Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 147-172. szám)

1928-07-13 / 157. szám

jéiimmÉK* ly28. julius ló. máciai posztok ügyeit. Tisza István a 67-es kiegyezés alapján igenis küzdött azért az egyenlőségi elvért, mely súlyánál, helyzeténél és érde­keinél fogva Magyarországot a ket­tős monarchia keretén belül meg­illette volna. S ahogy ezt Tisza Ist­ván Buriánhoz intézett levelében kifejezte, tiltakozott Ausztria túl­súlya ellen, mely tulsülyra nincs joga, mert sem érdemei, sem a törvényes rendelkezések nem tar­talmaztak semmi olyant, mely Ausz­tria szupremáciáját a közös ü^yek irányításában indokolta volna. Tisza tényleg beszélt a «feltét­len egyenlőtlenségről)), mely a ki­egyezés értelmében kellett volna, hogy a két állam külügyi intézésé­ben érvényre jusson. Egyik magánlevele rávilágít Ti­sza egyéni érzésére is, amikor azt írja rokonának egyik nagy győze­lem után: «Borzasztó a győzelmes háború is. Az én lelkemben nyo­mort, szenvedést, pusztulást jelent minden háború, ártatlan vér kiön­tését, ártatlan asszonyok és gyer­mekek szenvedését. Nem tehetünk egyebet, de mégis fáj, hog» igy kellett lenni». Micsoda emberi til­takozás ez a levél az öldöklés el­len és milyen felemelő dokumen­tuma a férfiasságnak, mely kitart és kitartásra buzdit, ha már akara­ta ellenére háborúba kényszerült a nemzet. Lord Danesfort rehabilitálja a Scotus Viatorokkal, Massarykok­kal, Ernest Denisekkel szemben a történet mérlegén az igazság bátor­ságával Tisza Istvánt, a nemzeti mártírt s vele kapcsolatosan az annyiszor megrágalmazott magyar nemzetet a háborús felelősség igaz­talan rágalmaivaj szemben. Felhívás az autótulajdono­sokhoz. A 67564—1928. II. számú ke­resk. miniszteri rendelet értel­mében a gépkocsik lóerőszámának kiigazitása kérelmezhető. — Érte­sítjük t. tagjainkat, hogy a ki­igazítást a következően kell kérni. M. kir. állami Rendőrkapitányság Nyíregyháza. Tisztelettel kérem, hogy gyártmányú forgalmi rend­számú személyszállító gépkocsim lóerőszámát a 67564—1928. II. K. | M. számú rendelet értelmében ki­igazítani szíveskedjék. Nyíregyháza, 1928. julius hó stb Név. Hogy a lóerő leszállításnak mily esetben van helye, azt a követke­ző számítási folyamat szerint tud­juk meg. Löket hosz osztva furattal, s ha az arány 1.4-nél kisebb, akkor van helye a kiigazításnak. Pl. Löket egyenlő 104. Furat egyenlő 95. 104-90 :95 = 1.08, ®tehát ki­sebb 1.4-nél, s igy a példa eseté­ben van helye a lóerő kiigazításá­nak. Nyíregyháza, 1928. VII/12. Dr. Marton Gyula, Baur György főtitkár. titkár. Mész­homoktéglát kiváló szilárdságban é-t minő­ségben gyárt és ajánl a Bóni Gyártelep és Mezőgazdasági R. T. Nyírbátor. seoő A Tiseánlúl legnagyobb téglagyára. enészmentes pergament ^jjapir •H megvédi befőttjeit. Kapható az Ujságboltban. SPORT. Leányegylet piros dresszes csapata 4:3 (1:1) arányban győzte ellenfelét. Teljes sikerrel járt a női kézilabdacsapat bemutatója. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Gyönyörű időben, hatalmas kö­zönség előtt mutatkozott be a női kézilabdajáték Nyíregyháza közön ségének s bátran mondhatjuk, hogy egy pillanat alatt szivééhez férkőzött és meghódította. — Lel­kes éljenzés, szűnni nem akaró taps kisérte a csapatok egy-egy sikerültebb akcióját és a leányok leküzdve az első szerepléssel járó lámpalázukat, olyan szép játékkal kedveskedtek, amelyért csak a legnagyobb dicséret, elismerés il­leti ugy őket, mint különösen ve­zetőjüket és trénerüket, Létray Gézát, aki időt és fáradságot nem kiméivé 2 hónapon keresztül ok­tatta és bevezette őket a kézilab­dajáték rejtelmeibe. — A leányok a mérkőzés előtt egy szép emlék­tárgyat nyújtottak át mesterük­nek hálájok jeléül és ezért a mun­káért, amelyet kb, 26 fiatal leány­nak az oktatásával végzett, s megállapítjuk, hogy munkája ered ményes volt. A két csapatkapitány Harsányi Böske és Palitz Lulu kaput vá­laszt, majd a csapatok a követ­kező összeállításban állanak fel : »Pirosak« : Hoffmann Nelly, — Simák Mária, Palitz Lulu — Ger­gelyffy Tusi (Elek Sári) Schwarcz Rózsi, Palitz Rózsi (Nagy Dunka) — Jánossy Macza, Mauritz Valy, Palitz Ila, Papp Edith, Fábry Éva. »Kékek« : Milotay Ria, — Da­los Sári, Marossy Piri, — Balden­wegh Böske, Hogyan Matyi, Har­sányi Bözsi, — Görömbey Sári, Schwarcz Bora, Soós Lili, Eör­dögh Panna, Keller Gaby. A bíró sípjelére kezdetét veszi az eleitől végig élvezetes, szép akciókkal fűszerezett mérkőzés. A mérkőzés elején ugy játszik, hogy a »Kékek« gólokkal fogják meg­nyerni a mérkőzést. Nagyobb len- _ dülettel játszanak s a csapat half­sora, élén a mezőny legjobbjával, ' Hogyan Matyival állandóan front- í ben tartja a csatársort, < amelynek egyénileg oly ki­váló tagjai azonban hiába ost­romolják a »Pirosak« kapuját, mert Hoffmann Nelly őrt áll és a legnehezebb labdák egész sorát teszi ártalmatlanná jó hátvédeitől Palitz Lulutól és Simák Máriától támogatva. Nekik köszönhetik a »Pirosak«, hogy nem kaptak ki. Az egész első félidőt a »Kékek« uralják, mégis a »Pirosak« szer­zik meg a vezetést a kitűnően ját szó Mauritz Vali révén, aki véd­hetetlenül juttatja a labdát a há­lóba. Nemsokára azonban- a »Ké­kek« Soós Lili révén kiegyenlíte­nek, ugy, hogy a félidő ered­ménye 1:1. A második félidőben, mindenki a »Kékek« győzelmét várja, ehe­lyett azonban az uj erőket is fel­vonultató »Pirosak« kerülnek frontba. Ebben a félidőben bőven van részük gólokban. A »Pirosak« Palitz Ila, Papp Edith és Palitz Rózsi góljaival még három gólt dobnak, mig a »Kékek« gólrekor­dere Görömbey Sári kettőt juttat az ellenfél hálójába. A bíró a »Ké "kek«-nek egy .gólját lesállás miatt nem adja meg, ugy, hogy a vég­eredmény 4:3 a »Pirosak« javára. Mindkét csapat nagyszerűen játszott, mindenkit csak a legna­gyobb elismerés illet meg, hogy megkedveltették ezt a szép játé­kot is Nyíregyházán. A közönség ség a legjobb benyomásokkal tá­vozott a pályáról s szinte biztosra vehető, hogy a legközelebbi mér­kőzést még többen fogják végig­nézni. Értesülésünk szerint a helybeli sportkörök módját fogják ejteni rövidesen annak, hogy a nyíregy­házi női kézilabdacsapat idegen városok női csapatával is meg­mérkőzzék s mi biztosra vesszük, hogy ezekkel szemben is megállja a helyét. Csak szorgalmas munka, kitartás és ennek a szép sportnak olyan tábora lesz, mely nemcsak vetekedni hanem felül is' fogja múlni a futball táborát. Emil lannings a legnagyobb film szerepéről. Az Apolló szombat—vasárnap hozza műsorában »Az utolsó em­ber« cimü híres Jannings-filmet, amelynek newyorki premierje al­kalmából a nagy színész a követ­kezőket mondotta egy újságíró­nak : — Akármilyen örömmel jöttem is el Európából, hogy Hollywood­ban dolgozzam, amikor már ki volt tűzve elutazásom napja, el­mentem egy berlini kis moziba, ahol »Az utolsó ember«-t játszot­ták és megnéztem