Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 147-172. szám)

1928-07-28 / 170. szám

r júímmÉM ly28. juiius 28. hoz a város járuljon hozzá és bocsásson rendelkezésre fuvart, amikör a védőnő és az orvos felkeresi a tanyákat. A szakosz­tályok a kérelmet teljesítésre ajánlják a város képviselőtestü­letének. A tanyákon való kiszállások különösen most nyáron sürgősek, mert ilyenkor elhanyagoltabbak a gyermekek és a bélhurut ilyen­kor szedi áldozatait a gyermek­világban a tanyákon. A Nyirvidék közlése nyomán jelentkeznek az 1841-ben titokzatos mó­don Amerikába vándorolt „Nyíregyházi István" rokonai, akik előkelő mágnások. Gál István tanár filrs John Edward Kelley teljhatalmú megbízottja értesítette a családot a ' szenzációs íerdnlatról, amelynek bekövetkezésében a „Nyirvidéknek" jelentős szerepe van. Sipos cukrász késziti a legjobb fagylaltot, jegeskávét, süteményeket. Zrinvi Hona ucca 3. Telefon: 3-13. Kívánatra házhoz szállít. Kelemenről. Szájról-szájra jár Nyíregyhá­zán ez a név mdstanában: Kele­men.... és mindjárt hozzáteszik... mester. »Kelemen mester.« Mert ő való­ban az, mestere a torzkép- és portré-rajzmüvészetnek. Ebből »sze­retne« megélni és »bejárta kétszer a világot«, hogy... megéljen. Most is Egyiptomból jött kö­zénk és mindenkit lerajzol, aki út­jába akad és pirulva fogadja el az igazán nevetséges tiszteletdijat a karrikaturáért s valamivel töb­bet a portréért. Mikor e sorok irója megismerte ezt a kedves modorú, mosolygós, tulszerény világlátott fiatal mestert és megnézte rajzait, nem a hiúság ösztökélte, hogy »üljön neki«, ha­nem az a gondolat, hogy majd egyszer eldicsekedhetik ismerősei­nek: , — »Nézzétek, engem is lerajzolt egykor a nagy Kelemen, hazánk büszkesége.K Kelemen mester azonban már ma is rászolgált arra, hogy eldi­csekedjenek ismeretségével. Mü­vészlélek és gyorskezü. Egy, leg­feljebb két perc — és kész a kar­rikatura 1 A portréhoz már egy kis időt kér, de megéri a várakozást a munka, mert a portré pompásan talál és kivitele a legmodernebb. Színes karrikaturái meg egyene­sen frappánsak. Csak egy baj van Kelemen mes­terrel, az is inkább az ő baja. Öt percig nem birja ki egy helyen, folyton jön-megy, vándorol, mintha menekülni akarna a szerencséie elől. Pedig aki látta egy-egy rajzát, viszi a hirét s az emberek tódul­nának hozzá, de hát hol keressék? Délutánonként még be-benéz a szerkesztőségünkbe s lekapkodja a szerkesztőt, munkatársakat, nyom­dászokat, aztán megint rohan ki a világba s ki tudja, hol és mikor lesz megállapodása?! Egyelőre csak annyit tudni róla, hogy a mai hal­vacsorán rajzolni fog. Jellemzésül még csak ennyit: Szerkesztőségünkben összetalál­kozott Kallós szobrászművésszel, akit szintén lekapott. Kallós azt kérdezte Kelemen mestertől: — Tud-e festeni is ? — Igen — válaszolta Kelemen — de festéssel nem lehet kivárni a kenyérrevalót. Bolygó Kelemen... Kár, hogy innen is odébb áll. d. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A Nyirvidék megírta, hogy egy előkelő amerikai család járt Nyír­egyházán, ahol rokonságát ke­reste. Mrs. John Edward Kelley (46. Beacon St. Fichtburg; Mass) amerikai ur felesége és leánya tár­salkodónőjükkel napokon át itt tartózkodtak Nyíregyházán, ahol a Koronában laktak. Az amerikai asszony elmondotta, hogy nagy- | apja, akit Amerikában Nyír­egyházi István néven neveztek, Nyíregyházáról vándorolt be még 1841-ben, tizennégy éves korában mert nem akarta, hogy eljegyez­zék azzal a leánnyal, akit a csa­lád szemelt ki mennyasszonyául. Nyíregyházi István Amerikában családot alapított, de fiának sem árulta el, hogy Nyíregyházán hogy hívták, kik az ő magyarországi rokonai. Nem volt egyetlen egy okmánya sem, amelyből a család megtudhatta volna, ki is tulaj­donképen Nyíregyházi István és amikor a titokzatos kivándorló meghalt, a sirba vitte származá­sának titkát. Unokája és ennek leánya már nem tudnak magyarul, de valami belső parancs ösztö­nözte őket, hogy idejöjjenek Sza­bolcsba és itt keressék rokonsá­gukat. Nagyon kevés adat állott rendelkezésükre. Egy fénykép Nyíregyházi István idősebb korá­ból, az emlék, hogy nagyatyjok többször emlegette magyarországi kastélyukat és hogy előkelő csa­ládból származhatott, mert Kos­suthék, amikor Amerikában jár­tak, sürün érintkeztek Nyíregy­házi Istvánnal. Azt is tudták, hogy három fiu és egy leány test­vére volt. itthon a kivándoroltnak és hogy 1827-ben született John Edward Kelley felesége Gál Ist­ván tanárt kereste fel, akinek megbízást adott a levéltári kuta­tásra, majd leányával megjárta a környéki kastélyokat és Nyíregy­házán Iklódy Molnár Zsigmondnál gyönyörű magyar ruhát készítte­tett leányának. Több napi ered­ménytelen kutatás után elutaztak az amerikaiak azzal, hogy egy év múlva újra visszajönnek három hónapra és addig is szorgalmasan tanulnak magyarul. A Nyirvidék közleménye nagy feltűnést keltett és adatai, ame­lyeket közreadtunk, nyomra vezettek. Ma reggel telefonértesítést kaptunk, amely közli, hogy egy elő­kelő mágnás család biztosra veszi, hogy Nyíregyházi Ist­ván ebből a családból való. Arra kérik az amerikaiak nyír­egyházi megbízottját, hogy jelent kezzék haladéktalanul a Nyirvi­dék szerkesztőségében, ahol a további lépések tekintetében átve­heti a család üzenetét. Vitéz Somogyi Dezső igazgatótanitó tizenhat éves leánya, Somogyi Jnliska óvónőjelölt a felbornlt csoinakbál Záhonynál a Tiszába esett és belefúlt. A csolnaMzásban résztvett Balogh Gyulánét, a debrececj klinika főgondnokának feleségét kimentették a Tiszából (A'»Nyirvidék« tudósítójától.) Záhonyban megrendítő szeren­csétlenség történt. Vitéz Somo­gyi Dezső állami igazgatótanitó leánya a 16 éves Juliska csolnakázni ment a Tiszán roko­nával, Balogh Gyulánéval, a deb­receni klinika főgondnokának fe­leségével. A csolnakázók alig he­lyezkedtek el, alig vették kezökbe az evezőket, a csolnak félrebillant és mindketten a Tiszába estek. A Tisza záhonyi örvénye ragadta ej a vizbeesett fiatal leányt és Ba­logh Gyulánét. A parton állók se­gítségért kiáltottak, Faragó Jó­zsef csendőr és Bartha Károly kis várdai gimnáziumi tanár a fuldok­lók mentésére a Tiszába vetették magukat, majd többen odausztak a szerencsétlenség színhelyére. — Balogh Gyulánét sikerült is ki­menteniük, de Somogyi Juliskát mélyre sodorta az örvény és a Ti­szába fult. Somogyi Juliska tra­gikus "halála mély megdöbbenést keltett a vármegyében mindenütt, ahol a bájos fiatal leányt, akinek már csak egy éve volt hátra, hogy a hódmezővásárhelyi óvónőképző intézetet elvégezze, ismerték és szerették. A Tisza fiatal halottjá­nak Nyíregyházán is sok ismerőse van és Vitéz Somogyi Dezső vi­tézi hadnagynak családja iránt ál­talános a részvét városunkban is. Elfogták a kisvárdai trafik betörőjét. Egy fiatalkorú betörőnél lopott gramofont, kerékpárt és sok más lopott tárgyat találtak. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Kisvárdáról jelentik : A kisvár­dai trafikot ismeretlen betörő több ízben lopkodta. A betörő az ab­lakot fedő vasrácson jutott be a trafikba és négyszáz pengőt lo­pott el a pénztárból. Behatolt egy napon a déli órákban a Radó-féle üzletbe is, ahonnan hetven pengőt vitt el és ahol csokoládét fogyasz­tott. A gyanú különböző jelek alapján egy fiatalkorura irányult, akit a kisvárdai rendőrség el is fogott. A fiatalkorúnál lopott gra­mofont, kerékpárt és sok más lo­S pott holmit találtak. Az ököritói strandon a kirándulók részére szombaton és vasárnap halvacsora lesz sült hallal és halpaprikással. Pap Géza, a strand bfiffése engedett a közönség kérésének, mindent azon az áron ad, mint a városban. — áz ököritói strandon nyolcvan fillér egy üveg jégbehütött bor. Nyíregyháza. (A Nyirvidék tu­dósítójától.) Az ököritói sziksós strandról könnyű volt tavaly megjósolnunk, hogy a közönség csak addig marad távol tőle, mig nem ismeri. A meg­ismerés az idei kánikulában meg­történt. Nyíregyháza üdülni vágyó közönsége ezer számmal utazott ki az autóbuszon az ököritói strandra és a kiutazók csoportja napról­napra nőttön nőtt. Igazi triss vi­zű, nagyszerű plázzsal csalogató strand és ha eddig volt is egy hibája, az, hogy a strandolok az elemózsiát magukkal kellett, hogy vigyék, most ez a baj elmúlt. Mert bajnak nevezhető az, amikor a ha< zulról vitt elemózsia és itóka meg­melgszik az uton. Ezeken az ano­máliákon segített Papp Géza büffés. Megnyitotta élelmiszeres és italos sátrát a pompás strandon, ahol azóta igazán vig élet van. Persze Papp Géza nem ugy csi­nálta, mint ilyenkor sajnos szok­ták a nagy aratásokat kedvelő né­mely emberek. Nem mondotta: jól van, én megnyitom a büffét, de aztán legyen, aki fáradságomat megfizesse: fürdőhelyi árakat ké­rek ! Nem, Papp Géza sokkal oko­sabb ember és imigyen szólt: olcsón adom a jó bort, mert igy sok vendégem lesz. Városi áron adok mindent. Egy pohár ser itt is 40 fillér és egy üveg jégbehütött jó bor pláne csak 80 fillér. Szom­baton is, Vasárnap is nagyszerű halvacsorát rendez Papp Géza a strandon. Lesz sült hal, halpapri­kás és hozzá jégbehütött italok, így aztán igazi strandélet lesz ott künn az ököritói strandon, amely­nek jövőre, amint halljuk, szebben hangzó nevei is lesz, nagy kereszte­lő ünnepség, versenyek és tűzijá­tékkal kapcsolatban. Persze a vizet borral fogják keresztelni. Nem megfordítva. Egy szabolcsi gépész a víz­jármüvek hajtását megköny­nyitó nagyjelentőségű talál­mánnyal kísérletezik a Tiszán (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Keresztessy Kálmán ármente­sitő társulati főgépész Dombrádon a Tisza vizén nagyjelentőségű ta­lálmánnyal kísérletezik. A talál­mány lapátrendszerü hajtógép, amelynek segítségével alacsony vizállásu folyókon, igen csekély hajtóerő felhasználásával nagy üzemköltség megtakarítással le­het haladni. Keresztessy kísérle­tei sikerültek és lapátrendszerü hajtószerkezetét repülőgépre is al­kalmazhatja ugy, hogy a repőlő­géppel helyből való felszállás is lehetővé lesz a szabolcsi főgépész találmányának segítségével. !.<mwM<<»w»it wii ii ii mini ii n iii iiiiiiiin — Gobelin kepékért s mincienföe paapartoufcat jutányos áron mtvéa* Kivitelben készít a Jóba-nyomdKi frönyvköféeeete Nyíregyfafeáa. Te­lefon 139. (*) Legelegánsabb levélpapír: Kingstone Paper. Kapható az Uj­ságboltban,

Next

/
Oldalképek
Tartalom