemzeti Hiszekégy elmondása után dr. Harsányi Imre titkár ismerteti a kézmüiparosoknak öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló biztosításának kérdését. Aligha lehet a kérdést megoldani másként, mint ugy, ha a biztosítás terheiből az állam is részt vállal. Az értekezlet tagjai értékes és tartalmas hozzászólásokkal világították meg a kérdést. Több hozzászólás után egyhangúlag kimondotta az értekezlet, — hogy az iparosok kötelező biztosítását mielőbb megvalósitandónak 1 tartja, hogy azzal kapcsolatosan az iparosságot minimális teher ter helje. A törvényjavaslat elkészítéséhez szükséges statisztikai adatok összegyűjtését az országos köz ponti statisztikai hivatal végezze. Zeke László nyíregyházi ipartestületi jegyző indítványára egyhangúlag kimondja az értekezlet, hogy nemcsak kézmüveskamara ci mén, hanem más elnevezés alatt, tehát országos kézmüvestestület neve alatt sem tartja szükségesnek semmiféle uj szerv felállítását. Az uj szerv felállítása uj terhet jelent, már pedig a közterhek alatt roskadozó kisiparosok, akiknek a kötelező biztosítással kapcsolatosan saját érdekükben szintén kell bizonyos terhet vállalniok, intézmények felállításával kapcsolatosan semmiféle terhet nem vállalnak. Az értekezletet Sesztina Jenő kamarai elnöknek a kiküldöttek alapos munkáját méltató köszönő szavai zárták be. Amit a közönség észrevesz. Panaszos levelek, észrevételek és egyéb megszívlelendő apróságok. Sem sietős a vízvizeíék létesítése ? A következő levelet kaptuk: Tekintetes Szerkesztőség! Nem bizony! Hogy is lenne, a mikor sem tífusz nem tizedelte meg Nyíregyháza lakosságát, mint Pécset és Eperjest annakidején és ahol akkor: »Kost was kost« sürgősen elkészítették, de még csak le sem égett Nyíregyháza kétszer, mint Gyöngyös, ahol azután lóhalálában megcsinálták a vízvezetéket. Ha tehát sem a tifusz, vagy más ragályos betegség, sem tűzvész még nem siettette a vízvezetéket, akkor minek ezzel a kérdéssel addig foglalkozni, amig valamilyen epidemia ezt a kérdést elő nem rántja, vagy valami egyéb katasztrófa nem sürgeti. Valóban elég lesz addig várni, amig meg lesz az ok rá, hogy elkészítsük a csatornázást is, meg a vízvezetéket is. Most még? Minek az ? Sokat hallani mostanság erről a «kérdésről». Igy idéző jel közé kell tenni a «kérdés» szót, mert hova-tovább mindinkább problematikusabbá válik, hogy van-é hát szükség egy ilyen, közel 50000 lakosú városban, mint Nyíregyháza, vízvezetékre? De hogyan is lehet az ilyesfajtáju «kérdést» csak ugy a hajánál fogva előráncigálni akarni, amikor Istennek hála, ősapáink is mind egy szálig megvoltak Wasserleitung nélkül és hir szerint, elég hosszú életűek is voltak. És nagyszerűen a fején találta a szöget, az észrevevő közönség köréből jött sorokirója, amikor azt mondta, hogy a vízvezeték csak «egyeseknek lesz jó!» Igaza van, mert hogyan is képzelhető el az, most, a repülőgépek korszakában, hogy a vízvezeték a város egész lakosságának lenne «jó» és nem csupán csak egyeseknek. Elvégre mi haszna lenne az egész városnak ebből? Csak az, hogy tiszta, jó, egészséges ivóvizet kaphatna mindenki? Hát ez is valami? Vagy talán az lenne a haszon és semmi más, hogy a háztartásban összegyűlt szennyezett vizet, meg faecaliáteltávolitana a csatornázás, meg aztán, hogy levezetné a csapadékvizeket, hogya talajvíz ne vesse fel a pincéket. No ugyan ez gyönyörű kis haszon lenne. Erre ugyan erre «nálunkfelé» ugyan ki a csoda van rászorulva? Nem-é ideális állapot az, hogy a harmadik utcából kell a kútról hor dani a vizet még a város közepén is? Van ennél nagyobb gyönyörűség? No meg azután otthon, a lakásban fürdőt készíteni! Ez mifelénk nem nagy divat, ezt a lukszust csak a külföldi napszámosok élvezhetik a külföldön. Mi szükségünk van nekünk ilyen lukszusra ? És micsoda gyönyörűség szívni azt az ózondus levegőt, amely táplálkozik párájából annak a kigőzölgésnek, amit az udvarra szertelocsolt mosogatóié száradása idéz elő! És vannak merész emberek, akik ennek az idillikus állapotnak, az egyeseknek jó vízvezeték és csatornázással akarnak véget vetni. Igazán merészség kell ehhez! De az élvezeteknek egyik legkivá lóbbjár'ól sem szabad megfeledkezni, amikor egyesek, a nekik jó vízvezetékről merészkednek beszélni! Ez pedigaz, hogy ma még lehet, szabad