utolsó európai filmemet. Elbúcsúztam legkedve­sebb szerepemtől, elbúcsúztam az európai filmektől és elbúcsúztam attól a művészettől, amelynek ré­vén Hollywoodban jutottam. — Mert más az európai film­művészet, mint az amerikai. Több mozi. Városi Szinház Mozgó. Két rendkívül kedves film sze­repel a Városi Szinház-Mozgó mü­. során. Az egyik, amelynek a cí­me : A gyermek őrangyala, egy kis gyermeknek és hűséges pajtá­sának, egy kutyának története. A film telve szebbnél-szebb jelene­tekkel, amely nemcsak a külső el­rendezésben, tájak szépségében, hanem a film gondolatában is ki­fejezésre jut. Hasonló szépsége­ket találunk a Ki az ur a házban cimü kedves vígjátékban, melyben a komikum halmozódása sokszor fakaszt nevetést a nézők körében. A két film még a mai napon van műsoron. benne a lélek, a sziv, a melegség, töbh benne a szín és a ritmus, amelyet az amerikai filmgyártás technikai fölénye és 'tudása kissé elnyom. »Az utolsó embert« csak európai ember csinálhatta és most a newyorki premiéren az amerikai közönség valamit látni fog, amit még eddig nem tudott. Hogy mennyire szenvedhet, mennyire ör vendhet egy európai ember. »Az utolsó ember« a mai kor és a mai élet szimbóluma és boldog vagyok hogy ez a korrajz, ez a tükör, amelynek az európaiak elé tart a filmművészet, az én nevemhez fű­ződik. — Boldog lennék, ha »Az utol­só ember«-hez hasonló művésze­tet tudnék Amerikában produkál­ni és boldog lennék, ha ez a film ugy tetszene itt, mint az Óceánon tul. * Emil Jannings az egész világot bejárt hatalmas filmjét az Apolló óriási anyagiak árán szerezte meg s azt a »nyári helyáru előadások­ban« mutatja be, miért is a pénz­tárnál való tolongások elkerülése végett, ezúton kéri az igazgatóság hogy jegyekről mindenki előre gondoskodjon. Komikusok kabaréja. Huncut kacagás bugyborékolt a torkokon a tegnapi kabaré előadá son s ugy hiszem, a túlnyomó többség megelégedetten távozott kitűnő előadás után. A kabaré-est fénypontja Török Rez ső Testamentoma volt, mely a maga nemében páratlan humo­rával és bájos kedvességével a meghatottságig megnevettetett mindannyiunkat. Bársony jóizü pa raszt gazdája, Dajbukát és Boross alakításai meglehetős jók voltak, bár az ábrázolás realitása tekin­tetében némi kívánni valót hagy tak maguk után. A Lóvásár bántó célzatossága nem minden jelenlévőben keltett kellemes benyomást; bár a színé­szek meglepően tapintatosak és fi­nomak voltak s ezzel mintegy tom pitották a darab metsző élét. Nóti Károly Luxa is kedves volt továbbá a kisebb igényű Teri-Feri és a Szegény Hannibál. Ihász na­gyon túloz s ez sokat ront egyéb­ként rokonszenves alakitúsain. -— Dajbukát és Boross egyformán nagy hatást keltettek. Mester Ilona és Sólyom Janka sansonjai hatásosak voltak ugyan, de nem versenyezhettek Boross kupiéival, aki fizikai megjelenésé­nek szokatlan bájával is lebilin­cselt. Vaszary Esküvő előtt c. tré­fája, mint utolsó szám sem utolsó s méltó befejezője volt a vidám estének. Boross partnere felül­múlta saját magát. Azért egy jó konferansz s egy valamirevaló férfi vagy női hang nagyon hiányzottak. Várallyay Jenő. — Gobeftn képeket s minden fiéje pftsparíoufcaf jutányos áron rnivé&m kivitefben készít a Jóba-nyomxfct kotiyvkötéteeíe Nyíregyházáit. Te­fcfoH 139. Olcsó, száraz műhely- és raktár­helyiségek azonnaS kiadók) Vay Ádám ucca 35 sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom