Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 147-172. szám)

1928-07-03 / 148. szám

1928. julius 3. nr-irmrwtnwii iiimw•••m j^tífmdoL 2028—1928. tkvi szám. Árverés. Popper Mór és Lipót R. T. végrehajtatónak Hollander Sá­muel végrehajtást szenvedő el­len indított végrehajtási ügyé­ben a telekkönyvi hatóság a végrehajtási í árverést 182 P 40 fillér tőkekövetelés és járu­lékai, valamint a csatlakozottnak kimondott dr. Strausz Mihály­nak 40.30 K, Bészler és Dávid cégnek 412.20 K, Polacsek Fü­löp és Fia cégnek 221.26 K + 174 50 K, K ramer Rezső rt. cégnek 240.70 + 91.10 K, Gaz­dasági Népbank R. T.-nak 1100 K, az Országos Központi Hitel­szövetkezetnek 1080 K, dr. Ru­bovits Artúrnak 60 30 K, Áron Miksa és Társa cégnek 6393.30 K, Orosz Jenőnek 147.86 K, Alföldi Takarékpénztárnak 930 P + 300 P + 400 P + 720 P, Áron Manó utóda Reichmann Vilmosnak 470.77 + 87.31 P tőkekövetelése és járulékai be­hajtása végett a nagykállói kir. járásbíróság területén levő Nyir­adony községben fekvő s a nyiradonyi 881. számú betétben A. I. 2—3 sor, 290—2. 290—3. hrszám alatt foglalt 465 • öl területű ház és udvar és 840 • •öl területű szántó a Beltelek­ben Hollander Sámuel nevén álló ingatlanra 5000 P kikiáltási árban elrendelte. Az árverést 1928. évi julius hó 19. napján délelőtt 11 órakor Nyiradony községházánál fogják megtartani. Az árverés alá eső ingatlant a kikiáltási ár kétharmadánál alacsonyabb áron eladni " nem lehet Az árverelni szándékozók kö telesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10%-át készpénzben, vagy az 1881: LX. t.-c. 42 ik § ában meghatározott árfolyammal szá­mított, óvadékképes értékpapi­rosban a kiküldöttnél letenni, vagy a bánatpénznek előlegesen bírói letétbe helyezéséről k iái litott letéti elismervényt a kikül­döttnek átadni és az árveresi feltételeket aláírni. (1881. LX. t.-c. 147, 150, 170. §§. 1908: XLI. t.-c 21. §.; Az, aki az ingatlanért a ki­kiáltási árnál magasabb Ígéretet tett, ha többet ígérni senki sem akar, köteles nyomban a kikiál­tási ár százaléka szerint megál­lapított bánatpénzt az általa ígért ár ugyanannyi százalékáig ki egészíteni (1908. XLI. t.-c. 25. § ) Nagykálló, 1928. április hó 18-án. A nagykállói kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság. 2357—928. tk. sz. Árverési pMlrdetmény. A telekkönyvi hatóság köz­hírré teszi, hogy Popper Mór és Lipót rt. végrehajtatónak Hollander Sámuel végrehajtást szenvedő ellen m P 40 fillér tőke és járulékai erejéig indított végrehajtási ügyében az 1928. évi április hó 18. napján 2028 ­928. tk. sz. alatt kibocsátott ár­verési hirdetménnyel a nyir­adonyi 881. számú telekkönyvi betétben A. I. 2—3 sor, 290—2. és 290-3. hrsz. alatt foglalt ingatlanokra 5000 P kikiáltási árban Nyiradonyban a község­házánál 1928. évi julius hó 19 napján délelőtt 11 órájára kitű­zött árverést 1881 : LX. t-c. 167 §-a értelmében Hollander Adolf és Fia cég végrehajtató 2000 P tőke és járulékaiból álló köve­telésének behajtása érdekében is meg fogják tartani. Nagykálló, 1928. évi április hó 19. napján. Perényi Rezső s. k. 5384 kir. jbirósági alelnök. ^Hegnyilt a „Hangya" tej­csarnokának kerthelyisége. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A »Hangya« Széchenyi-tér 9. szám alatt lévő, immár ismert és népszerű tejivójának most nyílt meg a nyári kerthelyisége, amely­ben a délutáni órákban kellemes hűvös környezetben kényelmesen meguzsonnázhatunk. Nemcsak friss tejet, yoghurtot, aludt tejet, habos kávét, vagy egyéb ilyen tejfélét ehetünk itt ol csó áron, hanem tejes ételt is, mint például tejberizst, vagy teibjgrizt, azonkívül tojásételeket, végül pe­dig a nyári szezon hüsitő cukrász­készítményeit : Friss fagylaltot, jégbehütött gyümölejszörpöket, s a legfrissebb finom cukrászsütemé­nyeket. Sokan keresik fel a »Hangyá«­nak ezt a központban lévő, tehát utbaeső, könnyen megközelíthető tejcsarnokát, amely olcsóságánál és megbízhatóságánál fogva máris lé­nyeges tényezője lett Nyíregyháza élelmezésének. A Szabolcsvármegyei Gazda­sági Egyesilet dohányterme­lési tannlmányntji Fallagra. Az orosi dohánytermelési tanul­mámy utainak kiegészítése végett f. évi julius hó 8-án (vasárnap) a pallagi m. kir. dohánytermelési kí­sérleti telep megtekintésére, illetve tanulmányozására tanulmány utat rendezünk. Felhívjuk a vármegye dohány­termelőit, és a termelésnél alkalma­zott dohány kertészeket és munká­sokat, hogy a tanulmányúton való részvételi szándékukat tudassák egyesületünk titkári hivatalával — (Vármegyeháza, telefon 113. sz.) hogy az utazáshoz szükséges külön vasúti kocsikról és részükre ebédről gondoskodhassunk A tanulmány uton a dohányki­sérleti állomás vezetője és a gazda­sági akadémia tanárai tartanak szakelőadásokat, illetve kisérik ma­gyarázattal a bemutatásokat. A jelentkezők 1.— pengőért ebédre gulyást és túrós csuszát kapnak, mig a aiohány. kertészek és és munkások magukkal élelmet is hozhatnak. Indulás julius 8-án reggel 7 óra 44 perckor Pallag vasúti állomásra, ahol kocsik fognak rendelkezésre állani. Visszaindulás ugyanaznap dél­után 2 óra 49 perckor Pallag vasúti állomásról. A Szabolcsvármegyei Gazd. Egyesület Elnöksége. — Ügyvédi iroda mhetyo"és. Dr. Vass Jenő ügyvédi irodáját az 1928 ju'ius 1-töí Kossuth-tér 6. szám aiói a saját házába, Bocskay-utca 14. szám a!a helyezte át. 5x Lelkes ünnepség keretében adták át az iíjusagi vöröskeresz-egyesület munkásai számára érkezett kitüntetéseket. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Az Ifjúsági Vöröskereszt Egyesü let kiváló munkásai részére érke­zett kitüntetéseket lelkes ünnepség keretében adta át Benkő András kir. tanfelügyelő. Az ünnepség a polgári leányiskola tornatermében zajlott le, ahol megjelentek a vö­röskereszt egyesületi mozgalom ve­zetői és támogatói. Az ünnepség Himnusszal kezdődött, amelynek elhangzása után Benkő András kir. tanfelügyelő nagy hatást keltő be­széd keretében nyújtotta át a ki­tüntetéseket és rámutatott az ifjú­sági vöröskeresztes akció nagy nemzetnevelői jelentőségére. A ki­tüntetéseket egy polgári leányisko­lái növendék tűzte fel. Papp End­re rakamazi róm. kath. esperes lendületes szavakkal méltatta Benkő András kir. tanfelügyelő ér­demeit és kifejtette.. hogy az ő ki­tartó szinte apostoli erejű mun­kássága teremtette meg Szabolcs­vármegyében a munkaszeretetre való nevelés nagyszerű szervezeteit, az ifjúsági vöröskereszt egyesüle­teket. Kégly Szeréna a nem iskolá­hoz tartozó kitüntetetteknek köszö­netét tolmácsolta, Tamáska Endre polgári iskolai igazgató pedig lelkes beszédben hangoztatta, hogy szibériai fogságából a nagy vöröskereszt egyesület hozta haza és hálás szivvel csatlakozott itthon a kis vöröskereszt egyletek áldást hozó munkásságának támogatóihoz. Az ünnepély felemelően szép moz­zanatainak hatása alatt Liptay Je­nő meghatottan tett vallomást ar­ról, hogy az ifjúsági vöröskereszt mozgalomnak hivei között a mun­kára és szolidaritásra való nevelés : léstől maga is a nemzeti élet re­neszánszát várja. A lelkes ünnep bizonyára csak még fokozza a ne­mes lendületet, amellyel yárme­gyénk legjobbjai az ifjúság mun­kaszeretetre való nevelése érdeké­ben a vöröskereszt egyesületekben fáradoznak. Amit a közönség észrevesz. Panaszos levelek, észrevételek és egyél megszívlelendő apróságok. Még egyszer a telelon-mizériáról! — Evés közben iön meg az étvágy ! — mondja a közmondás. Valahogy ilyenformán vagyunk a panaszokkal. Ha olvassa az em­ber a különféle panaszokat, akkor jut eszébe az, hogy miben is szen­ved hiányt a közönség. így jutott nekem is eszembe a telefonna] kapcsolatban egy szerényke kis észrevételem. Valószínűnek tartom, hogy nem állok egyedül azon nézetemmel, hogy nem mindenkinek kezdődik a nap nyáron 7 .órakor és télen 8 órakor. Vagyunk sokan, akiknek hamarabb, de vannak, ugy látszik, olyanok is, akiknek később kezdő­dik. Erre enged következtetni a m. kir. postának a hivatalos óra beosztása a telefonszolgálat terén. S hogy azok, kiknek a nap 7, illet­ve 8 órán tul kezdődik, túlsúlyban lehetnek, élénk bizonyítékául szol­gál ez a beosztás, mert egyébként el sem képzelhető, hogy egy olyan élénk kereskedelmi és ipari góc­pontban, mint Nyíregyháza, ne volna szüksége az embereknek a telefonra nyáron 7, és télen 8 óra előtt. Vannak ugyan rosszmájú em­berek, akik azt mondják, hogy a telefon nem azért van, hogy £Z komoly tényezője legyen a keres­kedelemnek, mivel ha valamit gyorsan akar az ember elintézni, azt ugy is gyalog küldönc utján kell elintéznie, hanem csupán csak arra szolgálna a telefon, hogy a vele való foglalkozás kö­vetkeztében petyhüdt idegeink kissé mozgásba jöjjön. Én azonban ugy gondolom, hogy ezeknek a rosszmájú embereknek nincsen igazuk, mert a telefonszol­gálat rövidesen hivatása magasla­tára fog „állani, s e magaslatból fogja lemosolyogni azokat, akik a korai és bosszuságmentes telefoná lás hajnalhasadását merik — ál­modni I Az orvosi rendelés fonáksága a betegsegélyzőnél. Mint minden intézményt, mely­nek nagy horderejű fontosságát nem képesek az emberek felfogni, ugy a munkásbiztositó intézményét is csak szidják az emberek, ahe­lyett, hogy jogos, vagy jogosnak vélt panaszaikat illetékes helyre igyekeznének eljuttatni. Ilyen sé­relem az is, melyet az orvosi rende­lés idejének megállapításában lát­»ak az érdekelt felek, de különösen a munkáltatók. Mig a régi béke időben reggel 7—9 óráig^és dél­után 1—3 óráig rendeltek a pénz­tári orvosok, addig most csak a délelőtti órákban, 8—10-ig van rendelés, ami ált ni a tagoknak az a része, akik nem munkaképtelen be­tegek, így kényszerítve vannak gyógykezeltetésük végett sokszor a legfontosabb munka végzését abba­hagyni, hogy a rendelő órára el­mehessenek, mig ha a déli órák alatt volna rendelés, az esetben el tudnák intézni anélkül, hogy a munka menetét hátráltatnák, ma­guknak pedig .a mulasztás által anyagi kárt okoznának. Tekintve, hogy most már rayon rendszer van, s csak a kijelölt ke­rületi orvosi rendelőt vehetik igény­be a tagok, nem ugy, mint régen hogy bármelyik orvost, tetszés sze­rint felkereshették, s így sokszor egyes rendelőkben túlzsúfoltság ál­lott elő, talán célszerű volna, ha némi tekintetben honorálná a pénz­tár vezetősége e két érdekeltség Óhaját s a rendelés idejét ugy osz­taná be, hogy az orvosi beavatko­zást igénylő esetek kevésbbé jár­nának megterheléssel ugy a mun­káltató, mint a. munkás érdekelt­ségre. Szerény véleményem szerint a pénztár ezzel elérné azt, hogy a tagok gyakrabban vennék ugyan igénybe a pénztár támogatását, de a betegség kezdődő stádiumá­ban, tehát amikor még könnyebb a bai kezelése és igy kevesebbe is ikerülne s nem hagynák, mint most sok esetben, az utolsó percre, ami­kor már nehezebb a segítség, to­vább tart a kezelés és így természe­teden jóval többe is kerül a pénz­tárnak a tag gyógykezeltetési költ­SŐjiW. e € I * n> j J. L-í i

Next

/
Oldalképek
Tartalom