és keil is, az egész ház faecaliáit az udvaron, egy kijelölt helyen a szomszédtól három méterre, a kuttól pedig hat méterre összegyűjteni, és kellőleg megérlelni, vele a talajt kellőleg trágyázni, a kútvizet pedig megfertőzni. Micsoda szemenszedett merészség kell ahhoz, hogy mindezekbe változást kívánnak «egyesek» hozni, csal^ azért, mert ez Mondd meg fiam, de okosan beszélj, Melyik állat a nagyobbik veszély? A kórokozó szúnyogok sokkul fenyegetőbb veszélyt jelenterek az emberi életre, mint a tigris A síűnyogok tt«yés2helyeikről — párolgó mocsarakból és pöcegödrökből — malaria és mái gyilkos lázak csiráit hordják szét. A szúnyogok tönkreteszik éjjeli nyugalmunkat és m-gmérgezik testünket. Pusztítsuk el őket, mielőtt áldozatul esünk nekik. Fiit a mi védőpajzsunk, n« takarékoskodjunk vele. FliteJés percek alatt megtisztítja kat és lárváikat, amelyek lyukat otthonunkat a kóiokozó legyek, szúnyogok, darazsak, poloskák, svábbogarak, hangyák, boihák és tetvek tömegétől. A Fül kifürkészi azokat a legelrejtettebb zugokat, aho! a rovarok búvóhelyeiken tenyésinek és ott elpusztítja petéiket. Flitelés megöli a molyoragnak a szövetekbe. Plit megóvja a ruhanemüektt. Használata könnyű. Nem hagy foltot. Világhiiű tudósok tökeletMi'tették a Fiit rovarirtót. Biztos pusztulást hoz a rovarokra, de teljesen ártalmatlan emberre és házi állatra. Mindenütt kapható. Sár^a kar.ua fekete sávval. Elpusztulnak legyek, sztinyogok, hangyák, poloskák, svábbogarak, molyok, bolhák stb. Órakodjakn az atánzatsktól 1 Csak eredeti,plorabílt Flit-kannát fogadjunk el! Magyarországi központ: PAMACEA Gyógyszervegyészeti R.-T. Budapest, VI., Figyelg-utca 16. T»íefon: L. 90* 48. azoknak az «egyeseknek jó». A népjóléti miniszter pedig egyenesen érthetetlen. Az ember nem tudja ésszel felfogni, hogy mi ütött belé. Azt tervezi ugyanis, hogya kisközségeket is ellátatja vízvezetékkel. Nohátilyent, már igazán csak az a jó Isten hallott! Pedig a legkomolyabban tárgyalnak a minisztériumban arról, hogy ezeket az apróbb községeket is ellátják vizvezetékkel. Ez kész merénylet minden eddig fennállott közegészségügyi renddel szemben. De érdekes, hogy micsoda rabulisztikával átszőve veszik ezt a «kérdést» napirendre. Azt már tudjuk, hogy a statisztika, az csak amolyan huncutság! Kitalálta valaki, hogy legyen dolga. Ez a statisztika pedig állítólag azt mondja, hogy azokban a kis községekben, ahol az isteni jó levegő és a szabad természet lágy öle neveli a nép, az istenadta nép gyermekeit, sokkal nagyobb a tuberkulotikusok száma, mint a. nagyvárosokban. A halálesetek is ebben a bajban nagyobb számúak, és sűrűbbek. Hogy a tehéntejből is származhatik a tbc, azt ki hinné el? Ezt is csak egyesek találták ki. A marhaállomány satnyasága is egyik oka, a jó ivóviz hiányának. Ilyeneket mondanak, de persze mi, a többség ezt nem hisszük el, mert ezt is csak «egyesek» állítgatják. És azok az egyesek, akiknek «jó» lenne a vízvezeték, még olyan ostobaságokat is mernek mondani, hogy nem lesz olcsóbb sem az anyag, sem a munkabér. Ezt higvjék csak azok az «ej;yesek!» Régi dolog, hogy a geologusok bizonyos nekik tetszetős számításokat végeztek, amikből azt sütötték ki, hogy a szén, mindinkább fogy. «Egyeseknek» ezt az állítását mi, a többség, nem hisszük el. És ezek az «egyesek» azt mondják, hogy a szén ára nem száll alább. Ez csak lári-fári! Csak a régi közgazdasági elvek szerint emelkedik annak a portékának az ára, amelyből kevesebb van és illetve amiben kereslet van. Minthogy pedig ez nem igaz, következésképen a szén árának világszerte le kell szállama és igy azután olcsóbb lesz a vas is, mert ezt is szén felhasználásával öntik és készítik. Ez áll a cementre is! Csak szemfényvesztés, hogy a hogy a 3.20 koronás cement ma 9 pengő körül vásárolható. Ennek is le kell szállania. Ha igy a vízvezetéki csöveknek, meg ezzel természetesen kapcsolatban a munkabéreknek az ára is leszáll, akkor majd, ha még más valami kényszerítő ok is közbeszól, elkészíttetjük a vízvezetéket meg a csatornázást. A tőke, az mese, hogy ilyen drága legyen ezután. Igaz, hogy ezt a kölcsönszerződéssel lehet szabályozni, de éppen ezért mellékes is. Mert mese az kérem, hogy tavaly tavaszai még 9 százalékos pénzt is lehetett kapni, ma pedig ugyanaz a pénz 10.5